Kettős évet zárt az agrárium

Bár a szeszélyes időjárás miatt a 2014-es rekordév eredményeit nem tudta elérni tavaly a hazai mezőgazdaság, a gabonatermesztő gazdaságok és a kertészetek jelentős része összességében jó közepes évet tudhat maga mögött. Az állattenyésztésben kettősség jellemezte az évet: míg a húsmarhatartók az időközben országossá vált kéknyelv-fertőzöttség ellenére is nyereséget könyvelhettek el, a tejelőtehén-tartók az elmúlt évek legnagyobb válságával néztek farkasszemet.

A szántóföldi növények termesztésében az elmúlt évben is az időjárás okozta a legtöbb problémát. Az év egészében szinte minden irányban szélsőségekkel találkozhattak a termelők: míg tavasszal a belvíz okozott gondot, a nyáron a perzselő szárazság tizedelte a termést. Külön érdekesség, hogy voltak olyan pontjai az országnak, ahol 2015 márciusában még az előző évi termést takarították be, míg ősszel az aktuális termést vágták. Így egy év alatt kétszer is arattak kukoricát.

A szakemberek szerint az időjárás miatt az őszi és a tavaszi vetésű növények eredményei jelentős eltérést mutattak. Az őszi kalászosok – többek közt a búza és az árpa – jó termést adtak, ezzel szemben kukoricából hárommillió tonnával kevesebb került a magtárakba, mint egy évvel korábban. Ez valóban nagy kiesés, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az előző évi rekordhoz képest volt ekkora az eltérés. Az elmúlt öt év eredményeit nézve viszont átlagosnak mondható volt a kukoricatermés.

Olcsón mérik a gabonát

Az árak a kisebb mennyiség ellenére sem mentek feljebb, a kukorica és a búza felvásárlási árával sem elégedettek a termelők, ezért a legtöbben még kivárnak az értékesítéssel. Az idei helyzet a következőképp alakulhat: a búza vetésterülete kissé elmarad az előző évitől, nem éri el az egymillió hektárt. A vetés állapota ugyanakkor ígéretesnek tűnik, a növények szépen fejlődésnek indultak az elmúlt hetekben. Kukoricát az idén is hozzávetőlegesen 1,1 millió hektáron vetnek majd a gazdálkodók.

Nem zártak túl jó évet a kukoricát termesztő gazdák

A tervek szerint a tavaly 70 ezer hektárra nőtt szója vetésterülete is megmaradhat. Az utóbbi idők intézkedései megmozdították a termelők fantáziáját és a pénztárcáját is. Ezért tavaly szóját majdnem dupla akkora területen vetettek a gazdák, mint egy éve. Valószínűleg ez a lendület idén is megmaradhat a gazdák körében.

Korszerűsítés hozhat stabilitást

A szeszélyes időjárás a zöldség-gyümölcs ágazatban is éreztette hatását. Az előző évi rekordhoz képest a gyümölcstermelők jóval kevesebb termést takaríthattak be. Ez egyrészt az előző évi túltermelés hatása, másrészt a jégverés és az aszály is árott a gyümölcsök fejlődésének. Legrosszabbul kétségtelenül az almatermelők jártak: a 2014-es 900 ezer tonnás rekord után tavaly csak 450-480 ezer tonna alma termett. Ugyanakkor aki korszerű technológiával dolgozott, tavaly is szép bevételre tehetett szert, a minőség és az árak ugyanis kedvezően alakultak.

A zöldségfélék esetében kisebb volt a visszaesés, hozzávetőleg százezer tonnával kevesebb került a raktárakba, a mennyiség nyolcvan százalékát egyetlen termény, a csemegekukorica tette ki. A visszaesés mögött a szárazság mellett az orosz embargó hatásai állnak, a feldolgozóipar ugyanis a csökkenő kereslet miatt csak kevesebb terményre tudott szerződni, mint korábban. A többi zöldségből az aszály következtében 3-5 százalékos csökkenést mértek, a betárolt zöldségek minősége ugyanakkor jobb, mint korábban. A hajtatott növényeknél 2-3 százalékos növekedést értek el a termelők, étkezési paradicsomból például 10-15 ezer tonnával többet takarítottak be, mint 2014-ben.

Ha folytatódik a globális felmelegedés, kizárólag öntözéssel lehet majd versenyképesen zöldséget és gyümölcsöt termeszteni

A következő időszakban azon kell dolgozni, hogy minél jobban csökkentsék a klímaváltozás hatásait, ezt célozzák az új pályázati kiírások is. Nagyon lényeges, hogy a kertészetekben korszerű technológiá­val dolgozzanak, hogy ezt az évenkénti nagy szóródást mennyiségben és minőségben is tompítani lehessen.

Kiutat remélnek a tejtermelők

Az utóbbi évek legnagyobb válságával néztek szembe tavaly a hazai és az európai tejtermelők. Az orosz embargó és a megszüntetett kvóta miatti túltermelés alaposan lenyomta a felvásárlási árakat, a hazai kisebb gazdaságok sokszor kevesebb, mint 65 forintot kaptak egy liter nyers tejért, ami jelentősen elmarad az önköltségi szinttől. A nehéz helyzeten az eddig hozott intézkedések sem tudtak javítani, bár a termelőknek kifizetett előlegek és plusztámogatások némileg csökkentették a veszteségeket.

Vannak olyan hangok, amelyek szerint az orosz embargót 2016 közepe után nem hosszabbítják meg újra, ez pedig jelentős előrelépés lenne a tejpiacon. Már az orosz piacon is érződik az uniós termékek okozta hiány, ráadásul az utóbbi időben megjelentek a hamis, növényi zsírral készült tejtermékek is, amelyek tovább csökkentik a fogyasztói bizalmat a kontinensnyi országban. Emellett vannak olyan jelzések, amelyek azt mutatják, hogy a keleti piacok is megnyílnak az uniós termékek előtt. Ez a két lépés stabilizálni tudná a piacot, így az árak is újra emelkedhetnek. Amennyiben az év első harmadában nem sikerül árat emelniük a feldolgozóknak, biztosan lesznek olyan tejtermelő gazdaságok, amelyek felhagynak a működéssel, a termelés így akár 10-15 százalékkal is visszaeshet.

Válságban a sertéstartás

A sertéságazatban tavaly megfordult a korábbi években kialakult trend. Az előző időszakban a húsipar és a feldolgozás volt az a szektor, amelyik kisebb bevétellel dolgozott, vagy épp veszteséget könyveltek el egyes vállalkozások, az állattartás pedig kifizetődőbb tevékenység volt. Tavaly épp az ellenkezője volt igaz az ágazatra. Míg az alacsony felvásárlási árak kedveztek a húsipari szereplőknek, az állattartók esetében komoly gondot okozott az élő állat árának mélyrepülése. A sertéstartók egy része a megmaradásáért küzd, a VHT ezért nemrég több pontból álló javaslatcsomagot készített elő, és kérte a kormányt, hogy a javasolt intézkedésekkel biztosítsa a termelők túlélését.

Válságban a sertéságazat?!

A húsmarha piacán az időközben országos méretűvé nőtt kéknyelv-fertőzöttség ellenére is kedvező évet zártak a gazdálkodók. Bár a betegség a kezdetekben megakasztotta a belföldi szállításokat, ugyanakkor amióta az egész országot védőkörzetté nyilvánították, ez a korlátozás is megszűnt. Bizonyos feltételekkel külföldre is szállíthatók az élő állatok, a vágott szarvasmarhára pedig eddig sem vonatkozott a korlátozás, így az export is tovább bővülhet. Németh Antal szerint a vágott áru jó áron és nagy mennyiségben kerül az exportpiacokra, a pozitív trend pedig az idén is folytatódhat.

Meginoghat a baromfi pozíciója

Kiegyensúlyozott évet tudhat maga mögött a hazai baromfitenyésztés, az év első harmadában a kereslet és az árak is kedvezően alakultak. Október közepére ugyanakkor világméretűvé vált a túltermelés, ami már a hazai piacon is érezteti hatását. Mindez akkor válhat igazán komoly problémává, ha a folyamat erre az évre is áthúzódik majd. A nehéz évkezdés egyébként is garantálható, hiszen a sertéstőkehúsra bevezetett ötszázalékos áfakulcs vélhetően csökkenteni fogja a baromfi iránti keresletet a magyar piacon.