Kevés a reménye a jó magyar kukoricának Reng Zoltán szerint

Egymástól élesen eltérő várakozások mentén közeledik és zajlik Európában a tavaszi vetésű kultúrák betakarítása. Amíg a nyugat-európai gazdák jó terméssel számolnak, a Közép- és Délkelet-Európát sújtó, olykor hetekig tartó hőhullámok nagyban visszafogták a korábban rekordhozamokkal kecsegtető előrejelzéseket.

A teljes, globális képet szemlélve mondhatnánk, valójában „nincs itt semmi látnivaló” - írta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója az Agrárágazat cikkében. Az összes jelentős elemző robusztus, 1,2 milliárd tonna feletti kukoricatermést és 300 millió tonna körüli fordulókészletet prognosztizál, a képzeletbeli mérleg másik serpenyőjében található kereslet érdemi bővülésére pedig kevés tér kínálkozik a világgazdasági konjunktúra körüli bizonytalanságokat és a fennálló geopolitikai feszültségeket figyelembe véve.

Különösen látványos a kínai gazdaság változása. Az idei év 5% körüli GDP-növekedése már önmagában kiábrándító adat, amennyiben megfigyeljük az IMF (International Monetary Fund – Nemzetközi Valutaalap) középtávú, évtized végéig előretekintő adatsorát: eszerint 2029-re a világ második legnagyobb gazdaságának növekedési üteme akár 3% körüli szintre is visszacsúszhat. 

Ezért az egyre aktívabb búza- és kukoricaimportot bonyolító Kína keresletében nem körvonalazódik a további dinamikus bővülés lehetősége. Ráadásul az idei évben a kukoricatermesztés szempontjából kulcsfontosságú régiókban a kilátások kedvezően alakulnak, az IGC (International Grains Council) előrejelzése szerint a várható termés mennyisége elérheti akár a 296 millió tonnát (+2,5% év/év).

Úgy tűnik, a világ legnagyobb kukoricaexportőrei ismét jelentős készletekkel jelennek meg a nemzetközi piacokon: a brazil és argentin termés a várakozásoknak megfelelően alakult, az USA vetésterületén az állományok általános állapota – az előző év azonos időszakában tapasztaltakat felülmúlva – kifejezetten jónak mondható. 

Előretör a lengyel kukorica

Franciaországban és Németországban a nyáron hullott jelentős mennyiségű csapadék a búzának kevésbé, a kukoricának viszont segített. A teljes agrárgazdaságában – szerkezetében, kibocsátásban, hatékonyságban – látványos fejlődést felmutató, immáron Európa nagy kukoricatermesztő országai közé is bekerült Lengyelország az idei évben is jelentős volumenre számít. Míg a 2010-es évek elején csupán 2 millió, 2023-ban már 9 millió, az idei évben pedig a tavalyihoz hasonló mennyiséggel büszkélkedő lengyel szántóföldi növénytermesztés egyértelmű sikertörténet. 

A fentiektől élesen eltérően alakul a délkelet-európai országok idei várható termése. A több hullámban érkező extrém, napokig, néhol hetekig tartó hőség jelentősen rontotta Ukrajna, Románia, Szerbia, Bulgária és Magyarország kukorica-terméskilátásait. Az érintett országokban az aszályos időjárás eredményeként megtermékenyülési, szemkitelítődési problémák egyaránt voltak, a terméskiesés már bizonyos, csupán annak mértéke lehet még kérdéses.

A kukorica piaci mozgásai

Miután jelenleg főként a fundamentális tényezők alakulása vezeti a piacokat (az elmúlt hónapokra jellemző „hot money” (forró pénz) be- és kiáramlásának hatásai háttérbe szorultak), a chicagói árutőzsde (CBOT) kukoricaszekciója lefelé mozgó trendet követ. Olyannyira, hogy augusztus 9-én a decemberi lejárat a lélektani 400 USDc/bu (dollárcent/bushel) szint alá süllyedt. A tőzsdei jegyzések mozgásait erősítették a befektetési alapok eladási (short) pozíciói: összességében a kedvező időjárás, a várható nagy termés, az emelkedő fordulókészletek és a visszafogott kereslet eredőjeként a CBOT nyitott kötésállományában az eladók – árfolyamcsökkenést várók – voltak túlsúlyban.

A párizsi árutőzsde (MATIF) kukorica határidős piaca némileg eltérő utat járt be: februárig a jegyzések látványosan estek, majd bekövetkezett egy erőteljes felpattanás, amely közel 20%-os emelkedést követően kifulladt, majd az elmúlt 3 hónapban – bár jelentős volatilitás mellett – az árak ismét lefelé mozogtak, reflektálva a kedvező nyugat-európai helyzetre.

A várható termés mennyisége körüli bizonytalanságok mellett fokozódnak a minőséggel kapcsolatos aggodalmak is. Az aflatoxin előfordulása komoly veszély. Az elmúlt hónapok meleg és száraz időjárását, valamint a rovarkártétel mértékét látva kijelenthető, hogy az idei kukoricatermésben bizonyosan találhatunk majd fertőzött tételeket. A kérdés csupán az infekció mértéke és annak földrajzi eloszlása lehet.

Mindezek eredményeként a belföldi árak újfent elszakadtak az európai piactól, így az exportelképzelés nem játszik szerepet. A belföldi vevők a kockázatok miatt egyelőre óvatosak, távolabbi pozíciókat nem áraznak, tételeket csupán rövid szállítási határidőkre keresnek - írta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója.