Kevesebb búza teremhet a becsülthöz képest idén

A nyugat-dunántúli régióban jó közepes termést vártak a termelők, mert az aszály az átlagosnál valamivel csapadékosabb klíma miatt a többi régióhoz képest kisebb károkat okozott. A májusi esők azonban keresztülhúzták a számításokat, kevesebb búza várható. A szélsőséges időjárás miatt az előzetes becslések alapján várt 5 millió tonna búza helyett akár 20 százalékkal is kevesebbet takaríthatnak be a gazdák. A kukorica egyelőre jól bírta az idei időjárási viszontagságokat, és jókor jött neki az eső is.

A Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke beszélt arról, hogy a gabona állapota még a határon belül is eltérő. Van ahol a vihar lefektette a kalászokat, míg máshol viszonylag épségben megúszták a gabonatáblák az országon átsöprő zivatarokat és jégesőket. A csapadékos időjárás az alacsonyabb terméshozamon kívül a gombafertőzések elleni védekezés és a permetezés miatt a termelők költségeit is növelte. Emiatt nem kizárt, hogy a tonnánként 50 ezer forint körüli búzaár feljebb megy, és a 60 ezer forintot is megközelíti majd. Ez más élelmiszereket árát is drágíthatja. A takarmány miatt a hús és a húskészítmények ára emelkedhet, a malmi búza drágulása pedig a liszt árát tolhatja feljebb. Azonban ezek egyelőre csak spekulációk, a búza áráról az aratás után lehet majd valós képet alkotni.

A szakértő szerint fajtából jobb lenne a kevesebb búza

A szakember szerint a szélsőséges időjárás miatt az előzetes becslések alapján várt 5 millió tonna búza helyett akár 20 százalékkal is kevesebbet takaríthatnak be idén a gazdák. Ez nagyjából 4 millió tonnát jelent, ami azért még mindig fedezi a hazai igényeket. Az étkezési- és a takarmánybúza hazai piaca nagyjából egy-egy millió tonna, így még exportra is jut belőle. Viszont a minőséget a szeszélyes időjárás miatt nehéz megjósolni - mondta Vancsura József. Szerinte a termésátlagokon mindenképpen javíthatna, ha a több mint 100 búzafajta helyett tájegységenként legfeljebb 5-6 fajtát vetnének a termelők. Ehhez nyújt segítséget a GOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén készített fajtaajánlati listája. A felhasznált vetőmag 80 százalékát már jelenleg is 10-12 fajta adja, s a genetikai anyag mintegy 60 százaléka hazai nemesítésből származik. Ezek jobban alkalmazkodnak a hazai klímához, mint a főleg francia hibridek, melyek ugyan nagyobb termést hoznak, de érzékenyebbek is.

Cikkajánló: Visszaveszi a mezőhegyesi vetőmagüzemet a franciáktól a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.