Ki és milyen esetben fizet büntetést a művelt táblán hagyott szennyező anyagokért?

A magyar mezőgazdaság maga is jelentős hulladéktermelő ágazat. Az Agrárminisztérium közleménye szerint az állami erdőgazdaságok területéről 2020 és 2022 között közel 20 ezer tonnányi illegális hulladékot szállítottak el. Ennek egy része veszélyes hulladéknak, nagyobb része inert hulladéknak minősült. Bár az utóbbi években a növényvédőszer-csomagolóanyag visszagyűjtése, a biogáztermelő létesítmények felállítása és a hulladékégetés megtiltása remek eredményeket hozott, az illegális hulladéklerakók száma mégis növekszik. Ez pedig felveti az ingatlantulajdonosok és -használók jogi felelősségét.

A Mezőhír írt hosszú szakcikket a témában, ezt az anyagot szemléztük. A „szennyező fizet” elve a nemzetközi és az európai uniós környezetvédelmi szabályozás legismertebb és legáltalánosabb elve. A hatályos hulladékgazdálkodási törvény az elvet úgy határozza meg, miszerint a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért.

A MAGOSZ 2023. augusztus 22-én megjelent közleménye látszólag ellentmond ennek az elvnek, amikor kiemeli a földterület tulajdonosának felelősségét az adott területen illegálisan elhelyezett hulladékért. Az ellentmondás nem pusztán azért látszólagos, mert évek óta hatályos törvényi szabályozást részletez, hanem azért is, mert a már említett agrárminisztériumi közlemény beismeri: „sajnálatos módon azonban az elmúlt években tovább nőtt az illegális lerakatok száma”. 

A cikk szerzője szerint emellé szükséges hozzátenni azt a 2020-as, kormányzat által becsült adatot, amely szerint évente 328 ezer köbméter illegális hulladék keletkezik hazánkban. A tendencia letörésére 2021-ben felálló rendszer azt a szemléletet követi, hogy tettenérés esetén az elrettentő hatás legyen kellőképpen nagy. Ha pedig tettenérés nem valósul meg, akkor törvényi vélelmek felállításával az ingatlan tulajdonosának felelősségét állapítsa meg a jog.

A hulladék maga

Az új, háromszintű, egymásra épülő szankciórendszer ismertetése előtt azonban érdemes azzal is foglalkozni, hogy mi tekinthető hulladéknak, illetve annak milyen típusai ismeretesek. Közel 30 éve annak, hogy az Európai Bíróság ítéletet hozott egy finnországi gránitkitermelő cég ügyében, amely a termelődött hulladékkő mennyisége után nem szeretett volna közegészségügyi járulékokat fizetni. A döntés következtében megszületett a hulladékok általános szintű, bevett fogalma: minden olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

Megkülönböztetünk egymástól ipari vagy más szektor által előállított hulladékot, biológiailag lebomló vagy le nem bomló hulladékot, veszélyes hulladékot, illetve lakossági hulladékot. A hulladék akkor veszélyes, ha a hulladékról szóló törvény mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkezik. A hazai illegális lerakók többségében települési szilárd, elektronikai, illetve inert hulladék található. Az utóbbi típus építési-bontási hulladékként, kitermelt földként vagy sittként azonosítható. Bár a települési szilárd és az inert hulladék alapvetően nem veszélyesek, a környezet állapotát a nem megfelelő elhelyezés esetén mégis veszélyeztetik.

Az egyik leginkább jelentős hulladéktípus a műanyag (csomagolási) hulladék, amelyből az emberiség 2015-ig 6,3 milliárd tonnát termelt. Ennek 9%-át hasznosították újra, 79%-a végezte a környezetben vagy szeméttelepeken. A létrejött hulladék közel felét, 142 millió tonnát a csomagolóanyagok tették ki. A mezőgazdaságban is jelen vannak a csomagolási típusú hulladékok, de szerves és szervetlen hulladék is keletkezhet. Az ágazati hulladék mennyisége nem mutat összefüggést sem az adott tagállam nagyságával, sem az iparosodás mértékével, sem pedig az állattenyésztés súlyával.

Illegális hulladéklerakás magántulajdonú ingatlanon

A természetes személy ingatlanhasználó – amennyiben megfizette a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat – a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, ott a jogosultnak átadhatja, vagy gyűjtőedénybe elhelyezheti.

Az elsőként megvizsgálandó esetkör arra terjed ki, hogy ha az ingatlan tulajdonosa vagy használója „saját” területén helyez el hulladékot illegálisan. A hulladéktörvény 2023. július 1-től hatályos szabályozása szerint a hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti. Az időbeli korlátozás mellett a törvény mennyiségi korlátozást is tartalmaz, amely szerint természetes személy a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanon legfeljebb 3 m3, az ingatlanon képződött, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó és nem építési és bontási hulladékot, valamint legfeljebb 10 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő építési és bontási hulladékot gyűjthet.

A másodjára megvizsgálandó esetkör arra terjed ki, ha egy személy a másik személy által használt vagy tulajdonában lévő ingatlanon illegálisan helyez el hulladékot. Az eredetileg 2021 óta hatályban lévő – a MAGOSZ augusztusi közleményében részletezett – szabályok szerint a lerakott hulladék elszállításának és kezelésének a kötelezettsége a hulladék lerakóját (korábbi birtokosát) terheli, ha személyére fény derül. Ha nem, akkor az illegálisan elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli, akinek a hulladékgazdálkodási hatóság döntésének véglegessé válásától 30 nap áll a rendelkezésére az elszállításra. A törvény mentesülési lehetőséget ad az ingatlan tulajdonosának a felelősség alól. 

Két feltétel együttes teljesülése szükséges a mentesüléshez:

• ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza, és
• bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának a személyét vagy az ingatlan tényleges használójának a személyét.

Amennyiben nem a tulajdonos használja a területet (például bérbe adta), és ezt a hatóság tudomására hozza, úgy nem őt, hanem a földhasználót terheli az elszállítás kötelezettsége. Különös méltánylást igénylő esetekben mérsékelhetik vagy akár el is engedhetik a hulladék felszámolása kapcsán felmerült költségeket. Természetes személy esetében különös méltánylást igénylő eset az, ha a tartozás megfizetése a kötelezett és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy a kötelezett számára súlyosan aránytalan megterhelést jelentene.

Illegális hulladéklerakás közterületen

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben a hulladékgazdálkodási magatartásokkal összefüggésben a legjellemzőbb tényállás a köztisztasági szabálysértés volt. A köztisztasági szabálysértéssel összefüggő eljárások 2020. március 1-jétől kerültek át a járási (fővárosi kerületi) hivataloktól a rendőrséghez, azok illetékes szerveihez mint általános szabálysértési hatóságokhoz. 2020. március 1. és 2021. február 28. között települési hulladék közterületen engedély nélküli lerakása, elhelyezése vagy a közterületen nem a kijelölt lerakóhelyen történő lerakása, elhelyezése miatt 1192 főt marasztaltak el szabálysértés miatt. A kiszabott bírság összege 17.413.000, az egy főre eső bírságátlag 26.585 forint volt.

Amikor az illegális lerakás bűncselekmény

A Büntető Törvénykönyv hulladékgazdálkodás rendjének megsértése tényállást csak akkor valósíthatja meg valaki, ha a hulladék alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, valamint a környezeti elemek valamelyikének, esetleg élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Veszélyes hulladékok esetén ez a veszélyeztető hatás természetesen nem lehet kérdés. Ahhoz, hogy az illegális hulladéklerakás bűncselekménynek minősüljön, legalább a konkrét veszély kell hogy kimutatható legyen a lerakás következtében.

A bűncselekmény alap- vagy minősített esete a hulladék (vagy veszélyes hulladék) ideiglenes vagy végleges tárolása, illetve szállítása útján egyaránt elkövethető. Például a bűncselekmény elkövethető, ha valaki saját ingatlanon autókat bont szét, rézkábelekről leégeti a szigetelést a fém kinyerése céljából, állati tetemeket földel el, vagy hulladékot (például ruhahulladékot) fűtés céljából éget.