Kiöregedett szénbányák földalatti alagútrendszerében termesztenének növényeket

Hirdetés

A föld alá költözhet a hidropóniás növénytermesztés, ha a kutatók sikeresen kidolgozzák a terveket. Az angliai Nottingham Egyetem professzora, Saffa Riffat szerint a nagyvárosok közelében az elhagyott bányákból és óvóhelyekből kialakított farmok hozzájárulhatnak a lakosság zöldségellátásához. A földalatti növénytermesztés alkalmazásával helyet és energiát lehetne megtakarítani. Az Agriland.co.uk portál írta meg, hogy az Egyesült Királyságban jelenleg több, mint 1.500 elhagyott szénbánya van. Ezek egy részét hajtatott zöldségek termesztésére lehetne hasznosítani. Kínában pedig több, mint 12 ezer ilyen bánya van, amihez 7,2 milliárd köbméternyi alagút tartozik, és ehhez jön hozzá 1 milliárd m3 óvóhely terület a föld alatt. A módszer ráadásul kisebb befektetést igényel, mint a vertikális farmok megvalósítása, amelyeknek az építését a nagy üvegfelületek és a tartóoszlopok kialakítása teszi drágává.

Helyet és energiát lehetne megtakarítani a földalatti növénytermesztés alkalmazásával - képünk illusztráció

Saffa Riffat szerint a világon több millió olyan elhagyott szénbánya és alagút van, amelyik alkalmas lehet a növénytermesztésre. Kollégájával, Yijun Yuan professzorral, aki a fenntartható energia és a bányamérnöki terület egyik specialistája, azon dolgoznak, hogy 2-3 év alatt kidolgozzák az elképzelés megvalósításának lehetőségeit. A föld alatt hidropóniás termesztést valósítanának meg, amiben tápanyagban gazdag vízzel öntöznék a növényeket.

Lámpákkal helyettesítenék a napfényt

A fotoszintetizáláshoz hiányzó napfényt pedig LED-lámpákkal történő megvilágítással pótolnák. A technológia egyik legnagyobb előnye, hogy nem lenne kitéve szezonális vagy klimatikus körülményeknek, tehát egész évben úgy lehetne termeszteni a növényeket, hogy nem hatnának rájuk a betegségek, a károsítók, a a szélsőséges időjárás és a természeti katasztrófák.

Témák a cikkben

hidropónia növénytermesztés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Tíz szakember kapta meg a Népművészet Mestere díjat 2024-ben

2024.10.05.

A Népművészet Mestere díj egyes alkotások vagy egész életmű elismeréseként azoknak a népművészeknek adományozható állami kitüntetés, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságuk során a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el.

Partner

Ezt ne hagyja ki! - Nagy meglepetés az Agrárszektor Konferencián

2024.10.04.

Előesttel bővül az idén a siófoki Agrárszektor Konferencia műsora, így már három napon keresztül, december 3-5. között találkozhatnak színvonalas szakmai programokkal a rendezvény résztvevői. A december 3-i előesten az agráriumot érintő meteorológiai előrejelzésekről, az agrárgazdaságra is hatással bíró várható gazdasági és belpolitikai eseményekről lesz szó, illetve mérlegre kerülnek a magyar élelmiszergazdaság Európai Unióban töltött elmúlt húsz évének tapasztalatai és a hazai agrárvállalkozások kitörési lehetőségei is.

Öntözőrendszerek: Melyik a legjobb választás?

2024.10.04.

Az öntözőrendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a kertészet és általában a mezőgazdaság hatékonyságában, különösen a szárazabb éghajlatokon, így Magyarországon is. Az optimális vízellátás biztosítása a növények számára nemcsak a terméshozamot növeli, hanem a vízpazarlás minimalizálásában is segít.

Utánajártak, hány medve kóborolhat Magyarországon

2024.10.04.

Szinte lehetetlen kideríteni, pontosan hány európai barnamedve kószál éppen Észak-Magyarország erdőiben, de az egyes észleléseket végignézve képet kaphatunk az állatok hozzávetőleges számáról.

Partner

Vulcan Profi Smax – granulált elemi kén - Mindenkinek használni kellene?!

2024.10.04.

Az elmúlt években a kénhiány állandósult a növénytermesztésben. Sok és egyoldalú a kijuttatott nitrogén, miközben egyre magasabb fehérje- és olajtartalmú növényeket termesztünk. Granulált kén használatával több évre elegendő ként tudunk kijuttatni.

Bőgés után barcogástól hangosak az erdők – egy nap alatt akár 30-40 nősténnyel is elbír a bika

2024.10.04.

Az ősz és a hűvösebb idő beköszöntével megérkezett a gímszarvasok párzási időszaka, azaz a szarvasbőgés. A különös jelenség időjárástól és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől akár novemberig is tarthat. A rendőrség és a vadásztársaságok fokozott óvatosságra kérik a közlekedőket, mivel a párzás időszakában a vadak mozgása még kevésbé kiszámítható, mint máskor.

További hírek