Komoly károk nehezítették a magyar gyümölcstermesztés idei évét

A zöldség-gyümölcs ágazat is megérezte a koronavírus-járvány hatásait. Leginkább a beutazási korlátozások okoztak problémákat a tavaszi idénymunkáknál, de az idei legnagyobb hátrányt a szélsőséges időjárás jelentette. A FruitVeB alelnöke, Apáti Ferenc szerint a 2020-as év a gyümölcskultúrák fekete éve volt, nagyon rossz évjáraton vagyunk túl. A tavaszi fagykárok gyümölcsfajtól függően elvitték a termés 50-80 százalékát. A megmaradt szerény cseresznye- és meggytermésben további jelentős problémát okoztak az extrém júniusi esőzések is.

A nyár már egészen jó időjárást hozott: kevés volt a kánikulai időszak és a napégés, illetve a jég- és viharkárok is átlagosak maradtak” – mondta a szakember a 24.hu portálnak. A zöldségtermesztőknek elsősorban a júniusi esőzésekkel gyűlt meg a bajuk. Egyes kultúrák esetében állományok pusztultak ki, vagy a sok víz miatt vált lehetetlenné a betakarítás. Ugyanakkor a zöldségtermesztők termésveszteségei ezzel együtt jóval mérsékeltebbek, mint a gyümölcstermesztőké. A gyümölcsben a drasztikus terméskiesésekért 80-90 százalékban a tavaszi fagy, 10-20 százalékban pedig a júniusi esőzés felel – közölte Apáti Ferenc.

Tavasszal a határok lezárása okozott fennakadást

A járvány miatti veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után körülbelül egy hónapig voltak komoly zavarok a szektor munkaerő-ellátásában. Ez azonban abban az időszakban még nem érintett sok ágazatot. Azokat viszont igen, ahol a betakarítás már megindult (például spárga és szamóca), illetve ahol a tavaszi időszak intenzív élő munkaigénnyel rendelkezik (ilyenek a fóliás növénykultúrák). Aztán egy fontos enyhítést vezettek be a külföldiek beutazásában. Szigorú szabályok, de egyszerűsített adminisztráció mellett már jöhettek dolgozni a szomszédos országok vendégmunkásai. A tavaszi veszélyhelyzet megszüntetése után még szabadabb volt a beutazás, így a gazdálkodóknak ebben az időszakban már nem voltak nagyobb gondjaik, mint egy átlagos évben - mondta. Sok éve általános jelenség a munkaerőhiány. Idén ennek a mértékét enyhítette, hogy az állás nélkül maradt emberek keresték a mezőgazdasági munkákat is. Ez ugyanakkor csak helyben, az adott térségen belül igaz, a budapesti pincérek nem mentek el például Szabolcsba almázni. Továbbá sajnos az is jelentősen tompította a foglalkoztatási problémákat, hogy a már említett tavaszi fagyok és a júniusi csapadékok miatt jelentős volt a terméskiesés – folytatta Apáti Ferenc.

A második hullám és a magyar gyümölcstermesztés

A szakmaközi szervezet alelnöke a jelenlegi járványhelyzetről úgy vélekedett, hogy a határok újabb lezárása miatt a gazdálkodóktól eddig nem érkeztek olyan panaszok, amelyek tavasszal tömegesen jellemzőek voltak. Ez vélhetően azzal van összefüggésben, hogy a gyümölcsök közül érdemben már csak az alma, a körte és a szilva szürete zajlik. A többi gyümölcsfajnál a betakarítás befejeződött. Ezekben az ágazatokban nagyobb részben hazai munkaerő dolgozik, ahogy a kertészetekben is ez a jellemző. A külföldiek foglalkoztatása elsősorban azokban az ágazatokban gyakori, ahol az élőmunkaigény nem szezonális, hanem tavasztól őszig folyamatos. Ennek köszönhetően hosszú időn keresztül tudják foglalkoztatni az ideérkezőket. Valószínűsíthető, hogy ez a munkaerő már szeptember 1-én is Magyarországon dolgozott. Ezért egyelőre nem okoz nagy problémát a határok lezárása, illetve a beutazás jelentős szigorítása.

Jelenleg természetesen mi sem tudjuk kiszámítani, hogy néhány hetes vagy hónapos távlatban mivel jár a jelenlegi vírushelyzet. Az bizonyos, hogy a kertészet munkaerőigénye a november-február közötti időszakban meglehetősen szerény. Ekkor inkább csak az üvegházi kultúrákban folyik munkavégzés, illetve a gyümölcsösökben a metszés ideje ez. Azonban ez utóbbinál nem jellemző a külföldi vendégmunka. Így egyelőre arra számítok, hogy az ősz már “elketyeg” valahogy, aztán legközelebb jövő márciusban találkozhatunk ezzel a problémával – foglalta össze a kilátásokat Apáti Ferenc.