Komoly változásokat és fejlesztéseket hozott az óév az ökológiai mezőgazdaság gyakorlói számára

Extra kihívásokban bővelkedő éve volt 2022 a magyar mezőgazdaságnak. A nehézségek azonban ismét arra figyelmeztetnek, hogy a körülöttünk drasztikusan változó világban felértékelődnek és megbízható támpontot biztosítanak a jövőálló agroökológiai termelési módszerek. A bio termeléshez és átálláshoz minden eddiginél több uniós és hazai forrás áll a magyar gazdák rendelkezésére, a 2022-ben megszületett hazai öko cselekvési terv pedig a szektor további fejlődését ösztönzi.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szerteágazó és bővülő kutatásaival, valamint az EU-s projektekben növekvő szerepvállalásával erősíti a hazai tudásátadást és a fenntarthatósági fordulatot - írták.

Komoly kihívásokkal kellett küzdeni 2022-ben is

Klímaváltozás, természetes élőhelyek csökkenése, talajdegradáció, COVID világjárvány. Évek óta jelen levő kihívások, amelyeket 2022-ben tovább nehezített a körülöttünk zajló háborús konfliktus és energiaválság. Fokozottan rávilágítanak a biztonságos élelmiszerellátás fontosságára, vagyis a helyben, fenntartható módszerekkel megtermelt, egészséges és elérhető élelmiszerek stratégiai szerepére. A kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó termelés felé mutatnak. 2022-ben ezeket az irányokat tovább erősítette és hajtotta az agrártámogatási rendszer. A biogazdálkodásba bevont területek részaránya az elmúlt években dinamikusan emelkedett, elérve 2020-ban a 6,12 százalékos területrészarányt - írták. 

Új cselekvési terv mentén fejlődik a hazai biogazdálkodás

2022 év elején megszületett a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című agrárminisztériumi dokumentum, amely az ágazat 2022-2027 közötti fejlesztési irányait határozza meg. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 10 éves kutatói, valamint hazai és nemzetközi ökogazdálkodási tapasztalatával vállalt szerepet a dokumentum előkészítésében. Májusban, az immár hagyományos Ökogazdálkodási Ágazati Napon az agrárszakma áttekintette a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait, fókuszba állítva a stratégiai dokumentumot. 

Tanulságok az orosz-ukrán háború hatásairól

2022-ben tizedik alkalommal szervezett Kelet-Közép Európa szekciót a világ vezető bio vásárán, a BIOFACH-on az ÖMKi. Magyarországot régiós zászlóvivőként jegyzik a világ legnagyobb bio témájú seregszemléjén, 2022-ben az esemény részeként magas szintű szakpolitikai képviselők vitatták meg a kelet-közép-európai országok ökológiai mezőgazdaságának aktuális helyzetét. A Nürnbergen tartott 33. BIOFACH Nemzetközi Bio-Élelmiszer és Bio-Áru Szakkiállítás fő témája a klímaváltozás volt, az ÖMKi által szervezett fórumon pedig elsősorban arról tanácskoztak a szakemberek, hogyan hat a háborús konfliktus a kelet-közép-európai régió agrárpolitikájára. A szekcióban zajló tanácskozások kiindulópontja az EU Ökogazdálkodási Cselekvési Terve volt, amely ambiciózus célokat, többek között a 25%-os öko területarány elérését tűzi ki 2030-ig.

Válság és áremelkedés

Az orosz-ukrán háború következményeként természetesen a bioágazatot is jelentősen érintette az energiaválság, az üzemanyagok és a gáz árának emelkedése. A nehézségek ellenére a jelenlegi krízishelyzet mégis erősítheti a biogazdálkodás fejlődését, mivel az ökológiai gazdálkodás rezilienciája, vagyis rugalmas ellenállóképessége sokkal nagyobb a kémiai inputanyagokra alapozott gazdálkodáshoz képest. Az ökológiai termelési mód kevésbé függ az olyan külső tényezőktől, mint a dráguló műtrágya és kémiai növényvédőszerek, valamint a rövidebb ellátási láncok miatt kevésbé kitett a globális piac hektikusságának.

A szakmai fórum és a BIOFACH szervezői egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás okozta terméskiesés és a globális élelmiszerellátás háborús nehézségeinek megoldására nem jó válasz a környezetvédelmi és fenntarthatósági előírások fellazítása és arra szólították fel a döntéshozókat, tartsák továbbra is szem előtt a fenntarthatósági célokat, hiszen azok fontossága független a háborútól. A 2022-es rendkívüli aszálykárok is arra mutatnak rá, hogy minden korábbinál nagyobb szükség van a mezőgazdaság rugalmas ellenállóképességének és fenntarthatóságának fokozására.

Nemzetközi szerepvállalás, magyar érdekérvényesítés

A nemzetközi trendeket ismerve és a hazai jó gyakorlatok mentén haladva a jövőálló mezőgazdaság megteremtéséért dolgoztak 2022-ben is az ÖMKi szakemberei, amelyben egymás mellett kap helyet a fenntarthatóság és a versenyképesség.

„Kutatóintézetünk szerepvállalása az EU legfontosabb stratégiai projektjeiben folyamatosan erősödik. Magyarország érdekeit képviselve hozzájárulunk a Talaj Misszió sikeres megvalósításához, az európai Agroökológiai Partnerség előkészítéséhez, illetve régiós szinten a BIOEAST-ben képviseljük a hazai agroökológiai kutatási irányokat. Jó pár olyan tevékenységünk, amit tíz éve kicsiben kezdünk el, 2022-ben ért el odáig, hogy az európai szintű stratégiákban is meghatározó helyet foglal el. Az ÖMKi részvételi On-farm kutatási hálózata például ilyen. Az Európai Uniós szerepvállalás révén rálátásunk és beleszólásunk van abba, hogyan alakulnak az agrárkutatás és -fejlesztés meghatározó irányvonalai, és képviselni tudjuk a hazai érdekeket.” – utalt a kutatóintézet szerepére Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

„Szerepvállalásunkkal a hazai gazdáknak, kutatótársaknak és a szakpolitika szereplőinek is lehetőséget tudunk nyújtani, hogy tapasztalataikkal és munkájukkal közvetlenül bekapcsolódjanak az európai szintű folyamatokba.” – tette hozzá a szakember.

A kutatóintézet folytatva a megkezdett munkát, 2023-ban is gyakorlat-orientált kutatás-fejlesztéssel és tudásátadással mozdítja elő a biogazdálkodás és az ökológiai termékpályák fejlesztését hazai és Európai Uniós szinten egyaránt.

„A jövő évtől azt várjuk, hogy új kutatásokkal, az eddigiek mellett agrárközgazdasági oldalról is jobb rálátást tudunk biztosítani a hazai biotermelésre és az arra való átállás gazdasági vonzataira. Célunk, hogy megerősödjön az öko szaktanácsadás, és bővüljön azoknak a gyakorlati oktatóanyagoknak a tárháza, amikkel támogatni tudjuk a bioművelést választó gazdálkodókat és hobbikertészeket.” – mondta el Dr. Drexler Dóra.

2022 mérföldkövei a hazai biokutatásban

Tíz éves lett az ÖMKi On-farm hálózata, amelyben 2012 óta több száz gazdálkodóval dolgoznak együtt kísérleteiken. A On-farm kutatások célja, hogy gyakorlatias, a mindennapi gazdálkodásban hasznos eredményeket érjenek el és olyan kutatásokat valósítsanak meg, ami összeköti Magyarországot a nemzetközi tudományos élettel, miközben támogatja a termékpálya fejlesztést, aktívan bevonva az innovációba a helyi gazdaság szereplőit,  termelőket, feldolgozókat és szaktanácsadókat.  A részvételi kutatáson alapuló, ún. Élő Laboratórium módszerrel egy évtizede olyan, a gyakorlatban alkalmazható kutatási eredmények születnek, amelyek a gazdálkodók által fontosnak talált problémákra adnak választ, és fenntarthatóságuk mellett növelik versenyképességüket.

Két év kutatómunka után 2022-ben napvilágot láttak a kutatóintézet által koordinált országos, kisparcellás gabona fajtateszt kísérletek legfrissebb eredményei, amelyek tovább növelhetik a hazai, ökológiai művelésben vetett gabonafélék szántóföldi részarányát, valamint a biolisztből készült termékek jelenlétét a hazai pékségekben és a fogyasztók asztalán. A kutatásban ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kisparcellás kísérletekben tesztelték a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi őszibúza- és tönkölyfajtákat, országosan hét helyszínen, összesen több mint 20 különböző fajtával. 2022. őszén a vetésekkel elindult az ÖMKi-VSZT-Nébih kisparcellás posztregisztrációs fajtateszt hálózat harmadik éve.

Tájfajta biotermékek térnyerése:

Itthon a tájfajták között évről évre egyre népszerűbbek az ÖMKi bio paradicsom palántái, amelyekből 2022-ben rekordmennyiségű, 26.000 tő fogyott el országszerte.  A palánták kiskereskedelmi forgalomba kerülésével a fenntartható mezőgazdaságra, az ökológiai gazdálkodás jelentőségére hívják fel a figyelmet a kutatók, hiszen a hazai biotermékek fogyasztásával és termelésével nemcsak az egészségünkért, de a környezetünkért is tesznek - közölték.