Kora tavaszi kihívások az őszi vetésű kultúrákban

Az előző év példátlanul száraz időjárása után most egészen más kihívásokkal küzdenek az őszi vetésű kultúrák. Szeptembertől rendszeresen érkeztek az áztató esőket hozó frontrendszerek. Hatásukra az ország teljes területén a talajok vízzel való telítettsége egyre kedvezőbbé vált, sőt bizonyos helyeken már a belvíz is megjelent.

Emellett az őszi időszak hőmérséklete lényegesen magasabb volt az átlagosnál, igen jó körülményeket biztosítva a kalászos gabonáinknak és a repcének. Talán túlságosan is jókat.

Az állományok november-december környékén rég nem látott jó képet mutattak, de sajnos, csak a felületes szemlélő számára. A megszokottnál melegebb, kellően nedves talaj könnyen felvehető, nagy mennyiségű tápanyaggal látta el a fiatal növényeket. Ennek eredményeként erőteljes vegetatív fejlődést tapasztaltunk, ami azonban nem járt együtt a gyökérzet intenzív növekedésével.

Hirdetés

Minden növényfajunknál általánosan és országosan azt tapasztaljuk, hogy a gyökértömeg és a föld feletti részek aránya korántsem megfelelő. Ezt egy ásó segítségével bárki leellenőrizheti a saját gazdaságában is.

Az őszi vetésű kultúrák legfőbb problémája az időjárás

A másik komoly gondot az időjárás további alakulása okozta. A tél gyakorlatilag elmaradt, inkább beszélhetünk egy ősz és tavasz közti átmeneti állapotról. Ha nincs hideg, nincs hótakaró, a növények számára nincs nyugalmi állapot sem. Az éjszakai hőmérsékletek hidegen tartják a termőréteget, napközben pedig az évszakhoz képest meleg levegő aktivitásra készteti a föld feletti részeket. A talaj 2-5˚C-os hőmérséklet mellett normál körülmények között sem képes felvehető tápanyagokkal ellátni a működő vegetatív tömeget, ezt a problémát fokozza az arányaiban kicsi gyökértömeg. Mindössze néhány hét leforgása után, január közepére egészen más képet mutattak az őszi vetésű állományaink. Az elmúlt években már-már megszokta a szemünk a sárguló árpatáblákat, de ez nem természetes dolog!

Megváltozott élettani folyamatok

A fenti képen a terület déli oldalán (jobbra) egy gyér erdősáv húzódik, egyedi mikroklímát biztosítva a takarásában lévő növényeknek. Némiképp árnyékol és kevésbé engedi felmelegedni a környezetét. Ezek a viszonyok nem jók, de mégis közelebb vannak az ilyenkor természeteshez, itt még elfogadható az állomány. Bal oldalon, „normál szántóföldi körülmények között” viszont már nagyon jól megfigyelhető, hogy mennyire hiányzik a tél, a nyugalmi időszak. Messziről is látható, hogy koránt sincs minden rendben!

Az élettani folyamatok működnek, a levélzet párologtat, a gyökérzet pedig nem tudja mindezt lekövetni. Nincs elegendő tápanyag, a növény feléli önmagát. A jelenleg zajló bokrosodás, majd az ezt követő kalászdifferenciálódás ilyen körülmények között egészen biztosan nem tud megfelelően végbe menni.

Az árpa indikátor növénynek tekinthető, jól jelzi, ha baj van. Más őszi vetésű kultúrák másképpen reagálnak. A repcék levelei helyenként lilulnak, a búza viszont rendszerint nem produkál ilyen látványos tüneteket. Még véletlenül se legyenek illúzióink! Ezek a növényfajok sem képesek felvenni a szükséges tápelemeket függetlenül attól, hogy kevésbé látszik rajtuk a probléma.

Az előző évihez képest jobb csapadékellátottság ellenére is kijelenthetjük, hogy nagyon kedvezőtlenül zajlik ez a korai fenológiai szakasz. A kérdés az, hogy milyen módon tudjuk tompítani a körülmények negatív hatásait?

Hogyan segítsük növényeinket akkor, amikor a körülmények ennyire kedvezőtlenek?

Mindenekelőtt megfelelő alapot kell biztosítanunk az állományoknak. Komoly gyökértömeget kell növesztenünk, ebben kulcsfontosságú szerep jut a foszfornak.

A kora tavaszi időszakban a talaj lassan képes csak a felmelegedésre, a szervesanyag körforgás vontatottan indul el, a tápanyag szolgáltató képesség ekkor még rendkívül alacsony szintű. Az aszályos, vagy éppen pont túl vizes körülmények sem segítik a tápanyagfelvételt. Az ilyenkor kiemelt jelentőségű foszfor hideg talajoknál szinte teljesen hozzáférhetetlen a növények számára.

Jól ismert jelenség a relatív tápanyaghiány: a talajban megfelelő a foszforkészlet, a körülmények (hideg talaj, sekély gyökeresédés, hogy csak a mostani időszakra legjellemzőbbeket említsük) azonban gátolják annak felvételét. Vagyis még akkor is kialakul a tápanyaghiány, ha történetesen a talajjal semmi gond sincs!

Mi a megoldás?

Megoldás lehet számunkra a MAGIC P STAR folyékony lombtrágya, amelyet a termesztett növényeink gyökérzetének intenzív növekedésének elősegítésére fejlesztettek ki. Valójában egy tápanyag komplex magas foszfortartalommal, a benne lévő elemek a szinergizmus révén kiváló feltételeket biztosítanak a gyors gyökérképződéséhez.

A MAGIC P STAR nem biostimulátor, ezért felvehetőségének és hatékony működésének nem jelent korlátot az alacsony hőmérséklet (4-6˚ C) sem.

Kijuttatás, dózis: 3 l/ha lombtrágyaként