Korai az öröm a nyári meleg miatt, hétfőn jön egy hidegfront

Az elmúlt pár napban kicsit fellélegezhettünk, és volt néhány napos és szeles napunk a korábbi csapadékos napokat követően, azonban a csapadékszünet után ismét növekedni fog a záporokkal és zivatarokkal járó időszakok mennyisége. A hét végéig várhatóan nyári meleggel számolhatunk, azonban hétfőn hidegfront érkezésére lehet számítani, ami 5-6 fokkal veti vissza a hőmérsékletet. Keddtől szárazabb idő érkezik, szerdától pedig ismételten nyári meleg várható. Az ország délkeleti részein a talaj teljesen telített nedvességgel, talán csak a Kisalföld területei bírnak el még egy kevés esőt. Az őszi vetéseknek már száraz és meleg idő kedvezne z érés utolsó fázisában, a tavaszi vetések pedig a jelenlegi meleg, jó vízellátottságú időben rohamosan fejlődnek.

Az elmúlt pár napban csökkent a csapadékhajlam az országban, hétfőn már csak keleten, kedden és szerdán pedig már csak elszórtan lehetett tapasztalni esőt. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege így is eléri a 20-80 mm-t, de nagy területi különbségek alakultak ki hazánkban, ugyanis délkeleten 100 mm-nél is több csapadék esett, míg északnyugaton több helyen is 20 mm alatt maradt az érték. Az Alföldön belvizes területekkel is találkozhatunk, illetve több folyón is árhullám vonul le a hirtelen esett sok csapadék következtében. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege főként az ország keleti részén meghaladja a sokéves átlagot, a 90 naposnál azonban még jelentős elmaradás mutatkozik. A talaj felső 20 centimétere a keleti országrészben telített, bár az elmúlt napokban sokat szikkadt, az Alföldön foltokban vízzel borítottak a földek. A felső fél méteres réteg nedvességtartalma délkeleten magas, másfelé többnyire jó, míg a felső egy méteres réteg az ország nagy részén megfelelő mennyiségű tartalékokkal rendelkezik, de a csapadék eloszlásának egyenetlensége miatt nagyok a különbségek. A keleti országrészben sokfelé teljesen telítődött a fölső egy méteres réteg, de Heves és Borsod megye déli részén, illetve a Dunántúlon a legtöbb tájegységben még jelentős a hiány. A hőmérséklet jelentősen emelkedett, ugyanis a 20 fok körüli maximumról 25 fok körüli, néhány helyen még 25 fok fölött is alakul. Csütörtök reggelre a kevesebb felhő és szél leállása után erősen lehűlt a levegő, néhol 10 fok alatti minimumok is mérhetők voltak. Napokig erősen szeles idő volt tapasztalható, a Dunántúlon vasárnaptól szerdáig, keleten pedig hétfőn és kedden fújt erős, viharos szél.

Szántóföldi növényeink közül az őszi kalászosok és a repce az érés fenológiai fázisban járnak. A csapadék az aszályos tavasz után a szemfejlődésre érkezett, mely rendkívül sokat ér, ugyanakkor a sok eső, a szél és a viharok miatt helyenként megdőltek az állományok. Az őszi vetésekre most már száraz és meleg időjárás lenne az ideális az érés zavartalan befejeződéséhez. A kapás növények számára az eső, és a most érkezett melegebb, napos idő jót tett, és rohamos fejlődésnek indultak, amely szükséges is volt számukra a lemaradásuk után. A magas páratartalom elősegítette a növényi kórokozók elszaporodását, és a tartósan csapadékos idő a gyümölcsökre sem volt jó hatással: a kései cseresznye megrohadt és megrepedt a sok csapadék következtében. A jelenlegi pár napos szárazabb idő viszont sokat segít, hiszen érik a meggy, és sorban a bogyós gyümölcsök is. A földeken a növényvédelmi munkákat rendkívül nehéz volt elvégezni, mert egyrészről szinte minden nap esett, másrészt pedig a sok csapadék miatt sokfelé nem lehetett gépekkel rámenni a földekre, erre jött az erősen szeles idő is. A szálastakarmányok betakarítását is nehezítette az esős idő, illetve az erős gyomosodás.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 500 és 580 foknap között vannak az országban. Alacsonyabb értékek jellemzik az északi és a nyugati országrészeket, magasabbak pedig a déli és delkeleti tájakat. A 2019-es hőösszegekhez képest a Dunántúl nem mutat jelentős eltéréseket, csak 10-20 foknap az eltérés, viszont a keleti országrészben 20-70 napos az elmaradás, a legnagyobb eltérés pedig északkeleten észlelhető. A sokéves átlaghoz képest nincsenek jelentős eltérések, csak a déli országrészben látszik helyenként 40 foknap körüli többlet, míg az ország nagy részén 20 foknap alatt van az eltérés. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai szokásos időben következnek be, azonban a tavalyihoz képest északkeleten tapasztalható késés.

Az őszi káposztarepce esetében a vetés és a kelés körül is aránylag kedvező volt az időjárás a növény számára, és az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a fejlődéshez. Az őszibúzáról azonban ez nem mondható el, ugyanis a rögös talajban nem lehetett jó magágyat készíteni, illetve a vetés is porba történt. Október és november hónapban időben érkezett a csapadék a fejlődésben lévő növények számára a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részéről elmondható volt, hogy a csapadékviszonyok kiegyenlítődtek az év végére, tehát ideális értékek körül alakult a csapadékösszeg. December végétől január végéig tartósan száraz időjárás volt jellemző, február elejétől érkezett csak számottevő csapadék. Március második dekádjától április végéig megközelítőleg 8 héten át nem esett csapadék, amely által a talaj nagyon sokat veszített nedvességtartalmából. A felső 20 centis réteg országszerte kiszáradt, és a felső 50 centiméteres réteg is elérte a kritikus szintet, így már tavasszal aszály alakult ki az országban. Április utolsó hetében, illetve májusban érkezett kissé nedves időszak rendkívül egyenetlen volt, így csak néhány helyen oldotta meg ideiglenesen az aszály okozta problémát. Bár gyakran hullott csapadék, az nagyon kevés volt, és hamar el is párolgott, ami nem növelte számottevően a talaj nedvességtartalmát. Június elejétől egyre számottevőbb esőzések alakultak ki, amely sokat segített a búza szemfejlődésében, viszont az őszi vetések számára már későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.

Az aszály következtében a kukorica kelése sem volt egyszerű, ugyanis a talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40 százalék alatt volt. Ezért a növény mélyebb rétegekbe eresztette gyökerét, amely egy esetleges nyári aszály során kifejezetten előnyös lehet a kukorica számára. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, Medárd pedig betartotta a hozzá fűzött hiedelmeket, és jelentő mennyiségű csapadékot hozott magával, már nem teljesen egyformán. A Kisalföld területein kevesebb eső esett, leginkább csak annyi, amennyi éppen elegendő, míg a Viharsarokban még több is, mint ami ideális lenne. A kukorica fejlődését nem korlátozza a júniusi nedvességhiány. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Tehát elmondható, hogy a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített a növény állapotán, amely jelenleg szépnek mondható, ha jó időjárási szezon áll előttünk, még lehet jó a termés.

Az elkövetkezendő napokban ismételten változékony időjárásra számíthatunk, pénteken ugyanis délutántól főképp az északi országrészen heves zápor, zivatar várható, amely szombaton és vasárnap is észlelhető lesz. Hétfőtől pedig országszerte jellemző lehet a záporos időjárás, míg keddtől csökken a csapadékhajlam, és csütörtökig csak elszórtan alakulhatnak ki záporok. Összességében északon a 20-30 mm-t is meghaladhatja a csapadékösszeg, míg délen 10 mm alatt várható területi átlagban. A talaj nedvességtartalma északon így valószínűleg növekszik keddig, míg délen, délkeleten sokat szikkad majd, zsugorodnak a belvízfoltok. Hétfőn és kedden a Dunántúlon egy hidegfront miatt erősödik meg a légmozgás. . Szerdán és csütörtökön nagyrészt száraz idő valószínű mérsékelt légmozgással, permetezésre előre láthatólag akkor lesz a legalkalmasabb az időjárás. A hőmérséklet csúcsértéke kezdetben 30 fok közelében alakul, csak a felhős területeken lehet kevésbé meleg, majd a hétfőn érkező hidegfront 25 fokig hűti le a levegőt, szerdától pedig ismételten felmelegedés várható.

Forrás: https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3817&m=2