A környezetvédelem nem bűn - gazdákat ölni igen!

Hirdetés

Tavaly 197 olyan embert öltek meg, akik a földjüket vagy a környezetüket védték bányászati, földművelési, infrastrukturális projektekkel szemben, vagy orvvadászokkal szálltak harcba. A szupermarketek éhsége a szója, a pálmaolaj, a cukornád, illetve a marhahús iránt a mezőgazdasági területek növelését teszi szükségessé. Sokszor a bennszülöttek területeinek és más közösségileg tulajdonolt földek kárára. Brazíliában 46 gyilkosság történt az emiatti feszültségek következtében, Kolumbiában pedig 32 esetet jegyeztek fel. Peruban különösen kegyetlen mészárlás történt, aminek tavaly szeptemberben hat farmer vált áldozatává. Egy bűnbanda akarta olcsón felvásárolni földjeiket, hogy nagy haszonnal adja tovább pálmaolaj-termelőknek.

A környezetvédelem sokszor zavarja az ipar terjeszkedését - de miért kell embereknek meghalnia?

Környezetvédelem, földvédelem, gyilkosságok

A kormányok és a bűnbandák egyaránt felelősek a mexikói 15 és a Fülöp-szigeteki 45 halálesetért. Az afrikai környezetvédőkre pedig a legnagyobb veszélyt az orvvadászok és az illegális vadkereskedők jelentik. Tavaly a bányászati tevékenységet végző cégekkel folytatott konfliktusok 36 halálesetért voltak felelősek, néhányuk bizonyos építőanyagok, mint például a homok iránt globálisan növekvő kereslet számlájára írható. Indiában egy család három tagját ölték meg, hogy falujuk folyójának homokját bányászhassák ki. Törökországban egy nyugdíjas házaspárt lőttek le, miután peres úton elérték, hogy bezárjanak egy márványbányát.

Azok, akik közösségük által birtokolt földek, természeti kincsek érdekében szót emelnek, zaklatással, bebörtönzéssel, halállal néznek szembe. A helyzet továbbra is kritikus

– nyilatkozta a The Guardiannek Ben Leather, a Global Witness emberjogvédő szervezet kampányfőnöke.

Riasztó számok

Tavaly 197 olyan embert öltek meg, akik a földjüket, környezetüket védték bányászati, földművelési, infrastrukturális projektek ellen, vagy orvvadászokkal szálltak harcba. Ez négyszer több mint 2002-ben, habár mára a növekedés mértéke mérséklődött. Az újság szerint, ha minden esetet feljegyeznek, azzal rá lehet irányítani az emberek figyelmét arra, milyen halálos küzdelem zajlik a természeti értékek védelme érdekében - írja a Népszava. A növekedés ütemének csökkenésével azonban a remény halvány szikrája is felvillant, jelezve azt, hogy növekszik a globális környezeti tudatosság. Ennek következtében egyre erősödik a nyomás a multinacionális cégeken, hogy nagyobb felelősségérzetet tanúsítsanak. Ez pedig a kormányokat is arra készteti, hogy megbüntessék az elkövetőket, akik ma még nagy számban megmenekülnek a törvényi számonkérés elől. Ugyanakkor az is jellemző, hogy nem nagyon számíthatnak kártérítésre a családtagok.

Fenyegetés, megtorlás, ellenállás

A Global Witness tisztában van vele, hogy sok eset bejelentetlen marad. Az sem ritka, hogy a szavukat felemelőket fenyegetik, zaklatják, bűnözőként kezelik. Egy EU-s szervezet, az Environmental Justice Alas 2335 olyan esetet jegyzett fel, amelyekben feszültségek keletkeztek víz, terület, szennyezés, vagy kitermelési munkák miatt. Ezek száma és intenzitása pedig egyre növekszik. Az ellenállás jelei is mutatkoznak: Hondurasban, Nicaraguában csökkent a bűnesetek száma, a Fülöp-szigeteken 116 szervezet adott ki petíciót, kijelentve: „A környezetvédelem nem bűn”. John Knox az ENSZ speciális referense arra szólította fel a kormányokat, hogy számolják fel a büntetlenséget. Kiemelte, hogy a médiának fontos szerepe van az átláthatóság növelésében. Hasonló témában itt írtunk korábban arról, hogy zöld applikációval gazdálkodókat lehet feljelenteni, az érintettek meg vannak döbbenve.

Témák a cikkben

fenntarthatóság környezetvédelem