A háziállatok jóléte évről-évre nagyobb figyelmet kap az állattenyésztők körében. Az újabbnál újabb jogszabályok betartását mára támogatásokkal, valamint kötelezően kijelölt állatjóléti felelősök kinevezésével próbálják segíteni. Sokak szerint szükséges rossz, az ellentábor viszont örül az állatok örömének.

Az állatvédelem nem új keletű fogalom. Létezésünk elejétől fontos részét képezik mindennapjainknak az állatok. Kezdetben vadállatok húsából táplálkoztak őseink, később azonban a háziasításnak köszönhetően önállóan kezdték tenyészteni a vadon élő állatok befogott példányait. Az első állat befogásától kezdődően az ember felelősséget vállalt az általa nevelt állatokért.

De ugorjunk egy nagyot az időben, az 1700-as évek végéig kellett ugyanis várni az állati jogok alapjainak megteremtésére. Jeremy Bentham filozófus nevéhez fűződik az első, állati jogokkal foglalkozó írás létrehozása. A 18. század végén, a keleti marhavész (pestis) megjelenésekor méginkább fontossá vált az állatok védelme.

Magyarországon például az állategészségügyet a Kormány központi irányítás alá vonta, az ország területét pedig 8 állategészségügyi kerületre osztotta fel az állatok hatékony védelme és a pestis megállítása érdekében. Az intézkedéseknek köszönhetően 1881-ben végleg eltűnt hazánk területéről a keleti marhavész, az állati jogok azonban még mindig nem léteztek jogszabályi keretek között hazánkban.

Angliában fogadták el az első, valóban jogszabályi hátterekkel rendelkező állatvédelmi törvényt, 1822-ben. Ezt azonban senki nem vette komolyan, így további lépéseket szorgalmaztak az állatok érdekeit is néző emberek.

Felelősséggel tartozunk az általunk nevelt állatokért még akkor is, ha azok később az asztalunkon végzik
 

1835-ben Viktória hercegnő fővédnöksége alatt létrejött az első állatvédő egyesület Londonban. A szervezet – miután Viktória hercegnőt királynővé koronázták – felvehette a királyi nevet, innentől Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals” (RSPCA)-nak hívták. Mára a világ egyik legnagyobb állatvédő szervezetévé nőtte ki magát, amely a második világháború idején 256.000 állatnak nyújtott segítséget.

1978-ban fogadott el az UNESCO egy törvényt, amely a modern kor állatjóléti alapjait fektette le. E szerint az állatra többé nem lehet tárgyként tekinteni, nem lehet érzéketlen dologként bánni vele. Valamennyi állat – legyen szó vadállatról, vagy tenyésztett háziállatról – egyenlőnek születik és egyenlő joga van az élethez.

Állatjólét a mezőgazdaságban

Az állattenyésztés esetén nem állatvédelemről, hanem állatjólétről kell beszélni. Állatvédelemről akkor beszélünk, ha egy kihaló félben lévő állatfaj fennmaradását próbáljuk biztosítani. Az állattenyésztésben viszont elsősorban az állatjólét fogalmat használjuk. Az állatjólét azt jelenti, hogy biztosítunk minden olyan feltételt az állatnak, amely szükséges annak fizikai és mentális jólétéhez.

Az állatjólét értelmében az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat életkörülményeinek kialakításakor figyelembe kell vennie annak fajtáját, korát és nemét. Gondoskodnia kell az állat igényeinek rendszeres ellenőrzéséről, valamint a szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárási hatásoktól is.

Nincs jobb dolog annál, hogy boldognak láthassuk állatainkat
 

Az utóbbi években szerencsére egyre nagyobb figyelmet kap az állatjólét a mezőgazdaságban. Ennek köszönhetően minden állattartó telep tulajdonosa köteles kijelölni állatjóléti felelőst, akinek kizárólag az a feladata, hogy segít megteremteni az állatoknak szükséges, ideális környezetet.

További segítség az állatjóléti feltételek javulásához, hogy már kifejezetten állatjóléti támogatásokra is pályázhatnak az állattenyésztők. Az ilyen pályázatokon elnyert támogatásokat kizárólag állatjóléti célok megvalósítására fordíthatják a gazdák.

Látható, hogy az állattenyésztésben kiemelt szerepet kapott mára az állatjólét, ami pozitív előrelépésnek számít. Legyen szó hobbiból tartott állatról, vagy tojástermelés céljából tartott baromfiról, minden állat megérdemli a nyugodt, élhető körülményeket.

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Több, mint 10 milliárd forintot fizettek ki a Napenergia plusz programban

2024.11.21.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint mintegy 4000 pályázónak már több mint 10 milliárd forintot utaltak át a modern napelemes rendszerek telepítéséhez

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás