A végkielégítés kötelezően jár, vagy adható, tehát a munkáltató dönti el, hogy adja-e, vagy sem? A munkavállalókat és a munkaadókat is foglalkoztatja a téma. A törvény tételesen nevesíti az eseteket, amelyekben megilleti a végkielégítés a munkavállalót. Az nem a munkáltató szabad döntésén múlik. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott, legalább 3 éves tartamban fennálljon.

Az Adózóna írt cikket a végkielégítés témájáról, ezt az anyagot szemléztük. A példájuk szerint egy munkavállaló 17 évet dogozott a munkáltatónál. Amikor nyugdíjba megy, kaphat-e végkielégítést? Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt az olvasói kérdésre.

A törvény tételesen nevesíti az eseteket, mikor illeti meg a végkielégítés a munkavállalót, ez nem a munkáltató szabad döntésén múlik - Fotó: Magro.hu, CSZS, Berettyóújfalu

A törvény tételesen nevesíti az eseteket, mikor illeti meg a végkielégítés a munkavállalót, ez nem a munkáltató szabad döntésén múlik. Kivétel, amikor nem jogosult rá a munkavállaló, mivel ennek ellenére adható.

  • a munkáltató felmondása esetén, ha annak indoka a munkáltató működésével vagy a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével függ össze;
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén;
  • ha a munkaviszony oly módon szűnik meg, hogy az új munkáltató nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá;
  • ha az azonnali hatályú felmondásának indoka a munkáltató lényeges kötelezettségszegése, vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartása (fentebb hivatkozott azonnali hatályú felmondás).

Az alapfeltétel és a kivételek

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott (legalább 3 éves) tartamban fennálljon. Az a fő szabály, hogy a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg.

Kivételt képeznek a következő esetek:
  • a szülési szabadság,
  • a szülői szabadság,
  • a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság és
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.

Azaz, ha a munkavállaló a fenti eseteken kívül volt fizetés nélküli szabadságon (pl. utazás, családi okok), annak tartama nem fog beleszámítani a végkielégítésbe.

Ez vonatkozik a végkielégítésre, ha nyugdíjas kapná

Amennyiben a munkavállaló a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, nem jár részére végkielégítés. Ugyanakkor, nincs törvényi akadálya annak, hogy kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása végkielégítés fizetését írja elő a munkavállaló részére olyan esetekben, melyekre törvény egyébként nem kötelezi. Munkaszerződés a végkielégítés szabályaitól a munkavállaló javára, kollektív szerződés a javára és hátrányára is eltérhet.

A nyugdíjas munkavállalóknak két csoportja van. Az egyik esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezése alapozza meg a nyugdíjasnak minősülést, a másik esetben pedig valamilyen nyugellátás tényleges igénybevétele. 

Nyugdíjas munkavállalónak minősül, aki

  • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);
  • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül;
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül;
  • egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül;
  • öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül;
  • növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

Önmagában az, hogy nyugellátást vesz majd igénybe a munkavállaló, nem szünteti meg a munkaviszonyt, ennek érdekében a felek intézkedhetnek (a munkáltató indokolás mellett, míg nem nyugdíjas a dolgozó, azt követően pedig már nem kell indokolnia), de nincs ilyen kötelezettségük sem - írták.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Mini dzsungel a város közepén? Budapesten is terjednek a Miyawaki-erdők

2024.11.10.

A világon már rengeteg minierdőt telepítettek az őshonos erdők helyreállítása, élőhelyteremtés és a mikroklíma javítása érdekében. A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. Azóta létesült még a Boráros téren, az Andor utcában, a Zsigmond téren, Soroksáron, Budafokon, a Lenhossék utcában, a Nehru parton a Bálna szomszédságában, legutóbb pedig Rákosmentén.

A közepes gazdaságok előretörése: Új korszak a magyar agráriumban?

2024.11.10.

Jelentős eltolódás következett be az elmúlt tíz évben a hazai agrárgazdaság birtokszerkezetében: a legnagyobb arányban a 100 és 300 hektár, majd ezt követve az 500 és 1000 hektár közötti területtel rendelkező gazdaságok száma bővült. A legkisebb és a legnagyobb méretkategóriában pedig folyamatos a csökkenés, a középbirtokok erősödnek.

Korai emésztési kihívások borjaknál – a kezdő takarmány szerepe az elválasztás sikerében

2024.11.10.

Az elválasztáskor az éretlen gyomor-bélrendszer a fő oka a borjak kérődzésre való átállása során fellépő komplikációknak. Az újszülött borjak monogasztrikusan működnek, a nyelőcső a bendő megkerülésével a kolosztrumot, majd a tejet a bendő megkerülésével a hasnyálmirigybe irányítja.

Harc az afrikai sertéspestis ellen: drasztikus intézkedések a vaddisznó-populációban

2024.11.10.

Hazánk egyik legismertebb és legelterjedtebb vadfaja volt a vaddisznó, egészen az afrikai sertéspestis megjelenéséig. Rendkívüli alkalmazkodóképessége tette lehetővé országos jelenlétét, a vírus azonban teljesen átírta az addigi gyakorlatot, és a betegség megfékezése érdekében, diagnosztikai céllal jócskán le kellett apasztani a vaddisznó-populációt.

Szükség van-e még emberi munkaerőre a jövő mezőgazdaságában? A szelektív betakarítás dilemmája

2024.11.10.

A mezőgazdasági robotikában a legnagyobb munkaerő-megtakarítást a szelektív betakarítás automatizálásával lehet elérni. Ez jelenti azonban a legnagyobb technikai kihívást is.

A valóság és a sci-fi között: Mi áll az autonóm mezőgazdaság útjában?

2024.11.09.

Craig Rupp, a Sabanto vezérigazgatója és az autonóm gazdálkodás egyik úttörője osztotta meg nézőpontját az autonómia gyakorlati realitásairól a mezőgazdaságban a futurefarming.com olvasóival. Mint az elsők egyike, aki autonóm traktorokból álló flottát üzemeltetett, Rupp egyedülálló betekintést nyújt abba, hogy miért lehet egy szabványos autonóm traktor gyakran hatékonyabb, mint egy dedikált szántóföldi robot. Feltárja az autonóm gazdálkodás valóságát, és azt, hogy mit jelenthet ez a mai gazdák számára.

Partnerhírek
Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
FitoNatur KationMix
Pest, Nagytarcsa

FitoNatur KationMix

21 140 HUF / kanna

Magro.hu Piactér

Több mint 2.900 hirdetés 70 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás