Lassult tavaly a mezőgazdasági termőföld-árak emelkedése, az átlagos áremelkedés 8,2 százalékos volt a 2012-es 11,5 százalékos, illetve a 2011-es 12,8 százalékos ütem után - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss összegzésében.

A tájékoztatás szerint ezen belül a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 10,3 százalékkal nőtt, egy hektár szántóföld átlagára tavaly 759 600 forint volt.

A KSH felidézi, hogy a föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább területek Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron megyében találhatóak. Itt a szántó hektáronkénti ára jóval 950 ezer forint felett volt 2013-ban. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol egy hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele.

A múlt évben minden megyében emelkedtek a termőföld-átlagárak az egy évvel korábbihoz képest. Az árváltozás mértékében viszont jelentős eltéréseket lehetett megfigyelni az egyes megyék között. Leginkább Hajdú-Bihar megyében drágult a szántóföld (22,5 százalékkal), majd Vas megye következezik (17,7 százalékkal), Győr-Moson-Sopron (17,3 százalék), és Pest megye (17,2 százalék) árnövekedése. Kismértékben emelkedtek az árak Bács-Kiskun (4,7 százalék), Zala (1,9 százalék) és Nógrád (0,8 százalék) megyében.

A KSH adatai szerint tavaly az országban átlagosan 19 százalékkal kevesebb szántóföldet értékesítettek, mint az előző évben. A legtöbb földterület Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát, ahol az értékesítés volumene az előző évhez képest is növekedett. A legnagyobb forgalomélénkülés (20 százalék) Csongrád megyében volt.

A hanyatló területegységek közül, ahol az értékesítés átlag feletti volt 2013-ban, de az előző évhez képest csökkent Jász-Nagykun-Szolnok megye értékesítése 10 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől, míg Békés megyében jelentősebb, 40 százalék körüli a visszaesés a 2012-es kiemelkedően magas forgalomhoz képest.

Élénkült az értékesítés volumene 2013-ban Veszprém, Komárom-Esztergom és Nógrád megye térségében: az elsőben az előző évi értékesítéshez képest 30 százalék feletti volt a növekedés, az utóbbiaknál pedig 14 százalék. A pangó egységek olyan megyéket mutatnak, ahol a forgalmi érték átlag alatti, és az az előző évhez viszonyítva is csökkent. Ezek közül a legmérsékeltebb volt a forgalom Heves, Zala és Vas megye térségeiben, ahol az előző évhez képest 15 százalékot meghaladó mértékben esett vissza a forgalom.

A múlt évben az erdőterületek ára nőtt legkevésbé, 1,5 százalékkal, 470 500 forintra hektáronként. A gyep ára 7,7 százalékkal nőtt, míg a szőlő területeké 5,2 százalékkal volt magasabb. A legnagyobb áremelkedést a más művelési ágak esetén a gyümölcsös (9,4 százalék) területeknél tapasztaltak. Tavaly az összes értékesített termőföld 68,9 százaléka szántó művelési ágba tartozott, ezt követte az erdő (14,2 százalék) és a gyep (13,5 százalék) értékesítése. A maradék 3,3 százalékot a szőlő és gyümölcsös területek értékesítése tette ki.

Tavaly az országban átlagosan 19 százalékkal kevesebb szántóföldet értékesítettek, mint az előző évben
 

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja 2013-ban – az előző év 17,7 százalékos növekedése után – átlagosan további 5,2 százalékkal emelkedett 40 600 forintra, a gyümölcsös és a szőlő művelési ágba tartozó földterületeké pedig 12,3, illetve 4,4 százalékkal emelkedett 46 500, illetve 61 800 forintra hektáronként.

A 2013. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt szántó területek 57 százalékát bérleményként művelik. Az átlagosnál magasabb, 66 százalék ezen területek aránya a dunántúli megyékben, míg az alföldi és észak-magyarországi megyékben csak 51 százalék, mivel ott jelentősebb súlyúak az egyéni gazdaságok.

A területi adatokat vizsgálva - közli a KSH - a régiók között kialakult sorrend 2013-ban sem változott a szántó bérleti díjának vonatkozásában. Továbbra is Dél-Dunántúlon a legdrágább a bérlés, itt a díj átlagosan 49 000 forint volt hektáronként. Dél-Dunántúlt Dél-Alföld követi, ahol szintén az országos átlag felett, 45 100 forint/hektár volt 2013-ban a szántó éves bérleti díja. Közép- és Észak-Magyarországon a bérleti díjak viszont jelentősen elmaradtak az átlagtól, az előbbié 33 200, az utóbbié 29 100 forint volt hektáronként.

Forrás: MTI

Megosztás

További híreink

Marihuánától beállt sertések húsát szolgálják fel luxus éttermekben

2024.07.07.

A sertéseknek adott indiai kender pozitív hatással van a hangulatukra és növeli a testtömeg-gyarapodást. Emellett húsuknak kiváló íze van. Mennyi igaz ebből? Áttekintjük a gazdák beszámolóit és a tudományos kutatásokat.

Tükrök, zene és kefék: Mi nyugtatja leginkább a teheneket?

2024.07.07.

Különböző környezetgazdagítási módszerekkel foglalkozunk. Melyik a leghatékonyabb? Country zene, hangoskönyvek, tükrök, képek vagy kefék és vakarózók?

Módosul a tenyészbika tenyésztésbe állítását segítő de minimis támogatás

2024.07.06.

Változnak a szabályok, módosul a tenyészbika tenyésztésbe állítását segítő de minimis támogatás.

Modern feudalizmust hozhat az agráradatok kezelése? 

2024.07.06.

A modernizálódó mezőgazdaságban új ágazatként jelentek meg a precíziós gazdálkodásra és az ennek kiszolgálására létrehozott eszköz- és programrendszerek.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról

2024.07.06.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról és a keszthelyi Georgikon Campus tevékenységéről.

Válaszok kellenek arról, hol tart a magyar agrárdigitalizáció

2024.07.05.

Tanulmány készül annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai pontosabban lássák, hol tart a mezőgazdaság digitalizációja

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Goldoni S 80 plus fülkés traktor

Hitelesített telefonszám

12 000 000 HUF

+ áfa
Hirdetésfeladás