Így teljesített a kukoricaágazat 2017-ben

A nyári aszályos hónapok miatt 2017 nem a kukorica éve volt, és az európai termelési helyzetkép is sok érdekességet hozott. A gabonafélék és ezen belül a kukorica piaci értékesítési viszonyai nem igazán javultak. Olvassa el a kukoricaágazat 2017-es összefoglalóját!

A Közös Agrárpolitika céljai, a biodiverzitás-növelés és a gabonatermelési túlsúly csökkentése csak kismértékben éreztette a hatását. A kukorica-termőterület nagysága az EU-28 tagállamában már hat éve tartósan zsugorodik. 2017-ben a megelőző öt év átlagához képest 11 százalékkal kisebb területen terem.

Így teljesített a kukoricaágazat 2017-ben - Fotó: Pixabay, 4125745

Ez jellemző volt az európai nagy kukoricatermelő országokra is. Az átlagtermések és megtermelt kukoricatermés-mennyiségek viszont változatos képet mutatnak. Míg Magyarország messze elmaradt az előző évi rekord termésátlagtól, addig Franciaországban az utóbbi három év legmagasabb értékeit takaríthatta be. Azonban összességében az EU tagországokban az elmúlt öt év átlageredményéhez képest 5-10 százalékos csökkenés volt. Az európai összes megtermelt szemeskukorica mennyisége nem éri el az 59 millió tonnát. Emiatt a fogyasztás meghaladja a termelés mértékét. Ebből pedig az következik, hogy hosszú évek óta először csökkenhet az átmenő készletek mennyisége. Ez a változás egyelőre még nem érezteti hatását az európai piaci árakban.

A témát Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Terméktanács munkatársa foglalta össze, az Agrárágazat cikkében.

Itthon is csökken a kukorica termőterülete

Magyarországon a kukorica árutermő területének nagysága 2017-ben 1.014.188 ha volt. Tavaly ilyenkor kérdéses volt, hogy az összterület esetleg 1 millió hektár alá eshet-e. Évenként 80-100 ezer hektárral szűkül az árutermő terület nagysága, ami azt jelentheti, hogy a következő évben nem fogja elérni az 1 millió hektárt. Az országos átlagtermés 6,6 t/ha volt, mely a rendkívüli, aszályos időjárás ellenére kedvezőbb, mint a korábban becsült eredmény. Egyes régiókban a korai vetéseket erősen visszavetették a késői fagyok. A száraz és csapadékszegény tavasz pedig nem kedvezett a növényállományok kezdeti fejlődésének.

Több régióban a légköri aszály jelentette a legnagyobb gondot. Ezeken a vidékeken a termékenyülési és csőkötési hiányosságok akár 50-100 százalékos veszteséget is okoztak. A vetőmag-szaporítóterület nagysága 2017-ben 21.319 ha volt. Ez harmadik éve lassú emelkedő pályán van, de még így is messze elmarad az öt évvel ezelőtti 39 ezer hektárt meghaladó területtől. A vetőmag-előállítás jelentős többsége öntözött körülmények között történik, így az aszály közvetlen terméscsökkentő hatása kisebb az árutermesztés meghatározóan öntözetlen viszonyaihoz képest. A szaporítótáblák átlagtermése közepes volt, meghaladta a 3,3 t/ha-t. A megtermelt vetőmagkészlet fedezi a hazai szükségletet és garantálja a hagyományosan kiemelkedő vetőmag-exportárualapot.

A fémzárolt vetőmag mennyisége 2016-ban meghaladta 103 ezer tonnát és várhatóan az idei fémzárolások is elérik ezt a szintet. Az előző évek gyakorlata szerint az előállított fajták száma kiemelkedően magas, mert hazánk fontos szerepet játszik a régiós kukoricavetőmag-igények kielégítésében. Ezen kívül pedig vezető szerepe van a keleti exportpiacokon is.

A kukoricaágazat piaci igényei, termesztői előrelátás

Az idei év tapasztalatai megmutatták, hogy az eredményes kukoricatermelés egyik kulcsa a helyes fajtaválasztás. A jól megválasztott fajta és a hozzáillesztett termesztéstechnológia segítségével csökkenteni lehet a termelési kockázatot. Az aszály és a légköri aszály megjelenése előre nem tervezhető. Azonban az éréscsoport és a vetésidő helyes megválasztása fontos tényező az esetleges károk elkerülésében. A hazai termelésben a legnagyobb – 80 százalékot meghaladó – részesedéssel a korai és középérésű éréscsoportú fajták rendelkeznek.

Az utóbbi néhány évben enyhe elmozdulás tapasztalható a hosszabb tenyészidejű fajták irányába, valamint a szuperkorai típusok termesztését is egyre többen kipróbálják. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a gyakoribb nyári hőhullámok és a késői fagyok kockázata is jelentős. Ez utóbbiból az következik, hogy nagy a korai vetés kockázata. Ezért a fajtatulajdonosok és a kereskedők a szaktanácsadásokon és személyes konzultációkon nagy hangsúlyt fektetnek a fajtához illesztett technológiai elemek bemutatására, így a megfelelő vetésidőre is.

Mik a kukoricaágazat kilátásai a vetőmagoknál?

A vetőmag-értékesítésre jellemző, hogy évről évre kissé korábbra tolódik a szezon kezdete. A késői vásárlások és megrendelések magukban hordozzák annak kockázatát, hogy a kívánt fajta a fokozott kereslet miatt esetleg már nem elérhető, illetve a speciális, egyedi csávázószeres kezelési igények már nehezebben teljesíthetők.

A fajták közötti  választásban kínál segítséget a GOSZVSZT posztregisztrációs kísérlet, mely az újonnan államilag elismert és köztermesztésben elterjedt fajták objektív kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletének eredményét mutatja be. Ennek dokumentumát ide kattintva találja meg.

Eredeti vetőmagot vegyen!

Ahogy ebben a cikkünkben korábban írtunk róla, fontos, hogy a vásárláskor a gazdálkodó kerülje az alkalmi vetőmagárusokat. A hamisított vetőmag használata ugyanis kifejezetten kockázatos. A valószínűtlenül alacsony vetőmagár elhomályosíthatja azokat a potenciális veszélyeket, amit a nem csírázó magok vagy a génmódosított szennyezettség jelenthet. A vásárláskor figyelni kell arra, hogy csak ismert forgalmazótól szerezze be a vetőmagot, valamint mindig kérjen fémzárolási számot is tartalmazó számlát!