Júliusban és augusztusban a Kukoricázz velünk! termelési versenyünkben részt vevő gazdáinkkal találkoztunk, ahol a kukoricatermesztés technológiájáról is beszélgettünk velük. Azt tapasztaltuk, hogy minden gazdálkodónál más taktika válik be; legyen szó fajtaválasztásról, vetésidőről, FAO-számról - a talajtípustól és helyszíntől is függően, persze.

A gazdálkodás és így a kukorica termesztése sem egyszerűen sablonok alapján működik; a gazdálkodónak pontosan ismernie kell nem csak a saját területét - annak fekvését, talajtípusát, széljárást, mikroklimatikus viszonyokat, stb. – hanem azt is, hogy a területe milyen növényfajnak és fajtának lesz optimális. Ennek eldöntése meglehetősen nehéz feladat, hiszen a lehetőségeinek egy részét ugyan ki tudja számítani a gazdálkodó, de bizonyos abiotikus tényezőkre, mint például a csapadékviszonyokra vagy a nyári UV-sugárzásra nincsen ráhatása, a biotikus tényezőkről (károsítók) nem is beszélve.

Fotó: Pixabay

A fajtaválasztás a növénytermesztés egyik legfontosabb eleme. A fajtatulajdonosok sok információt átadnak a saját genetikájukról, de azt a gazdálkodónak kell kitapasztalnia, hogy az adott fajta az ő területén hogyan fog viselkedni, milyen tulajdonságai kerülnek előtérbe.

A kukorica virágzása, és így a beporzás sikeressége, végső soron pedig a termés mennyiségének alakulása kulcskérdés. A kukorica megtermékenyülése több dolog függvénye. Evidensnek gondolhatjuk, hogy a kukorica virágzása és így a termékenyülés is szinte magától végbemegy, és mint gazdálkodóknak, ezzel nincsen feladatunk. Azonban a gyakorlat sokszor mást mutat.

A kukorica szélporozta növényünk, hím- és nővirágzattal egyaránt rendelkezik, a beporzás során a címerről a pollen a ragacsos bibeszálakra kerül. A kukorica idegenbeporzású növény, bár önbeporzásra is lehet esélye. A kukorica pollenje viszonylag nagyobb mérettartományba esik a pollenek között, ami miatt a címerről való lehullás után gyors süllyedésnek indul a légmozgás függvényében. A pollen életképességét a környezeti tényezők erőteljesen befolyásolják, a hűvösebb időben tovább életben maradnak.

A virágzás - fajtától függően – elhúzódó folyamat, akár egy hétig is tarthat. A címervirágzat pollenképzése rendkívül energiaigényes folyamat, a kukorica virágzáskor igényli - vizsgálatok szerint is - a legtöbb vizet. Ezért a nemesítési gyakorlat sokszor a kisebb címervirágzatot adó genetikák felé mutat. Viszont a virágzáskori abiotikus és biotikus tényezők kardinálisak a termékenyülés és a termés kialakulásának szempontjából, ezért is jöhet a gondolat a gazdálkodói oldalról, hogy nem egy genetikát használ egy táblán belül, hanem két különbözőt, hiszen így nagyobb a lehetőség mind az idegen megporzásra, mind a virágzás és így a pollenszórás megvalósulásának biztosítására.

A gyakorlatban egyelőre még kevés példát látunk két genotípus egy táblában történő vetésére, de az abiotikus hatások szélsőségeinek kiküszöbölésére akár ez is megoldást jelenthet.

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás