Hirdetés
A külkereskedelmi folyamatok nem a hazai állattartókat segítik
Hirdetés
Összességében és számszakilag ugyan szép első félévet zárt a hazai a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelem, de az egyes termékek adása-vétele között nagy volt a kontraszt. Sertésből például csökkent a kivitel, baromfiból viszont többet hoztunk be, mint tavaly.
Szépen alakul idén a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelem hazánkban. A kivitel értéke már elérte a 3189 eurót, míg a behozatal 2101 millió eurót tett ki május végéig. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi adatok szerint 1088 millió euró aktívumot eredményezett az agrár-külkereskedelmi forgalom Magyarországon.
A kivitel érétke egyébként nem változott a tavalyihoz képest, a behozatalé viszont 4,4 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportból 2016 január–májusi időszakában 8,3 százalék, az importból 6,2 százalék volt.
De ha az összesített számok mögé nézünk, már nem olyan rózsás a helyzet. Az élősertés külkereskedelmi forgalma nem érte el május végén az egy évvel korábbi szintet. A kivitel 11 százalékkal csökkent, így mindössze 11 ezer tonnán zárt, míg a behozatal 13 százalékkal csökkent és 24 ezer tonna volt összesen. A mennyiség csökkenésén túl az élősertés ára is zuhanórepülésbe kezdett. Egyébként sertéshúsból az egy évvel korábbinál 9 százalékkal kevesebbet, 51 ezer tonnát vittünk ki és 10 százalékkal többet, 55 ezer tonnát hoztunk be 2016 első öt hónapjában.
A baromfihús esetében más volt a helyzet. A termék exportvolumene 12 százalékkal nőtt, az exportátlagár is magasabb lett, viszont az importértéke az előző év azonos időszakának szintjén maradt, igaz a volumen nőtt.
Romlott a gabonafélék külkereskedelmi mértéke az előző évhez képest. Az exportvolumen 28 százalékkal csökkent és mindössze 2,2 millió euró volt. Ebből adódóan az árbevétel is csökkent, összesen 19 százalékkal az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az exportált tételek 56 százaléka kukorica, 35 százaléka búza, 8 százaléka pedig árpa volt. A kukoricaexport (1,3 millió tonna) csak 54 százaléka az egy évvel korábbinak, a búzaexport (790 ezer tonna) viszont 36 százalékkal bővült. A kukorica exportátlagára 32 százalékkal magasabb volt, mint a bázisidőszakban, ellenben a búza esetében 13 százalékkal csökkent az átlagár.
Forrás: AKI
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés