Küzdenek az importtal a magyar hagymatermesztők: fejlesztenek, tanulnak, összefognak

Megkezdődött Magyarországon a júniustól jellemzően augusztusig termő „áttelelő” vöröshagyma betakarítása. A tavalyi magyar hagyma már januárban elfogyott, ám a következő hónapokban a hazai áru újra megjelenik a piacokon és az üzletekben. Az éves fogyasztásnak jelenleg csak nagyjából 50-60 százalékát tudja lefedni a magyar hagymatermesztés. Magyarországon az éves vöröshagyma-fogyasztás mintegy fejenként 10-12 kg, az éves hazai termésmennyiség átlagosan 65-70 ezer tonna.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) írt arról, hogy a jövőben javítani kívánnak az importtal szembeni arányon. Ehhez egyebek között technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség. Ugyan a vöröshagyma termőterülete az elmúlt esztendőkben fokozatosan csökkent, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hozamok emelkedtek. A területalapú támogatások adatai szerint 2018-ban közel 1470 hektáron termesztették.

A fő vöröshagyma-termőterületek: Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megye. A vöröshagymát a fogyasztók a korábbi évtizedekkel ellentétben ma már friss termékként vásárolják. A házi tárolás gyakorlatilag megszűnt. A hazai piacon jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is, így a magyar hagymásoknak a lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyezniük.

Munkacsoport jött létre 2 éve a magyar hagymatermesztők segítségére

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán belül 2017 tavaszán hagyma munkacsoport jött létre, ami a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben fejleszt. Alapvető cél, hogy amikor van magyar áru a piacon, akkor a kereskedők azt forgalmazzák. A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság javítása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5-6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő maradjon. Alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vöröshagyma frisspiaci termékké vált, mert ezen azok az európai termelők vannak versenyelőnyben, akik nagyobb hozamot állítanak elő a jó minőségből, valamint megfelelő tárolókapacitással rendelkeznek. A hazai hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, kiszerelés és értékesítés segítheti - írják.

Tervezés, versenyképesség

A munkacsoport szerint a jövőben jól tervezett áttelelő hagyma termesztéssel növelhető a hazai áru jelentősége, ami időben és mennyiségben illeszkedik a tavaszi (tavasszal vetett, ősszel termő) hagymáéhoz. A technológia terén is fejleszteni kell. Ezek legfőképp a betakarítási technológia, a növényvédelem, a gyomirtás, a tápanyag-utánpótlás és az öntözés területére fókuszálnak. Másrészt cél az, hogy az ősszel felszedett hagymát ne kelljen azonnal értékesíteni. Ehhez olyan tárolókapacitások kiépítése szükséges, amivel a magyar hagymakészlet január helyett március-áprilisig kitart. A termelők versenyképességének növelése érdekében a hagyma munkacsoport rendszeresen szervez szakmai programokat és konzultációkat. Legutóbb június 4-én, Kamuton tartottak nagyszabású technológiai és fajtabemutatót. A résztvevők a Békés megyei településen – egy helyi termelőnél – tavaly ősszel elvetett közel 20 fajtát, valamint a modern, hatékony termesztést segítő technológiákat ismerhettek meg. A rendezvényen 85 termelő vett részt, az ország nagyobb hagymatermesztőinek kétharmada volt jelen. Augusztusban ugyanott hasonló bemutatót tart a kamara, akkor a tavaszi vetésű hagymák lesznek a középpontban.

Cikkajánló: Szükséghelyzeti felhasználási engedélyt kapott a tavaszi és őszi vetésű vöröshagyma