Lázadnak a laborban készült hús ellen a marhatenyésztők

Hirdetés

Az amerikai húsipar felvette a harcot a laborban készült hús ellen. Komoly vita várható a csúcstechnológiás húsokkal kapcsolatban, miután petíciót adtak be az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumához. Azt kérik, hogy különböztessék meg a hagyományos termékeket a sejttenyésztett húsoktól. Az Amerikai Egyesült Államok Húsmarha-tenyésztők Egyesülete (US Cattlemen’s Association, USCA) egy 15 oldalas petíciót adott be az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumához, amiben azt kérik, hogy különböztessék meg a hagyományos húsokat a sejttenyésztettektől és hivatalosan is határozzák meg azt, hogy mi számít marhahúsnak - írta a Magyar Mezőgazdaság.

A petícióban a marhatartók ajánlást is tettek erre:

„A kormánynak meg kell követelnie, hogy a „marhahúsnak” nevezett termékek olyan szarvasmarháktól származzanak, melyek megszülettek, felnevelték és hagyományos módon hasznosították őket, ellentétben az alternatív forrásokból származókkal. Utóbbiak közé számít például, amikor a termékek szintetikus módon növényekből, rovarokból vagy más nem-állati eredetű alkotórészekből illetve laboratóriumban növesztett állati sejtekből készülnek.”

A húsmarha-tenyésztőknek nagyon nem tetszik laborban készült hús, és annak rendezetlen meghatározása

Az egyesület megkereste az Élelmiszerbiztonsági Hatóságot is (Food Safety and Inspection Service, FSIS) azzal, hogy korlátozza le a „hús” definícióját olyan szövetekre, amelyek hagyományos módon hasznosított állatoktól származnak. Február elején egy másik nagy és meghatározó ipari csoport, a Nemzeti Szarvasmarha-tenyésztők Marhahús Szövetsége (National Cattlemen’s Beef Association) az 5 legfontosabb témája közé helyezte a „hamis húst” és megígérte, hogy „megvédi az ágazatot és a fogyasztókat a hamis hústól és a félrevezető címkéktől”. Azzal, hogy hivatalos definíciót kérnek a húsnak, az amerikai marhatartók egyértelműen jelzik, hogy készek a harcra is. Ez a fontos lépés várhatóan szembeállítja őket a Szilikon-völgyi futurisztikus élelmiszeripari vállalkozásokkal. A Good Food Institute („jó élelmiszer intézet”) nonprofit szervezet a hús-alternatívákkal foglalkozó cégeket támogatja és értük lobbizik. Azt is megkérdőjelezi, hogy a szarvasmarha-tenyésztők a megfelelő hatósághoz adták-e be a kérelmüket. Egyelőre ugyanis nem tisztázott, hogy melyik kormányzati szerv lesz a felelős a "tiszta húsokkal" kapcsolatos szabályozás kérdésében, de az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (US Food and Drug Administration) – nem a Mezőgazdasági Hivatal – az egyértelmű felelős hatóság a növényi alapú élelmiszerek jelöléséért. Az intézet szerint a hivatalos élelmiszeripari meghatározásokat nem szabadna a verseny védelmére használni.

Úgy tűnik, mintha a szabad piacot próbálnák megbabrálni.

Jessica Almy, az intézet irányelvi igazgatója.

A kérdések azonban nem egyértelműek. Amilyen hatalmas, olyan összetett is a húsipar. Gazdálkodók, tenyésztők, hizlalók, vágóhidak és sok egyéb szereplő van benne. Mivel a szarvasmarha, sertés és baromfi ágazat is más-más módon épül fel, várhatóan nem fognak egységesen fellépni a tiszta hús kérdésében sem.

Ennek az az oka, hogy a baromfi és a sertés szektor nagy része vertikálisan integrált – a legnagyobb amerikai feldolgozók, mint a Tyson Foods, Cargill és a Pilgrim’s Pride a születésüktől fogva birtokolják az állataikat, és vállalkozókat bíznak meg a felnevelésükkel egészen addig, amíg azok a vágóhídra kerülnek.

Az elmúlt hónapokban a Tyson Foods és a Cargill is befektetett "tiszta hús" startupokba. Az vezérelte őket, hogy a technológia hatékony és a fogyasztók is érdeklődnek iránta. Emiatt elképzelhető, hogy a sertés és a baromfi ágazat kereskedelmi csoportjai kevésbé ellenállni a technológiának.

A szarvasmarha ágazat szerkezete nagyon különbözik tőlük, sokkal tagoltabb. Az USA területén nagyon sok marhatartó egyben tulajdonosa is az állatoknak. Etetik és nevelik, majd árveréseken értékesítik őket a hizlalótelepeknek, ahonnan ezután a húsfeldolgozóknak adják tovább az állatokat. Az állattenyésztők, akik kevésbé elkötelezettek a nagy cégek felé, elméletben nagyobb eséllyel fejezik ki aggodalmukat a "tiszta hús" terjedése miatt, mivel az potenciálisan veszélyezteti a megélhetésüket.

Nem tudni, lesz-e egységes húsipari fellépés

Arról még túl korai nyilatkozni, hogy a baromfi és a sertés ágazat csatlakozik-e hozzájuk. Az amerikai Nemzeti Sertéshústermelők Tanácsa (National Pork Producers Council) úgy nyilatkozott a Quartznak, hogy a szervezetnek még meg kell vitatnia a kérdést egy formális tanácskozáson.

Elismerjük, hogy ez egy létező dolog, és egyike azoknak az ügyeknek, amelyre előre fel szeretnénk készülni és nem utólag reagálni.

Dave Warner, szóvivő, Nemzeti Sertéshústermelők Tanácsa

Hozzájuk hasonlóan az amerikai Nemzeti Csirke Tanács (National Chicken Council) sem foglalt állást.

Ez egy olyan ügy, amely már a látóterükbe került, de jelenleg nincs még hivatalos irányelvünk ezt illetően

Tom Super, szóvivő, Nemzeti Csirke Tanács

A "tiszta hús" egyre nagyobb figyelmet kap amiatt, hogy a startup cégek a világ minden pontján egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy bevezessék a piacra a terméküket. A Rabobank, a világ legnagyobb mezőgazdasági-cikkekkel foglalkozó bankjának egyik elemzője nyilvánosságra hozott egy jelentést, miszerint már akkor is létjogosultsága lenne a "tiszta húsnak", ha csak a jelenlegi húspiac 5 százalékát tudná megszerezni.

Mi a helyzet Európában?

Korábban itt írtunk arról, hogy betelt a pohár a vegetáriánus hús miatt, óriási büntetések jöhetnek, mert a francia törvényhozás úgy döntött, hogy betiltja a húst helyettesítő vegetáriánus és vegán kolbászok, steakek, baconök félrevezető elnevezéseit. Elrettentő a szabályok megszegéséért kiszabható bírság összege is. Vége az abszurd elnevezéseknek, nincs többé vegán steak, bacon, filé, kolbász és vegetáriánus hús.

Témák a cikkben

hús húsipar