2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.

A gyógyszereknek ellenálló szuperkórokozókat mi, emberek hoztuk létre, és sürgősen meg kell állítanunk további térnyerésüket. Ezzel függ össze, hogy a jövő évtől határozott intézkedéseket léptet életbe a NÉBIH az állattenyésztésben használt antibiotikumok csökkentése érdekében.

1280A legjelentősebb szerepe valószínűleg az emberi antibiotikum-használatnak van, amelyet főként a járóbeteg-ellátásban alkalmaznak, sokszor feleslegesen és helytelenül (Fotó: Pixabay)

Dr. Jerzsele Ákos, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszékének vezetője szerint az antibiotikumok csökkentése igen komoly problémát jelent. A WHO és az ENSZ az egészségügy tíz legnagyobb kihívása közt tartja számon azokat a pánrezisztens, vagyis minden antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzseket, amelyeket nem lehet kezelni, vagyis nagy valószínűséggel halálosak, ha súlyos fertőzést okoznak.

A szakember a magyarmezogazdasag.hu számára adott interjúban elmondta: azt nem lehet tudni, hogy a humán vagy az állati gyógyszerhasználatnak, illetve a gyógyszerhulladék nem megfelelő kezelésének nagyobb-e a hatása, de az biztos, hogy mindhárom hozzájárul az AMR terjedéséhez.

Felesleges és helytelen antibiotikum-használat

A legjelentősebb szerepe valószínűleg az emberi antibiotikum-használatnak van, amelyet főként a járóbeteg-ellátásban alkalmaznak, sokszor feleslegesen és helytelenül.

Kórházi szinten már nagyon körültekintőek az orvosok, hiszen ott tapasztalják leginkább, hogy milyen súlyos következményekkel jár ez a jelenség. Az emberekben fellelhető rezisztens kórokozók kialakulásában vélhetően elsősorban a humán gyógyszereknek van szerepük.

Vannak azonban olyan rezisztens kórokozók is, amelyek kifejezetten állati eredetűek, tehát az állategészségügyben használt antibiotikumokra vezethető vissza a kialakulásuk.

A gyógyszerhulladékról egyelőre nagyon kevés információ áll rendelkezésre, ennek a feltérképezése a jövő fontos feladata. A tudomány még csak most kezdte el felmérni a környezeti rezisztencia-géneket, amelyek gyakorlatilag mindenhol, a szennyvízben, a trágyában, a vízben, a földben, a levegőben, de még növényekben, például a gabonafélékben is jelen vannak.

A gyors evolúció képessége

A baktériumok elképesztő mennyiségben vannak jelen a Földön. Egyetlen gramm, a tenyésztésükre alkalmazott táplevesben körülbelül egymilliárd baktérium él – hoz egy döbbenetes példát a tanszékvezető. Ekkora kolónia elképesztően gyors evolúcióra képes.

Az antibiotikumok megjelenését a rezisztens baktériumok élték túl, a gyógyszerekre érzékeny fajták pedig visszaszorultak (Fotó: Pixabay)

Az antimikrobiális rezisztencia képessége pedig mindig jelen volt a baktériumokban, de csak az antibiotikumok megjelenésével, tehát körülbelül száz éve kezdtük el tömegesen tapasztalni.

Az antibiotikumok megjelenését a rezisztens baktériumok élték túl, a gyógyszerekre érzékeny fajták pedig visszaszorultak, vagyis a gyógyszerekkel befolyásoltuk a baktériumok evolúcióját.

Sokkal több lett a rezisztens kórokozó, és minél többféle antibakteriális szert találunk fel, annál több szerre lehet rezisztens a baktérium.

Régiónként változó a kép, hogy a teljes baktériumpopuláción belül a rezisztensek hol kerültek többségbe, de azokon a területeken, ahol jellemzően sok antibiotikumot használnak, például egy ázsiai baromfi- vagy sertéstelep környezetében biztosan a multirezisztens baktériumok dominálnak. Míg Észak-Európában vagy például Grönlandon még a klasszikus populációk vannak többségben.

Konkrét célkitűzések Európában

Az Európai Unió egyre inkább konkrét célkitűzéseket fogalmaz meg az AMR visszaszorítása érdekében. Egyebek mellett nemzeti akciótervek kidolgozását tette kötelezővé. Nálunk Magyarországon az állattenyésztési antibiotikumhasználat csökkentése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal készít elő intézkedéscsomagot, dr. Bognár Lajos országos főállatorvos koordinálásával, amely 2022-ben fog életbe lépni.

Az intézkedések egyik része szigorú online nyilvántartási rendszert ír elő az állattartó telepek számára, amely lehetővé fogja tenni a beszerzés és a felhasználás állandó monitorozását. Be fogják tiltani a megelőzésre használt antibiotikumokat. A legnagyobb felhasználást ugyanis ezek jelentik, különösen a nagy csirke- és sertéstartó telepeken.

Jelentősen szigorodni fog a premixek, a takarmányokba kevert gyógyszerek forgalmazása.

Ezeket már eddig is csak receptre lehetett kapni, de ennek is szigorodik az ellenőrzése.

Az állatorvosi alapképzésben már négy éve kötelező tantárgy az antimikrobiális szerek helyes használata, de a jövőben a korábban végzett állatorvosoknak is közel egyhetes továbbképzést kell elvégezniük, amelyből vizsgázniuk is kell.

Antibiotikum helyett – egy másik antibiotikum

A farmakológusok azt szokták mondani: az antibiotikumnak egy alternatívája lehet, egy másik antibiotikum. Súlyos fertőzések esetén való hatékonyságban ugyanis verhetetlenek. Ugyanakkor megelőzésre, enyhébb fertőzések kezelésére az antibiotikum-alternatívák kitűnő választások lehetnek. Az ugyanis tarthatatlan, hogy megelőzésre használjuk az emberiség talán legértékesebb gyógyszereit.

Ez utóbbi tekintetben nagyon jó alternatívát kínálnak a probiotikumok és az ezeket tápláló prebiotikumok, amelyekből sokféle van már a piacon. Rengeteg növényi anyag is alkalmas lehet a fertőzések megelőzésére. Nagyon hatékonyak például az oregánó, a fahéj, a rozmaring, a geránium és sok egyéb növény illóolajai.

Az antibiotikumok kontrollja miatt vett nagy lendületet a bakteriofágok, a baktériumokat ölő vírusokat tartalmazó szerek fejlesztése.

Amely azonban ezeknél is jelentősebb és alapvető fontosságú a betegségek megelőzésében, az a vakcinázás és a telepi higiénia, technológia.

A legjelentősebb és alapvető fontosságú a betegségek megelőzésében a vakcinázás és a telepi higiénia, technológia (Fotó: Pixabay)

Ha az állattartó telepen jól működő, baktériumoktól és biofilmtől mentes ivóvíz-, szellőztető és klímarendszer áll rendelkezésre, tisztaság van, betartják a telepítési sűrűségeket, rendszeresen vakcináznak, féregellenes kezeléseket végeznek, akkor az állat jól érzi magát, és nagyon ritkán fog fertőző betegségektől szenvedni.

Természetesen az ilyen korszerű telepek létrehozása jelentős befektetést igényel, de nagyon megéri! – zárja egy pozitív kicsengésű gondolattal összefoglalóját Dr. Jerzsele Ákos.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás