Lehet, hogy feleslegesen ölik meg a halakat az olajukért?

Hirdetés

Nem támasztja alá egyértelműen az orvosi szakirodalom, hogy extra mennyiségben is be kellene vinni az emberi szervezetbe omega-3 zsírsavat. Ha ez valóban így van, akkor nincs szükség a zsírsavat táplálékkiegészítőként előállító teljes iparágra sem. Egy neves amerikai szakújságíró is beszállt a vitába azzal, hogy egészen új összefüggésekre hívta fel a figyelmet. A Greenfo.hu portál írta meg, hogy hosszú ideje élénk tudományos és részben áltudományos vita zajlik arról, érdemes-e extra adag vitaminokat és különféle étrend-kiegészítőket szedni. Az egyik érvelés szerint kizárt, hogy a modern világban egy ember mindig úgy étkezzen, hogy minden szükséges tápanyagot kellő mennyiségben magához vegyen. Emiatt pedig szükség van kiegészítésre. A másik oldal szerint a kiegészítők elfogyasztása teljesen felesleges. Így a rá fordított pénz és erőforrás is.

Lehet, hogy feleslegesen pusztítják a tengeri halakat az omega-3 kapszulák miatt?

Nemrég egy neves amerikai szakújságíró is beszállt a vitába azzal, hogy egészen új összefüggésekre hívta fel a figyelmet. Paul Greenberg, a The New York Times, a New Yorker és a National Geographic rendszeres szerzője elsősorban a halászat globális hatásaival foglalkozik, és ennek kapcsán vizsgálta meg az omega-3 zsírsavak hatásairól leírtakat. Ez az a zsírsav, amely számos étrend-kiegészítőben megtalálható, és ipari előállításának legfőbb forrása a tengeri hal. Greenberg a nemrég megjelent könyvében nem vitatkozik azzal, hogy az omega-3 zsírsavak fogyasztásának kedvező élettani hatásai vannak. Azt viszont állítja, hogy az orvosi szakirodalom nem támasztja alá egyértelműen, hogy omega-3 zsírsavat extra adagban is be kellene vinni az emberi szervezetbe. Ha pedig ebben igaza van, akkor a zsírsavat táplálékkiegészítőként előállító teljes iparágra sincs szükség. Greenberg adatai szerint évente 20-25 milliárd kilogramm halat halásznak ki a tengerekből úgy, hogy azok sosem kerülnek az étkezőasztalra, hanem olajukért dolgozzák fel őket. Ez teszi ki a teljes globális halászat egynegyedét. Ha pedig feleslegesen halásszák le ezt a rengeteg halat, akkor felborul a tápláléklánc.

Extra omega-3: kell-e, vagy szükségtelen?

Az érvelés jogosságához viszont egyértelműen el kellene dönteni, hogy az omega-3 extra bevitele szükséges vagy felesleges. Greenberg itt már elég vékony jégen táncol. Az Omega-3 élettani hatásainak ugyanis rendkívüli szakirodalma van. Az egyik, elsősorban orvosi témákra koncentráló tudományos cikk-kereső, a PubMed például több, mint 27 ezer szakcikket ad ki jelenleg ebben a témában. Laikusként esély sincs arra, hogy ezt a mennyiséget valaki értelmezze és messzemenő következtetéseket vonjon le belőlük.

Ezek lehetnek a megoldások a túlhalászás ellen

Kérdéses, hogy az elméletével Greenbergnek sikerül-e bármilyen hatást elérnie, de a megoldási javaslata figyelemre méltó. Azt mondja, hogy az orvosok által ajánlott mediterrán diétát érdemes lenne úgy kiegészíteni, hogy azzal a környezetünket és a halakat is kíméljük. Ezt az állati eredetű fehérje bevitel viszonylag alacsony szinten tartásával, a sok gyümölcs és zöldség fogyasztásával, a teljes kiőrlésű gabonák előtérbe helyezésével és az olívaolaj használatával lehetne elérni. A fehérje forrását pedig bizonyos típusú halakra és tengeri élőlényekre kellene koncentrálni. Ilyen lehet a szardella és a hering, mert ezek tele vannak omega-3 zsírsavakkal, a halászásuk azonban sokkal kevésbé karbonintenzív, mint más halaké, ráadásul a higanytartalmuk is alacsonyabb. Egyébként is sokkal logikusabbnak tűnik kevesebb szardellát halászni, azt megenni, és úgy bevinni az omega-3-at, mint milliárd tonnákat halászni, feldolgozni, és tablettás kiszerelésben lenyelni - írja a Greenfo cikke.

A másik érintett csoportot a kagylók és az osztrigák alkotják, amelyek szintén tele vannak omega-3-mal. Ráadásul ennek még egy előnye lenne; ha a piaci keresletet felfuttatnák, akkor az azt kiszolgáló tenyésztés mértéke is nőhetne. Ez jót tenne a vizeknek, hiszen ezek a fajok tisztábbá teszik a tengeri környezetet.

Témák a cikkben

halászat

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek