Lehetőségek, kihívások az európai gyümölcskereskedelemben

Az európai gyümölcs- és zöldségipart számos kihívás éri, amelyek nemcsak a termelőket, hanem a fogyasztókat is érintik. Michael Koch, az Agrarmarkt-Informations-Gesellschaft (AMI) szerzője, a Fruit Logistica Európai Statisztikai Kézikönyve alapján elemzi azokat a trendeket, amelyek jelenleg meghatározzák az iparág irányát.

A kiadvány részletes betekintést nyújt a termelésbe, az export-import folyamatokba, valamint a piaci trendekbe és fejlődési mintákba. Az időjárási szélsőségek, a politikai bizonytalanság, a munkaerőhiány és a növényvédőszerek korlátozása mind olyan tényezők, amelyek jelentősen befolyásolják az iparág jelenét és jövőjét. Ebben a cikkben Koch elemzi, hogy ezek a kihívások hogyan alakítják át az európai gyümölcs- és zöldségipart, és milyen stratégiákra van szükség a fenntartható termelés és a versenyképesség megőrzése érdekében.

Mi mozgatja jelenleg az európai gyümölcs- és zöldségipart?

Egyértelműen az időjárás, az időjárási viszonyok és az éghajlat. 2024-ben Európa nagy részén hosszú ideig túl sok csapadék esett, extrém áradásokat okozva, például Valenciában. Németországban is két áradáshullám volt. Ugyanakkor más régiókban hőhullámok és aszályok is előfordultak.
A politikai szabályozások, például a mezőgazdasági dízel támogatásának megszüntetése, jelentős elégedetlenséget váltott ki. Emellett a politikai bizonytalanság is problémát jelent, valamint a munkaerőhiány és a munkaköltségek. Egyre kevesebb növényvédőszer-hatóanyagot engedélyeznek, ez pedig csökkenti a választékot és növeli a rezisztencia kockázatát.

Mi volt a legtnagyobb meglepetés az Európai Statisztikai Kézikönyv összeállításakor?

Az extrém időjárási események hatása még nem tükröződik erőteljesen a számadatokban. Jelentősebb csökkenésre lehetett számítani a citrusfélék esetében, különösen a spanyol termésnél. Ugyanígy kisebb zöldségtermés volt vátható Németországban és Közép-Európában. Az azonban még kérdéses, hogy a kedvezőtlen tárolási körülmények minőségi problémákhoz és nagyobb válogatási veszteségekhez vezetnek-e.

Kik teljesítenek jelenleg igazán jól?

Nincsenek egyértelmű nyertesek és vesztesek az egyes európai országok között. A kiskereskedelemben azonban egyértelműen a diszkontláncok járnak jól. A magas infláció miatt a fogyasztók az árakat figyelik. Németországban a diszkontok részesedése a gyümölcs- és zöldségvásárlásokban ismét körülbelül 52%-ra nőtt.

Mit jelent ez a fogyasztók számára?

Ők az igazi nyertesek. A fogyasztóknak hatalmas választási lehetőségük van, hogy hol, mit és mikor vásároljanak. A kiskereskedelmi verseny gyakran az árakon alapul, különösen a friss termékek esetében, és sok akciós ajánlat van. Az olyan témák, mint a bioélelmiszerek, a regionalitás és a fenntarthatóság 2024-ben sok fogyasztó számára háttérbe szorultak. A gazdasági megfontolások dominálták a vásárlási szokásokat.

Kik a vesztesei ennek a helyzetnek?

A termelők bizonyos mértékig veszélyben vannak, mivel gyakran nekik kell viselniük a termelési tervezés, az időjárási viszonyok és az esetleges lemondások kockázatát. Német szemszögből nézve az a veszély fenyeget, hogy lemaradunk az európai versenyben. A termelési költségek magasak, és hatalmas bürokratikus akadályokkal kell megküzdeni. A gazdaságok száma csökken, és sok gazdálkodó számára hiányzik az utódlási terv.

Mi a helyzet a nemzetközi színtéren?

Hiába keresünk olyan „aranytermelő” országot, ahol minden tökéletes. Mindenkit érintenek az időjárási és éghajlati kihívások. Az importált áruk esetében a tengeri szállítás jelent problémát: politikai bizonytalanságok, egyre gyakoribb viharok, kerülőutak és késések. Új betegségek és kártevők is megjelennek, például a banán esetében. A vízellátás elérhetősége szintén kulcsfontosságú kérdés.

Hogyan látja a 2025-ös évet?

A fenntartható, biztonságos és megbízható termelés kockázata jelentősen megnőtt. Két fő kihívással kell számolni. Egyrészt hogyan lehet mérsékelni az extrém időjárási események hatásait, és hogyan lehet alkalmazkodni a termelési módszerekhez, például ellenálló fajták nemesítésével? Másrészt a növényvédő szerek szerepe is kulcsfontosságú marad.

Egy másik téma, amely a jövőben foglalkoztatja majd az ipart, a többkockázatú biztosítás lesz, hogy a termelők ne viseljék egyedül az olyan időjárási szélsőségek okozta veszteségeket, mint a jégesők.

Az alternatív, fenntartható csomagolási módszerek szintén elengedhetetlenek, hogy a termék védett, esztétikus és átlátható legyen a vásárlók számára.
Végül, de nem utolsósorban, az iparnak jobban ki kell használnia a vegán és vegetáriánus étrendek iránti növekvő keresletet. Eddig a hangsúly gyakran a feldolgozott helyettesítő termékeken volt, holott a friss gyümölcsök és zöldségek rengeteg lehetőséget kínálnak magas minőségi követelmények mellett. Kívánatos lenne, ha a jövőben nagyobb figyelmet kapnának a gyümölcsök és zöldségek.

(Forrás:freshfruitportal.com)