Egy egyetemi ötletverseny megnyerése komoly következményekkel járt: egy lelkes csapat már több éve végez kísérleteket a madárriasztás területén. Kitartó munkájuk eredményeként hamarosan kézzel fogható termékek állnak majd rendelkezésre, amelyek akár a madárinfluenza, de általában a madárkárok elleni védekezésben is nagy segítséget jelenthetnek. Joó Balázs, projektvezetővel beszélgettünk.

Ha jók az információink, egy olyan madárriasztó eszközrendszer kifejlesztésével foglalkoznak, ami segít a madarak okozta károk és fertőzések megakadályozásában. Hogy áll a projekt?

Én magam vagyok az ötletgazda, és csapatom már 3-4 éve foglalkozik a probléma megoldásával. A kifejlesztett eszköz - a reményeink szerint – megoldást kínál majd a madárinfluenza, de minden más, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban előforduló madárkár kezelésében.

Honnan jött az ötlet?

2021-ben megnyertünk egy egyetemi ötletversenyt, amelynek keretében egy olyan eszközt álmodtunk meg, ami a halastavakon elzavarja a kormoránokat, ami ott közismerten óriási probléma. Az egészet továbbgondolva rájöttünk, hogy a galambokkal is érdemes foglalkozni, mert azok is nagyon nagy gondot okoznak mind a szántóföldön, mind baromfihús-termelésben.

Joó Balázs, projektvezető

Később a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ötletversenyét is megnyertük, szeptembertől pedig a NAK Tech-Lab inkubációs programjában is részt veszünk.

Bár leginkább csak a madárinfluenza kapcsán kap figyelmet a téma, de valójában, ha a galambok vagy más vadon élő madarak bárhol és bármilyen módon érintkeznek a baromfiállománnyal, fertőzésveszély lép fel. Ez a takarmány révén is előfordulhat, tehát a takarmánykeverő üzemek is érintettek a veszélyben.

A már említett szántóföldeken pedig a galambok kicsipegetik a friss kelést, különösen az egyleveles napraforgó- és kukoricaállományok a veszélyeztetettek. Egyszer egy elejtett örvös galamb begyében, például, 150 ilyen magot számoltak össze. Egy-egy területen pedig több száz galamb is előfordul egyszerre. Visszajelzések alapján gyakran megtörténik, hogy egy szántóföldi tábla ötödét újra kell vetni.

Mi lehet a megoldás erre?

Több megközelítéssel dolgozunk, az első a hanghatáson alapszik. Azt próbáljuk kideríteni, hogy léteznek-e olyan frekvenciák, amelyek zavarják a galambokat. Bár ilyen termékek már léteznek a piacon, de messze nem 100 százalékos hatékonyságúak.

A második megközelítés a lézertechnológián alapul. Egy általunk fejlesztett mesterséges intelligencia felismeri a galambot, majd egy magas energiasűrűségű fénynyaláb elriasztja a madarat.

Vannak-e további megoldási ötleteitek?

Kísérletezünk továbbá egy mikrohullámot továbbító eszközzel is, ami koncentrált jeltovábbításra képes. Ezt a technológiát egyébként a hadsereg és a rendőrség tömegoszlatásra használja. Az eszköz alkalmasnak tűnik arra, hogy eredményesen el tudja zavarni a madarakat. Ez egy szelektív módszer, mert a tenyésztett állományra nem lenne hatással.

Tesztelünk továbbá egy, az elektromágneses hullámokon alapuló rendszert, mivel a galambok köztudottan az ilyen hullámok segítségével tájékozódnak. Ha ebbe kívülről, egy eszköz segítségével beleavatkozunk, esetleg, az is eredményes lehet.

Ezen kívül létezik a lézeres technológián belül egy olyan megoldás is, amikor egy zöld pöttyöt festünk fel, amit a madarak ellenségként azonosítanak. Ilyen eszközt már forgalmaznak az USA-ban, Kínában pedig van egy gyártó, akivel már tárgyalásban állunk. A hátránya viszont, hogy hozzá lehet szokni, ami a korábban említett megoldások esetén nem áll fenn.

Egyébként, kiindulásként a drónokban gondolkodtunk, de az EU jelenlegi dróntörvénye eltántorított bennünket ettől. Jelenleg ugyanis a drónok működtetésekor mindenképpen kell, hogy valaki a távirányító mellett álljon, ami lehetetlenné teszi az automatizálást a madárriasztásban. Később, ha az automatizált repülés egyszerűbbé válik, talán folytatjuk a kísérletezést a drónokkal is, hogy kiderüljön, mennyire lehet a szántóföldeken ilyen célra alkalmazni.

A sok irány közül melyik az, amelyikből legnagyobb valószínűséggel termék lehet?

A lézeren alapuló termékeknek, illetve a mikrohullámú eszköznek van a legnagyobb esélye a piaci bevezetésre. A mi lézeres technológiánk abban különbözik a piacon elérhető többi terméktől, hogy nem tudnak hozzászokni a madarak. Mindhárom esetében félkész prototípusokkal rendelkezünk.

Kik alkotják a fejlesztői csapatot?

Kis Károly, főmérnök

A főmérnök, Kis Károly, a Debreceni Egyetemen végzett mechatronikai mérnökként. Minden motorikus részt ő tervez és épít meg. Skublics Imre, szintén mechatronikai mérnök, pedig a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekért felelős.

Berényi György, fizikus, a lézeres technológiákban van otthon, egy találmányát, ami a lézeres szilíciumvizsgálaton alapul, a processzorgyártásban használják Kínában és Tajvanon.

Tagja még a csapatnak Lehotai Balázs programtervező informatikus és már a kezdetektől Harangi Roland, növényorvos is. Én pedig vidékfejlesztési agrármérnök hallgató vagyok.

A project mecénása Berta László, a DunaGabona Kft. ügyvezetője.

Mik a folyamatban lévő fejlesztés következő fázisai? Mikor lehet valamelyik ötletből termék, illetve mikor várható olyan éles teszt, ami a piacra dobást megelőzi?

A tesztelések a mikrohullámú, illetve a lézeres termékek esetében 2 héten belül várhatók.

Ki lehet a termékek célcsoportja?

Érdeklődést várunk a takarmánykeverők, a magtárak, a szárítóüzemek, vágóhidak, a hizlaldák és az állattartó telepek irányából is.

Mondok egy konkrét példát a lehetséges alkalmazásra. A vágóhidakon gyakran magas csarnokokba érkezik be a csirke, a targoncák folyamatosan ki-bejárnak, pakolják a raklapokon a rekeszeket. Egy ilyen helyiségnek a hermetikus lezárása nem megoldható, így a galambok berepülnek az időnként nyitott ajtón és a magasból ürítenek, mindenhova. A dolgozók beleléphetnek, ráfolyhat a ketrecre, az ürülék bekerül a vágóhídi rendszerbe a csirkékkel együtt. Ha később a madárinfluenza vírusát vagy a szalmonellát megtalálják a húson, akkor rengeteg húst kell megsemmisíteni. Ilyen esetekben nagyon jó szolgálatot tehet akár a lézeres akár a mikrohullámos riasztónk.

Mekkora beruházást igényel majd a termékek beszerzése?

A terveink szerint a termékeink fixen felszerelt kamerarendszerrel szolgáltatásként, előfizetéses rendszerben lennének elérhetők. A szolgáltatás díja nagyon kedvezően alakulna, a megspórolt költségekhez viszonyítva elenyésző lenne az összeg, a megfelelő hatékonyság mellett.

(x)

Megosztás

További híreink

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Több, mint 10 milliárd forintot fizettek ki a Napenergia plusz programban

2024.11.21.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint mintegy 4000 pályázónak már több mint 10 milliárd forintot utaltak át a modern napelemes rendszerek telepítéséhez

Naponta méhek millióinak gyilkosa az autó

2024.11.21.

Egy friss kutatás meglepő eredményeket hozott a méhek közlekedési forgalom miatti pusztulásáról, amely jóval nagyobb léptékű, mint azt korábban feltételezték.

Kemény mínuszok és havazás lesz ma

2024.11.21.

Csütörtökön változóan felhős, napos idő várható, de estére délnyugatról vastag felhőzet érkezik, és nyugaton havas eső, havazás alakulhat ki, erős, néhol viharos széllel.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás