Magyar cukorgyárról és élelmiszeripari támogatásokról beszélt Nagy István

Olyat jelentett be az agrárminiszer, amit már évtizedek óta várnak a magyarok. Nagy István elszólása egy új cukorgyár létesítéséről egy nagyon fontos kaput nyithat meg hazánk számára. A politikus a legutóbbi Kormányinfón bejelentette, hogy ötpontos intézkedéscsomagról döntött a kormány az európai agráriumban kialakult helyzet miatt. Ezek közé tartozik az Ukrajnából származó termékek behozatalának szigorítása, valamint a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékének növelése is. Intézkedtek arról is, hogy a Magyar Államkincstár 2024. május 31-ig fizesse ki a terület- és állatalapú támogatásokat.

Az Economx gyűjtötte össze a magyar feldolgozóipar újjáélesztéséről szóló információkat, ezt az anyagot szemléztük. A piaci reményeknek megfelelően a kormányzat elindítja a magyar feldolgozóipar újjáépítését - írták. 

Ezek a változtatások szolgálhatnak a magyar mezőgazdaság előnyére

Nagy István agrárminiszter a legutóbbi Kormányinfón bejelentette, hogy ötpontos intézkedéscsomagról döntött a kormány az európai mezőgazdaságban kialakult helyzet miatt. Ezek közé tartozik, hogy szigorítják az Ukrajnából származó termékek behozatalát, továbbá a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékének növelése. Intézkedtek annak érdekében is, hogy a Magyar Államkincstár május 31-ig fizesse ki a terület- és állatalapú támogatásokat. Eddig 470 milliárdot fizettek ki 156 ezer gazdálkodónak, további 265 milliárd forint támogatás pedig május végéig kerül a gazdálkodókhoz. 

A feldolgozóiparral kapcsolatban Nagy István közölte azt is, hogy az importot érintő és a termelők gazdasági helyzetén javító intézkedések mellett megerősítik a beruházások támogatását is. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretén belül 2027-ig 1500 milliárd áll rendelkezésre az ágazatban – ismertette.

A politikus elmondta, hogy tavasszal 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetnek feldolgozóipari pályázatot, szintén 200 milliárdos kerettel pedig állattartó telepek megújítására irányuló felhívást.

Az elmúlt héten megjelentek az egységes kérelmek benyújtására vonatkozó jogszabályok, és a gazdálkodók április 10. és június 10. között összesen 44 jogcímre nyújthatják be támogatási igényeiket – hangzott el a Kormányinfón. 

Lehet még magyar cukorgyár

A miniszter szerint az alapvető probléma a rendszerváltás idejére teendő, amikor magyar élelmiszer- és feldolgozóipar privatizációra került azzal a jó szándékkal, hogy majd a beruházók fejlesztik, modernizálják azt, és a magyar élelmiszeripar újra versenyképes lesz. Azonban a termelőegységeket bezárták, sőt, el is bontották azokat, hogy esély se lehessen az üzemeket újra nyitni. A magyar mezőgazdaságot visszatolták az alapanyag-előállításhoz, aminek a legalacsonyabb a jövedelmezősége – fogalmazott. 

Ezért is nevezte történelminek az uniós forrásokkal kapcsolatos kormányzati döntést, hogy a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékos mértékűre emelték, amire nincs példa Európában. Ez azt jelenti, hogy 2027-ig még 2900 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a hazai agráriumban, amiből 600 milliárd érkezik az EU-ból, 2300 milliárd forint pedig a nemzeti finanszírozásból.

Nagy István arról is beszélt, nem tartja lehetségesnek, hogy a cukoripar gyakorlatilag nem létezik Magyarországon, de a fejlett technológia nagyon hiányzik a takarmányozási struktúrában, a vetésváltásban is. 

Gondolkodnunk kell azon, hogy magánbefektetésként, hogyan lehet létrehozni az országban legalább még egy új cukorgyárat – mondta az agrárminiszter, hozzátéve: a jelenleg működő kaposvári üzem nem magyar tulajdon. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a feldolgozóipar erősítésével növelhető válik az állati termékek exportja is, és így a magyar mezőgazdaság felveheti a versenyt az ukrán mezőgazdasági tömegtermékekkel, hiszen magasabb minőségben, magasabb feldolgozottsági szinten értékesíthetjük a magyar termékeket.

Szükség van a modern technológiára

„A 200 milliárd nagyon nagy összeg. Felelősen, bölcsen, hatékonyan kell felhasználni, és egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az uniós segítség mellett ez részben a magyar adófizetők forintjaiból is van” – fogalmazott Éder Tamás a FoodTechShow élelmiszeripari gép- és technológiai kiállításon a kormányzati tervekkel kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke hangsúlyozta, ilyen mértékű támogatást ritkán kap ez az ágazat, és hálásak lehetnek, ha ez még egyszer valaha megtörténik.

Az alelnök arról számolt be, hogy az elmúlt években sok vita volt arról, hogy a hazai élelmiszeripar miért küzd versenyképességi problémákkal, és a szakmai vezetés arra jutott, hogy az ágazat meghatározó problémája, hogy a legkorszerűbb technológia sok helyen nincs bent a cégeknél, ehhez pedig támogatás kell.

Mi kell ehhez?

Forrás, hitel és jó üzleti terv. Az utóbbiaknak olyan jónak kell lenni, ami egyértelműsíti, hogy nem a vágyainkat öntjük betonba, hanem megalapozott és átgondolt stratégiánk van a fejlődésre - közölte.

A 2021-2027 közötti hétéves uniós programozási időszakban az új, megreformált uniós Közös Agrárpolitika (KAP) keretében Magyarország kiemelten fontos szerepet szán a hazai élelmiszeripar fejlesztésére és versenyképességének növelésére. A hétéves időszakban mintegy 750 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a fejlesztések támogatására, amelyből 2021-2022-ben két pályázati felhívás alapján már 250 milliárd forint forrásra lehetett pályázati kérelmeket benyújtani.

Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Juhász Anikó ezzel kapcsolatban elmondta, elmondta, a tervezésnél 2 alapelv volt:

• amit korábban megszoktak a pályázók azt igyekezzünk megőrizni,
• amiket korábban jeleztek a jelentkezők vágyálmaikként, azt valósítsuk meg.

Arról is tájékoztatott, hogy alapesetben 50 százalék a támogatási finanszírozás, ám mostantól plusz 15 százalék jön, tehát 65 százalék támogatást lehet igényelni. „Az önerő biztosításhoz is lehet segítséget kérni összesen 15 százalék erejéig, szóval a maradék 35 százalékban is tudunk már segíteni” – mondta Juhász Anikó.