Nem versenyképes Románia feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak” a nemzetközi piacon – mondta Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik agrárprogramján. A szakember Nobilis Mártonnal, Magyarország Agrárminisztériumának élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkárával, Patasi Ilonával, a Szlovákiai Agrárkamara elnökével és további magyarországi szakemberekkel tartott pódiumbeszélgetésen beszélt erről a romániai Tusnádfürdőn.

Az erdélyi Krónika írta meg, hogy Nobilis Márton emlékeztetett, a 4 ezer milliárd forint értékű élelmiszerpiac 33 ágazattal rendelkezik, az előző uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében 469 milliárd forint támogatást kapott, a mostani hétéves ciklusban ez az összeg 750 milliárd forintra emelkedett. A hazai piaci szereplők mintegy ötöde exportál, ezek nagyrészt nagyvállalatok, amelyek a profit 80 százalékát viszik el és az ágazatban dolgozó munkavállalók 70 százalékát foglalkoztatják. Utóbbit kell bővíteni és elérni azt, hogy a minőségi magyar élelmiszerek minél több helyen jelenjenek meg Európában – fogalmazott az államtitkár. 

Románia és Szlovákia mezőgazdaságának kihívásairól is beszélgettek a szakemberek a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik agrárprogramján, Erdélyben - Fotó: MTI/Veres Nándor

Gondok után erősödés Magyarországon

A tudósítás szerint a politikus elmondta, hogy az orosz-ukrán háború felhívta a figyelmet az önellátás fontosságára. Magyarország az élelmiszer szempontjából teljesítette ezt az elvárást, egyedül a koronavírus-járvány két éve alatt mutatkoztak kisebb aggodalmak, amikor a tejiparban a dobozgyártás okozott problémát. Ez a kapcsolódó iparágak, mint például a csomagolóipar fejlesztési szükségességére is ráirányította a fókuszt, de alapvetően a Kárpát-medence és benne Magyarország Európa egyik éléskamrájának bizonyult – mondta Nobilis Márton. 

A szlovák élelmiszeripari helyzeten javítani kellene a helyi Agrárkamara elnöke szerint

Szlovákiában az élelmiszeripar a mezőgazdaság második pillérének tekinthető – közölte Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. Közölte, hogy az ágazat társfinanszírozását a szlovák állam 26,7 százalékban határozta meg az elmúlt tervezési időszakban, ez az adat a jelenlegi ciklusban 37,6 százalékra emelkedett, de ez is messze elmarad Magyarország 80 százalékos arányától. Szlovákiában az élelmiszeripart eddig elég mostohán kezelték, és most is csak a közepes nagyságú élelmiszeripari üzemek tudnak pályázni a Vidékfejlesztési Program kiírásaira, a többieknek a gazdasági minisztérium pályázatai állnak csak rendelkezésre – mondta a szakember. Nehézséget jelent továbbá, hogy Csehszlovákia szétválása után Szlovákia területén nagyon kevés élelmiszeripari üzem maradt. Az alapanyagokat kiviszik az országból, és feldolgozott termékként érkeznek vissza Szlovákiába. Szerinte nem önellátók az étolaj, a sertéshús és a baromfi tekintetében sem, az utóbbi két ágazatot most a szlovák kormány jobban szeretné támogatni. 

Gyenge a román agrártermelés a szakember szerint

Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke szerint Romániának nagy problémát jelent, hogy szinte minden mezőgazdasági termékből importra szorul, drágán és kevés mezőgazdasági terméket termel. Nem versenyképes a feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak” – értékelt a szakember. Az ország 9 millió hektárnyi területre kapott támogatást az Európai Uniótól, ez körülbelül 16 milliárd eurót jelent, ebből 10 milliárd megy el az első pillérre, vidékfejlesztésre pedig 5 milliárd eurót fordítanak a teljes büdzséből. A szakmai szervezetek az elmúlt években igyekeztek olyan stratégiát felvázolni, amivel a feldolgozóipart szerették volna segíteni, ennek eredménye azonban nem meggyőző – tette hozzá. 

Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára a területalapú támogatásokról szólva arról beszélt, a magyar kormánynak egy célja volt az új ciklusban az uniós agrártámogatások elosztása során, hogy a magyar gazdák a lehető legnagyobb támogatást kapják. A Brexit hatásai és a Közös Agrárpolitika büdzséjének csökkentése mellett kellett fenntartani, vagy legalábbis megőrizni a korábbi támogatási intenzitást a magyar gazdák számára, ezt sikerült elérni – mondta Cseh Tibor.

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás