A magyar strucc eltéved a jogi útvesztőben

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére idén felméri a hazai struccállományt. A magyar struccágazat genetikai hátterét, és az egyéb, a professzionális termeléshez, tenyésztésszervezéshez szükséges jellemzőit vizsgálják.

Szakmai összefogás a magyar struccágazat érdekében

A hazai állattenyésztésben a korábban megszokott gazdasági állatfajok tenyésztése mellett az utóbbi évtizedekben megjelentek olyan fajok és fajták, amelyek lehetőséget teremtenek különleges minőségű termékek előállítására is. Ide sorolható akár a vadon élő állatok zárt tartásban nevelése (dám, gím), akár az extra minőségű húst előállító wagyu marha magyarországi tenyésztése. Ezért gondolták már néhány évtizede a gazdálkodók, hogy megpróbálkoznak a strucc tenyésztésével Magyarországon. Anyagunk Béri Béla, a Debreceni Egyetem MÉK, Állattenyésztéstani Tanszék egyetemi docensének cikke alapján készült, a Magyar Mezőgazdaság cikke nyomán.

Vizsgálja a magyar struccágazat körülményeit és genetikáját a Debreceni Egyetem - Fotó: Pixabay, Simon Steinberger

A strucc Magyarországon

A strucc termékei sokféleképpen felhasználhatók. A húsa mellett a tojásai, a tolla és a bőre is keresett termék. Az állat Magyarországra a 90-es évek elején került be. Első tenyészete Hajdúnánáson, egy jelenleg is meghatározó tenyészkörzetben jött létre 1993-ban.

Egyesület után szövetséget szeretnének az emu- és strucctartók

A futómadár tenyésztők (emu, strucc) egyesületet alapítottak és próbálkoztak a terméktanács és szövetség létrehozásával is. De sajnos különböző okok miatt a mai napig nem történt meg Magyarországon a strucc besorolása. Továbbá a nyilvántartásának egységesítése, valamint a tenyésztés koordinálása és a tenyésztésszervezői feladatok meghatározása sem.

Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a rendelkezések sem egyértelműek. A 2003-as FVM-rendelet haszonállatként ír a struccról és az emuról, ugyanakkor egy másik rendeletben a strucc és az emu tenyésztett vadnak minősül. A most induló kutatómunka feladata nem lehet a jogi háttér tisztázása, ám a magyarországi állomány genetikai alapjainak és teljesítményének felmérése igen.

A jelenleg ismert több száz tenyésztő és több ezer állat, köztük ezer tenyészállat megléte indokolja, hogy a hazai struccállomány kutatása és a tenyésztésszervezési rendszerekbe illesztése megtörténjen.

A magyar strucc fajta jogi háttere

A ma még érvényben lévő 1993-as évi CXIV. állattenyésztésről szóló törvény rendelkezik a fajtaelismertetésről és a tenyésztőszervezeti jogosultságról. A tenyésztési hatóság a tenyésztéssel foglalkozó szervezetet elismeri tenyésztőként, ha a szervezet fajtaelismertetésben részesített, vagy arra bejelentett fajtát tenyészt, a tenyésztési program megvalósításához megfelelő létszámú állatállománnyal rendelkezik, továbbá a szakszerű tenyésztői munkához szükséges szakember és felszerelés rendelkezésre áll.

A fajtaelismertetés során a hatóság megállapítja, hogy az adott fajta milyen tulajdonságokkal rendelkezik és ki jogosult azok forgalmazására. Adott fajtát csak elismert tenyésztőszervezet és kizárólag fajtaelismertetés alapján tenyészthet. A fajtával kapcsolatos bármilyen munkához az érintett és elismert tenyésztőszervezet hozzájárulása szükséges. A törvényi rendelkezések alól a törvény 46. §-a alapján kivételt tehetnek és engedélyezhetnek egy fajtával végzett tudományos kutatást valamely intézetnek, vagy egyetemnek.

A magyar struccágazat kutatása a tenyésztők szolgálatában történik

A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke több tenyésztő és az Országos Strucctenyésztők Egyesülete kezdeményezésére 2017 tavaszán kérelemmel fordult a Minisztériumhoz, hogy engedélyezze a magyar strucc fajtával végzett kutatómunkát.

A Földművelésügyi Minisztérium 2017. augusztus 30-án hozott határozatában engedélyezte a magyar struccfajtával végzett kutatásokat.

Így a fajta a kutatási program keretében használható és a tanszék által, illetve a kérelemhez csatolt együttműködési megállapodásokban megjelölt szervezeteknél, állattartóknál tartható. Az újabb tenyésztők bevonását előzetesen a tenyésztési hatóságnak írásban kell bejelenteni.

Természetesen a futómadarat az eddigiekhez hasonlóan a programon kívül is lehet tartani. A kutatási program ugyanis a magyar struccfajta későbbi elismertetését célozza.

A kutatómunka 2017-ben az állattartókkal történő kapcsolatfelvétellel és a feladatok tisztázásával indult, a konkrét adatgyűjtés a 2018-as évben várható.

Szépen kialakított struccfarm - Fotó: Pixabay, Markus Distelrath

Mi a vizsgálatok célja?

A kutatási program célja a hazai strucctenyésztés alapjainak lefektetése, az állomány genetikai hátterének és termelési körülményeinek felmérése. Tisztázni kell a különböző hím- és nőivarú egyedek genetikai besorolását, valamint a különböző küllemű egyedek rendszertani helyét.

Nehezíti a pontos kategorizálást, hogy a strucc (Struthio camelus) több alfajjal és hibriddel is rendelkezik.

A világon az arábiai, az észak-afrikai, a maszáj, a szomáliai és a dél-afrikai strucc ismert. Ezek az állatok testméretben, termelési paraméterben és a legismertebb besorolás szerint leginkább a nyaktoll színében térnek el egymástól. A vörös, kék és fekete nyakú strucc elkülönítése esetenként nem egyértelmű.

Magyarországra az elmúlt évtizedekben különböző genetikai hátterű tenyészállatok kerültek be, amelyek nagymértékben keveredtek.

Milyen vizsgálatok vezethetnek eredményre?

A populáció szerkezetének vizsgálatára napjainkban a mikroszatellit alapú elemzések a leginkább elterjedtek. A már meglévő és később beszállított tenyészállatok folyamatos ellenőrzésével, az adatok gyűjtésével és kiértékelésével jellemeznék a hazánkban tartott struccállomány tulajdonságait. Az eredmények ismeretében meghatározható egy fajta, vagy populáció genetikai sokfélesége, más populációktól, fajtáktól való genetikai távolsága és elkülöníthetősége.

Ezek az információk fontos segítséget jelentenek a meglévő állomány genetikai felméréséhez. A tenyészállatok genetikai vizsgálatával megalapozható azt a tenyésztői munka, amelynek eredményeként a magyar strucc viszonylag egységes küllemmel és termelési mutatókkal tenyészthető.

Ebben a cikkünkben olvashat arról, hogy komoly pénz van a strucctenyésztésben.