A Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: „rendkívüli körülmények alakultak ki a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben az idei súlyos aszály, valamint az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt.”

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az idei aszály miatt már a nyári aratásnál jelentősen csökkentek a termésátlagok: a szokásos 5-5,5 millió tonna búza helyett csak 3,9 millió tonnát takarítottak be. Már akkor látszott, hogy az őszi betakarításnál szintén súlyos helyzet várható.

Az őszi vetésű kultúrák esetén az adatokból az látható, hogy őszi káposztarepce esetén 186 132 ha a tervezett vetésterület. Ennek 97%-án már elvégezték a munkákat (Fotó: Pixabay)

Több mint egyharmaddal kevesebb napraforgó

A tájékoztatás szerint a napraforgó betakarítása lényegében befejeződött, a gazdálkodók mintegy 1,1 millió tonna napraforgót takarítottak be 689 ezer hektár területről, a termésátlag több mint egyharmaddal kevesebb az elmúlt öt év termésátlagához képest.

A szója betakarítása 60 százalékon áll, október elejei állapot szerint az elmúlt öt év átlagánál 25 százalékkal kevesebb lesz a termés. Ez várhatóan 130 ezer tonna körül alakul az év végére.

A kukorica esetében 40 százalékon áll a betakarítás. Az eddig betakarított területekről a gazdálkodók hektáronként 3,1 tonnás termésátlagot jelentettek. De a végső szám nagyban függ a Dunántúlon még lábon lévő kukoricatáblák hozamától. A kukoricakultúrában uniós szinten is jelentős terméskiesést okozott a rendkívüli aszály.

Különbségek az országrészek között

A betakarítási adatokból is jól láthatóak az országrészek közötti, az időjárási tényezők által befolyásolt különbségek. Például napraforgóból az Alföldi és észak-magyarországi területeken 1300-1500 kg/ha volt az átlag, addig a Dunántúlon 2300-2500 kilogrammot sikerült betakarítani hektáronként. A szója és a kukorica esetében is hasonló arányokat láthatunk. A burgonya termésátlaga hazánkban (94%-os betakarítás mellett) 22 369 kg, a cukorrépa betakarítása még csak most kezdődött meg, 10% betakarított területről, 51 985 kg/ha termésátlagot jelentettek.

Nem betakarított területek (besilózott, betárcsázott) nagysága a napraforgó esetén 26 062 ha-t, a kukorica esetén 230 424 ha-t érintettek a 2022-es évben.

Az őszi vetésű kultúrák esetén az adatokból az látható, hogy őszi káposztarepce esetén 186 132 ha a tervezett vetésterület. Ennek 97%-án már elvégezték a munkákat. Őszi árpát 332 540 ha-on terveznek vetni a gazdák, ennek még csak 54%-át sikerült elvégezni. Őszi búzából 1 007 394 ha tervezetből még csak 20% van kész. Rozs esetén a 36 361 ha-ból 72%, a 70 478 ha tritikáléból 51%-on végeztek a munkával.

Magyarország kukoricából nettó importőrré válik

Az államtitkár kiemelte: az idei történelmi mértékű aszály következménye, hogy Magyarország a jelenlegi gazdasági évben kukoricából nettó importőrré válik. A behozatal mértéke a hazai piaci szereplők igényei szerint alakul majd. Az már látható, hogy a hazai takarmány, valamint az ipari felhasználói igények alapján gabonából és olajos növényből havonta 200 ezer tonna import érkezik az országba.

A hazai ellátásbiztonság érdekében a kormány fenntartja az exporttételek kiviteli bejelentési kötelezettségét.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy az őszi vetések megkezdődtek, ahol az adatok szerint jelentősen nőtt a vetési terület. A vetési szándékok alapján 12 százalékkal több az őszi búza vetésterülete, egynegyeddel növekszik az árpa tervezett vetésterülete a tavalyihoz képest, és várhatóan egynegyeddel csökken a repcéé.

Súlyos hőstressz is érte a növényeket

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mezőgazdaságnak nemcsak a csapadék hiányzott, hanem súlyos hőstressz is érte a növényeket. Kiemelte a minisztérium és a szakmai szervezetek közötti folyamatos és konstruktív egyeztetések fontosságát. Reményét fejezte ki, hogy a támogatások előlegkifizetése hamarosan megtörténik. Ez a növénytermesztők számára az inputanyagok beszerzésében némi segítséget tud jelenteni.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás