Már felhasználhatók az aszálymonitoring-rendszer adatai

Hirdetés

Immár az összes érintett szakterületnek megvan rá a lehetősége, hogy kidolgozza saját módszereit és tevékenységeit az aszálymonitoring-rendszer adatai alapján. Az információk birtokában a napi gyakorlat fókuszába a megelőzés kerülhet. Az üzembe helyezett 47 db és a tervezett közel 100 db mérőállomás a meteorológiai alapparamétereken túl a talajt, illetve a növényzetet ért hatásokat méri. Az éghajlatváltozás egyik hatása, hogy az aszály és a vízhiány – valamint a következményeik – több milliárd forint kárt okoznak Magyarországon évente, Ez jóval több, mint más hidrológiai szélsőségek (pl.: ár-, és belvíz). A jelenség számszerűsítése és előrejelzése terén azonban évtizedek óta nem sikerült megbízható adatokat szolgáltatni. Ez abból is következik, hogy a jelenségek nem írhatók le csupán meteorológiai adatokkal, mivel a helyzet pontos jellemzésére nem választható ki egyetlen paraméter - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az aszálymonitoring-rendszer adatai nagy segítséget nyújtanak az érintett szakterületen dolgozóknak a megelőző intézkedések kidolgozására

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet alapján a vízhiányos helyzet megállapítása, és annak elkerülése érdekében a szükséges intézkedések megtétele a vízügyi igazgatóságok feladata. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megkezdte egy új típusú vízügyi állomáshálózat kiépítését. Mindezt annak érdekében, hogy a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság számára a talajnedvesség aktuális állapota meghatározható, a várható folyamatok pedig előrejelezhetőek legyenek. Az aszály és a vízhiány jellemzésére a világon különböző indexeket alkalmaznak.

Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei a hazai és a nemzetközi tapasztalatokat elemezve kidolgozták az aszály mértékét kifejező, a megelőzési tevékenységeket támogató, a hazai sajátosságokat figyelembe vevő, napi gyakorisággal számítható HDI aszályindexet (Hungarian Drought Index).

A számítás a meteorológiai adatokon kívül a termőtalajban több szinten mért talajnedvességre támaszkodik. Továbbá figyelembe veszi a szélsőséges időjárási körülményeket, a hőségnapok okozta intenzív párolgást. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre elegendő adat, egyszerűbb indexek kiszámítására is lehetőség van. Az adatokat ezen a hivatkozáson lehet elérni.

Kétféle mutatót dolgoztak ki, ezek segítik az előrejelzéseket

Kidolgozták a HDI0 (meteorológiai index a talajnedvesség és szélsőséges adatok – a hőségnapok és a csapadékmentes napok – hiányában), valamint a HDIS (stresszindex, a talajnedvesség adatok hiányában) mutatót. Az új, napi időléptékű aszályindex számítása folyamatos információt biztosít az aszály és a vízhiány aktuális mértékéről. A meteorológiai előrejelzéseket felhasználva az elkövetkező 6–10 napra az aszály és vízhiány alakulására prognózis készíthető. Ez változó valószínűségekkel mutatja be a várható tendenciákat, segítve ezzel a döntéshozók és a termelők felkészülését a megelőző intézkedésekre.

A számított értékek az öntözési vízmennyiség pontos meghatározását teszik lehetővé, így a fenntartható vízhasználat a napi gyakorlatban érvényesíthető.

A vízügyi ágazat egy olyan többcélú rendszert hozott létre, amely tevékenysége nem csak a napi karbantartást foglalja magában, hanem az üzemszerű használatot, és annak fejlesztését is. Az adatok mindenki számára elérhetőek, így az összes érintett szakterület előtt lehetőség nyílik kidolgozni a saját módszereit és tevékenységeit, amelyek segítségével a napi gyakorlat fókuszába a megelőzés kerülhet - írja a NAK.

Témák a cikkben

agrometeorológia aszály aszálykár