Hirdetés
Már tíz farkascsalád él Magyarországon – az életterük pedig egyre csak nő
Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.
Mindezekről a Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia első napján beszéltek a témában érintett szakemberek, egyebek mellett a Bükki Nemzeti Park munkatárai, tudományos kutatók, a téma szlovák és erdélyi szakértői.
![](/public/agronews/an_article_inner/4821/5de5d5d6d59c4cd6d5c530f3a49ef62d_1.jpeg)
Az előadások során szó volt arról, hogy az Európai Unió nagyvadas területein, vagyis ahol farkas, hiúz, rozsomák vagy medve él, milyen összefogást alakítottak ki a helyi gazdálkodók, hivatalok annak érdekében, hogy a haszonállat-állományt megvédjék, illetve a ragadozók által okozott kárt kompenzálják.
Hirdetés
Ezeknek egy része egyébként a hazai gyakorlatban is szerepel – a nemzeti parkok a tanácsadás mellett villanypásztorokkal is segítik a legelő állatok megóvását.
Nem betelepítés vagy visszatelepítés!
Dr. Szemethy László egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa A farkas szerepe az ökoszisztémában című előadásában több tévhitet is igyekezett eloszlatni. Többször is hangsúlyozta, hamisak azok az állítások, miszerint valaki betelepítette vagy visszatelepítette hazánkba a farkast.
Az erdősítéseknek köszönhetően a prédaállatok élettere és így a száma is nőtt, s ezzel együtt a nagyragadozóké is.
A szakemberek évtizedek óta látják (és figyelmeztetnek is), hogy az életterük növekszik, és megjelentek, azóta pedig már tartósan megtelepedtek ezek az állatok hazánk északi területein. Elsősorban a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park működési területén, illetve délen, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei észlelték a farkascsaládokat.
Nem az élővilágot, hanem a civilizációt fenyegetik
Szemethy László arra is kitért, hogy a nagyragadozók nem az élővilágot, hanem a civilizációt fenyegetik, és hogy már rég fel kellett volna készülnünk azokra a konfliktusokra, amely például a gazdák és a ragadozók között vannak és lesznek. De ha eddig nem tettük, most gyorsan meg kell találnunk a saját, magyarországi problémáink kezelésére a saját megoldásainkat.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés