Márkanévként menekülhet meg a szabolcsi alma

Hirdetés

Összefogtak a gazdák és minden szabolcsi termelői értékesítő szervezet, hogy a szabolcsi alma márkanév lehessen. A program hatására 4-6 éven belül újra elismert és keresett termék lehet a magyar gyümölcs híres képviselője. Javítanák a gyümölcs piaci helyzetét és megvédenék a termőterületét. Ahogy nő a név ismertsége, és a fogyasztók tudatosan kezdik keresni a szabolcsi almát, akkor válik fontossá, hogy a termelők elő is tudják állítani a szükséges mennyiséget. A FruitVebnek kidolgozott terve van a termény piaci pozíciójának javítására. Összefogtak a gazdák és minden szabolcsi Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ), és egy emberként állnak a szabolcsi alma márkanév kiépítésének ügye mögé – mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke. Szerinte ez jelentős kiállás amellett, hogy támogatják a termény piaci pozíciójának javítására kidolgozott tervet.

Felvirágoztatnák a szabolcsi alma megítélését és piacát

Március 23-án, Gégényben rendezik meg a szabolcsi almáról szóló következő tanácskozást, amelyen konkrét lépéseket jelentenek be a népszerű magyar gyümölcs megmentése érdekében. A cél a termőterületek megvédése, továbbá a szabolcsi alma arculatának, piaci pozíciójának javítása – mondta Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke. Azt is kifejtette, hogy a hosszú távú válságkezelő tervük részeként márkaépítésbe kezdenek, hogy „ne vesszen ki a fejekből ez a jól csengő név”.

Egy reprezentatív piackutatásra alapozva még az idén külön marketinges csapat fogja felmérni a szabolcsi alma ismertségét, hogy megtudják, a fogyasztók hogyan gondolkodnak a márkanévről. Második lépésként egy kampányt építenek fel, amely segít visszaadni a régi ismertségét és hírnevét. Ám ennek megvalósítása már a 2019-es év feladata lesz. Összességében elmondható a márkanév-építésről, hogy 4-6 éves folyamat, mire kézzelfogható eredménye lesz.

Ha sikerül elérnünk, hogy nő a szabolcsi alma ismertsége, és tudatosan kezdik el keresni a fogyasztók, akkor válik fontossá, hogy meg is tudjuk termelni a szükséges mennyiséget.

Apáti Ferenc

Szerinte ugyanakkor erre egy terméktanácsnak viszont már kevés ráhatása van. Az, hogy a termelés lépést tud-e majd tartani a kereslet növekedésével, az a támogatási rendszer, az adó, a munkaerő-politika és szaktudás kérdése. A szabolcsi alma megmentéséért összefogtak a gazdák és minden szabolcsi TÉSZ. Egy emberként állnak az ügy mögé, ami mindenképpen komoly erődemonstrációt jelent.

A sokat emlegetett összefogás, ami eddig hiányzott az ügyben, most végre megvalósul. Már ezzel önmagában nagy eredményt értek el az ágazat fejlődése érdekében.

Apáti Ferenc

Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami 40 százalékos csökkenést jelent. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények 30-40 százaléka idős, elöregedett állomány. A termelők attól tartanak, hogyha nem változik a helyzet, a szabolcsi alma akár teljesen ki is szorulhat a piacról. Ezért a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács megállítaná a szabolcsi almaültetvények területének csökkenését, ehhez pedig intézkedési terv kidolgozására készül.

Témák a cikkben

alma almatermesztés