Hirdetés
Még mindig nem unjuk a banánt
Hirdetés
Karácsony környékén néhány évtizede még itthon is valódi szenzációnak számított, ha banán került a boltokba. Honnan hozták, miért volt gyakran fekete, és mennyi jutott egy magyar lakosra a mainál négyszer drágábban kínált gyümölcsből?
Hiánycikk volt a banán, és ma is szeretjük
A rendszerváltás előtt a banán ritka, egzotikus és drága gyümölcsnek számított a keleti blokk országaiban, így hazánkban is. Ma pedig már minden zöldségesnél megvásárolható idehaza. Ennek ellenére nem vesztett a népszerűségéből, továbbra is rajongunk érte. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint fejenként 4,5 kilót fogyasztunk belőle évente, Nagyjából annyit, mint görögdinnyéből, paradicsomból vagy zöldpaprikából. Anyagunkat az Agrárunió cikke alapján írtuk.
![](/public/agronews/an_article_inner/10666/f373c6cf6bf8abfaee19912a210ef7d6_1.jpeg)
A hajdani szocialista/kommunista országokban a banán folyamatosan hiánycikk volt. Így volt ez már a két világháború között is, pedig Sztálin is imádta a sárga héjú gyümölcsöt. Akkoriban még elsősorban Kínából és Vietnamból származott. A helyzet az ötvenes évektől sem sokat javult. Hruscsov pártfőtitkár pedig gyakran azzal büszkélkedett, hogy a banán az egyetlen élelmiszer, amit a Szovjetunió nem tud megtermelni.
A hetvenes évektől a görbe gyümölcs leginkább Ecuadorból és Kolumbiából érkezett a „vasfüggöny” mögé. Magyarországra eleinte a rosszabb években 1500 tonna, a jobb években bő 2000 tonna érkezett. Annak idején kilóját 25 forintért adták. Pár óra alatt mindig elfogyott a boltokban, annak ellenére, hogy a hetvenes évek elején 14 forint volt a nettó órabér, ez pedig olyan, mintha ma 1600–1700 forint lenne egy kiló banán.
Zöldből sárga, majd fekete lett
A hazánkba érkezett összmennyiséget alapul véve kiszámolták, hogy egyetlen magyar lakosra mindössze 15–20 dkg gyümölcs jutott. A banánt természetesen még zölden szüretelték le a dél-amerikai termőhelyen, majd hajóval hozták el Európába. A hamburgi kikötőből aztán kamionok szállították a rákospalotai elosztó raktárba. Érlelő kamrákban változott sárgává, de feketén is szívesen fogyasztották. Erre pedig gyakran volt példa, hiszen bő egy hónapba telt, mire eljutott a magyar vásárlókhoz.
Arról, hogy a világ egyik legnépszerűbb gyümölcsét egy agresszív gombafaj veszélyezteti, ebben a cikkünkben írtunk korábban.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés