Magyarországon jelenleg körülbelül 2000 termelőt foglal magába a dinnyeágazat. Az újjászerveződött Magyar Dinnyetermelők Egyesülete felmérést készített a termesztők körében. Ők pedig védjeggyel jelölhetik meg dinnyéiket.
A közel 2000 magyar gazdálkodó tavaly összesen 5000 hektáron termelt görög- és közel 600 hektáron sárgadinnyét, ez mennyiségben közel 200.000 tonna görög- és közel 17.000 tonna sárgadinnyét jelent. A jelentősebb dinnyetermelő körzetek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Baranya, Tolna és Heves megye, a jászsági területek, a sárgadinnye pedig főleg a Bács-Kiskun megyei régióban terem - írta a Magyar Mezőgazdaság. A piaci változásokat és az ágazati együttműködés szükségességét felismerve kezdődött el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával az az országos összefogás, amelynek eredményeként újjászerveződött a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE).
A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete reagált a dinnyeágazat árképzési problémáira is
Világossá vált, hogy az egyesület érdekképviseleti szerepét a magyar dinnyések egyesítése teheti hatékonnyá, amelyhez először a taglétszám bővítésére és egy erős bázis kiépítésére van szükség. A szervezet a bővítésen túl célként tűzte ki, hogy felmérje a hazai termelői véleményeket és problémákat a termesztéssel és felvásárlással, valamint az értékesítéssel kapcsolatban. Ezután pedig ezen javaslatok, észrevételek alapján megoldásokat és újabb célkitűzéseket állít a 2018-as évre.
Így válaszoltak a dinnyeágazat szereplői
A felmérést 3 hónap alatt mintegy 120 termelő töltötte ki. Egyértelmű, hogy a hazai termelést széles fajtaválaszték és az elaprózódott területek jellemzik. Továbbá a termelői körökben a minőségirányítási rendszerek ma jellemzően egyet jelentenek a többletköltséggel és adminisztrációs terhek növelésével.
Az írásban tett javaslatok alapján a legjelentősebb ágazati problémáknak
- a beszűkült exportpiaci lehetőségeket
- az időszakos hazai túltermelést
- a munkaerőhiányt és a
- soklépcsős értékesítési folyamatokat, illetve
- a csökkenő hasznot látják a kérdőív kitöltői.
Javaslatként fogalmazták meg az egyesület számára, hogy a termelőknek kiemelt érdekképviselete legyen, és a termelést segítse marketinggel, valamint a piaci lehetőségek felkutatásával.
A 2018-as év előrejelzései szerint ugyan a termőterületek minimális méretbeli csökkenése figyelhető meg, de a technológiai fejlődésnek köszönhetően ezzel párhuzamosan a várható hozam közel a 2017-es évivel lesz azonos. A termőterület csökkenése mellett az idén egy minőségtudatos fejlődési irányt is látni, ami talán végre meghozza a várt eredményeket.
Jelölni kezdik a dinnyéket
A legtöbb vásárló általában arról érdeklődik, hogyan tudja megkülönböztetni a jó dinnyét a silányabb minőségtől, illetve a külföldit a magyartól. Ezt felismerve tavaly elindultak a hazai dinnye jelöléséről szóló megbeszélések. Az MDE az országos összefogást erősítve, létrehozta a saját „ernyő védjegyét”, ami egy, a hazai dinnyéket megkülönböztető matrica, illetve egy kicsit még ennél is több.
A Magyar dinnye címke egységessége mellett a területi különbségekre is felhívja a vásárlók figyelmét. A hazai származás feltüntetésén kívül a termőkörzetet és a termelői azonosítót is tartalmazza.
A kiegészítések nem csak az innovációt és minőségtudatosságot célozzák meg, de egy új, országos nyomonkövethetőséget is lehetővé tesznek. A cél a magyar dinnye hazai helyzetének megerősítése mellett a magyar termelés tisztulása is. A címke az MDE tagjaként igényelhető és használható. Fontos, hogy a termelői címkét csak termelő tehet ki. Ugyan továbbkerülhet a láncban, de a kereskedő a címkézésre önálló termelés nélkül nem jogosult.