Megjelentek az első pályázati felhívások
Megkezdődött a krízistartalékból származó pénzek kifizetése; támogatást kapnak a cukorrépát termesztők; megjelentek az első pályázati felhívások! Íme, a hét legfontosabb hírei.
Jó hírt kaptak a gazdák, ugyanis megkezdődött mintegy 65 ezer termelő számára az uniós krízistartalékból származó 8,4 milliárd forint kifizetése. Az így felszabadított összeget azon termelők között osztják szét, akiknek a 2014. évi közvetlen támogatásaik összege meghaladták a 2000 eurót. Közvetlen támogatásnak minősülnek a terület alapú támogatás, a szerkezetátalakítási támogatások, a biztosítási díjtámogatás uniós része, az elkülönített támogatások és a különleges támogatások. A teljes visszatérítésből 1,1 milliárd forint a tejtermelőknek lesz kifizetve, a maradékon a többi jogosult gazda osztozhat.
A cukorrépa-termesztők méginkább kiváltságos helyzetben érezhetik magukat, ugyanis 2,5 milliárd forint termeléshez kötött támogatást kapnak 2015-ben. A cukorrépa ágazat helyzete jelenleg stabilnak mondható hazánkban, amelyhez nagymértékben hozzájárul a most bejelentett 2,5 milliárd forint összegű támogatás. Hazánk összesen 105.420 tonna cukorkvótával rendelkezik, amelyet a kaposvári cukorgyár egyedül ki is használja. 2017-től azonban változni fog a termelés helyzete, ugyanis kivezetésre kerül a cukorkvóta intézménye, ugyan úgy, ahogyan idén a tejkvótát is eltörölték. Idén 15 ezer hektár szerződött területen 400 gazdálkodó termelt cukorrépát.
Hirdetés
További hír a termelőknek, hogy az új Vidékfejlesztési Program első pályázati felhívásai is megjelentek. Első körben az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása címmel jelentek meg a felhívások. E területek támogatására pályázhatnak elsőként az aktív mezőgazdasági termelők a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban. Az agrár-környezetgazdálkodási program keretében fontos a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, valamint a környezet állapotának megőrzése és javítása. Kiemelten kívánják támogatni a biológiai sokféleség megőrzését, valamint a környezettudatos gazdálkodást és fenntartható tájhasználat kialakítását. A kedvezményezett aktív mezőgazdasági termelőknek öt évre kell kötelezettséget vállalniuk a pályázatban. A most rendelkezésre álló keret mintegy 158,6 milliárd forint. Az AKG újdonsága, hogy a program forrásait degresszív módon fizetik ki. Ezzel a kormány egyértelműen a kis- és közepes gazdaságokat szeretné elsősorban támogatni.
A földművelésügyi miniszter közleményt adott ki, melyben bejelentette, hogy a 2015-ös évben aszályhelyzet alakult ki. Ezt a bejelentést várták már sokan, ugyanis ez volt a követelménye annak, hogy a károsult gazdák részesülhessenek a kárenyhítési juttatásból. A kiadott közlemény az Országos meteorológiai Szolgálat agro.met honlap információin alapul, amely mind a termelők, mind a hatóságok számára egyaránt hozzáférhető. Az aszálykár-enyhítési juttatásra többek között Bácsalmás, Sopron, Tiszafüred és Esztergom járása sem jogosult, a teljes listát cikkünkben olvashatják!
Végül egy hír a vadon termő gombák szerelmeseinek. A Nébih a vadon termő gombák felhasználására és annak veszélyeire hívja fel a vendéglátó egységeket üzemeltetőket, illetve a kirándulókat és gombagyűjtőket. A Nébih szerint kiemelten fontos, hogy felhasználás során szakellenőr vizsgálja meg a begyűjtött gombát. Sőt, fontos, hogy a vendéglátásban jogszabály tiltja a vadon termő gombát felhasználását szakellenőri igazolás hiányában. Az igazolást a vendéglátásban 1 hónapig meg kell őrizni! Az elmúlt napokban többen megbetegedtek egy budapesti vendéglőben elfogyasztott, vadon termő gyűrűs tuskógombából készített polentától (puliszka). Az érintett vendéglő jogsértően, gombaszakellenőri igazolás nélkül vásárolta, majd használta fel az említett vadon termő gombát.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés