Meglepődik, ha kiderül, hogy nem környezetbarátabb a biotermesztés?

Hirdetés

Egy svéd tanulmány szerint a biogazdálkodással előállított termékek ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos módon termelteké. A kutatás eredményét vitatják a hazai ökogazdálkodók és előre megrendelt tanulmányról beszélnek. Egy magyar akadémikus azonban hasonló eredményekről számolt be a biotermesztés földhasználati igényéről. Az Agrárszektor anyagát szemléztük. A Nature című folyóiratban jelent meg a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya, amelyben azt állítják, az ökológiai gazdálkodással előállított élelmiszerek környezeti hatása nagyobb, mint a hagyományos mezőgazdaságé. Azért is érdemes odafigyelni a publikációra, mert az Európai Unió számos országához hasonlóan Svédországban is állami szándék az ökológiai gazdálkodás arányának növelése.

A biotermesztés területigénye növeli a bolygóra tett ökológiai hatását

A szerzők szerint az ökológiai gazdálkodásnál sokkal alacsonyabb a hektáronkénti hozam a műtrágyák mellőzése miatt, mint a hagyományos nagyüzemi mezőgazdaságban, ami végső soron azt jelenti, hogy:

azonos mennyiségű bioélelmiszer előállításához lényegesen nagyobb területre van szükség. Emiatt az ökológiai termelés sokkal nagyobb éghajlati hatást fejt ki.

A cikket Timothy Searchinger (Princeton Egyetem), Stefan Wirsenius (Chalmers Műszaki Egyetem), Tim Beringer (Humboldt Egyetem, Berlin) és Patrice Dumas (Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Kutatóközpont, Montpelier) írta. A kutatók egy új módszert dolgoztak ki a földhasználat éghajlati hatásának értékelésére. Az eredmények szerint az ökológiai élelmiszerek sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagynak.

Nagyobb a bioborsó éghajlati hatása, mint a hagyományosé

„A tanulmányunk azt mutatja, hogy a Svédországban termesztett bioborsónak mintegy 50 százalékkal nagyobb az éghajlati hatása, mint a hagyományosan termesztett borsónak. Más termények esetében még nagyobb a különbség, például a svéd biobúza esetében megközelíti a 70 százalékot" - nyilatkozta Stefan Wirsenius, a Chalmers egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője. A „Carbon Opportunity Cost”-nak elnevezett számítási módszer lényege, hogy figyelembe veszi a nagyobb földhasználat hatását, az erdőirtásból származó magasabb szén-dioxid-kibocsátást. „Azt a tényt, hogy a nagyobb mértékű földhasználat nagyobb klímaváltozást eredményez, gyakran nem vették figyelembe az ökológiai és hagyományos élelmiszerek korábbi összehasonlításainál. Pedig ez a hatás sokszor nagyobb, mint amit az üvegházhatású gázok okoznak" - mondta Stefan Wirsenius. A svédek azt is állítják, hogy éghajlati szempontból a biogazdaságokban előállított hús- és tejtermékek is terhelőbbek, mint a hagyományosak. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ökogazdaságok nem abrakolnak, csak szálastakarmányokat használnak, így több földet is igényelnek, mint a hagyományos gazdaságok.

Érkezett válasz a hazai bioszakma részéről

A svéd publikációt Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke véleményezte. Szerinte léteznek olyan nemzetközi tanulmányok is, amelyek szerint az ökológiai gazdálkodás a jelenlegi technológiai szinten is több, mint 10 milliárd embert tudna eltartani a Földön. Szerinte nevetséges a cikk azon az állítása, hogy ha nem használunk műtrágyát, akkor ugyanannyi termék előállításához jóval nagyobb termőterületre van szükség. A szerves trágya, a komposzt és a zöldtrágya beltartalmi értékeiből adódóan sokkal összetettebb tápanyagok a növény számára, mint a műtrágya, nem is beszélve a talajéletre gyakorolt kedvező hatásukról - mondta. Az elnök úgy véli, a tanulmány megrendelésre született, ami az iparszerű mezőgazdaság és az ebben felhasznált műtrágyák, vegyszerek, GMO-s vetőmagok minél szélesebb körű elterjedését hivatott szolgálni.

Témák a cikkben

ökogazdálkodás ökológiai gazdálkodás termőföld ára