Megnyílik az út a minőségi magyar áru előtt

Fordulatot lát az exportban Nagy István agrárminiszter, aki elmondta azt is, hogy az elhúzódó háború és a következményeként kialakuló rendkívüli körülmények ellenére nagyon jó számokat produkált 2023-ban a mezőgazdaság. A 2024-es év pedig a bizalom éve lesz. A minőségi magyar áru számára van perspektíva, és az is kiderül: bíznak-e a gazdálkodók a jövőben, le merik-e hívni a bőségesen rendelkezésre álló forrásokat.

Milyen évet zárt 2023-ban a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar?

A vg.hu-nak adott interjújában a miniszter elmondta: jelentős kihívásokkal teli évet zártunk, rengeteg nehézséggel találtuk magunkat szemben. Az elhúzódó háborún túl az ukrán gabona és más ukrán mezőgazdasági termékek dömpingje hozta rendkívül nehéz helyzetbe a térség termelőit.

Ugyanakkor a nehézségek dacára kiváló eredményeket sikerült elérnünk. Például: szeptember végére már elértük a 9,9 milliárd eurós exportárbevételt. Ez egyben azt is jelzi, hogy jó úton haladunk célunk felé, hogy 2030-ig 15 milliárdra emeljük a külpiacokon értékesített mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékét. Az exportnál fontos kiemelni, hogy 2023-ban a feldolgozott takarmány exportértéke utolérte a gabonafélékét. 

Van perspektívája a minőségi magyar árunak

Ezt fordulatnak érzi Nagy István, mert ez azt is jelenti: van perspektívája a feldolgozott minőségi magyar árunak. Az is büszkeséggel tölti el, hogy az agrárium nemzetgazdasági fontossága markánsan megmutatkozott, és idén előfordult, ami egyébként ritkán szokott: az elemzők azzal kezdték a GDP-adatok értékelését, hogy az agrárium tolja a GDP-t, és húzza ki a háború okozta recesszióból az országot.

A számok magukért beszélnek, hiszen 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, ami a 2022-eshez képest 6,5 százalékos növekedés, bruttó hozzáadott értékben 19, volumenben pedig 79 százalékos bővülés. Mindezt úgy, hogy a termeléshez felhasznált inputok költségei átlagosan a 2021-es szint több mint másfélszeresén vannak, de szerencsére legalább már túl vagyunk a három-négyszeres árszinteken.

A gazdálkodókat elsősorban az érdekli, nyereséges-e a gazdálkodás

2023-ban minden eddigi kifizetési rekord megdőlt: a számítások szerint 1300 milliárd forint körüli összeg került 2023-ban a gazdálkodók számlájára. Ami pedig különösen biztató, hogy ebből összesen szinte akkora értékben finanszíroztunk beruházásokat, mint amennyit például a tavalyi évben összesen kiutaltunk valamennyi vidékfejlesztési pályázathoz kapcsolódóan. Az idei nagy ugrást jól érzékelteti, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében korábban átlagosan heti 6,7 milliárd forintot fizettek ki, 2023-ban ez több mint a duplájára, heti 13,7 milliárd forintra nőtt.  

Ugyanakkor sok termék esetében nagyon elkeserítő volt a helyzet. Nemcsak a bizonytalan minőségű ukrán gabonadömping okozott gondot, hiszen például hiába nem engedjük be Magyarország területére az Ukrajnából érkezett mézet, azokat a piacokat árasztotta el, ahová mi is exportálnánk – és ez egy sor más termékre is igaz.

Nehéz úgy reményt adni az embereknek, hogy áll a piac. Ezért volt fontos, hogy bátor döntéseket hoztak: nemzeti hatáskörben meghosszabbították, és ki is terjesztették az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. 

Változás a gazdálkodók hangulatában

A gazdák látják, hogy milyen helyzetben vagyunk, mi okozta a problémát. Azonban azt is tudják, milyen döntéseket hozott a kormány ennek a kezelésére, mert nekünk a gazdák érdekeinek védelme az első. Az előlegfizetést is respektálják, és tisztában vannak vele, milyen történelmi lépés a magyar kormány részéről a nemzeti társfinanszírozás mértékének 80 százalékra emelése. Ennek köszönhetően 2027-ig még csaknem 2900 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre, amiből 600 milliárd az uniós forrás, a többit a magyar költségvetés állja. 

Nincs más választás, versenyezni kell, változtatni kell, ki kell találni, hogyan leszünk versenyképesek.

Hogyan leszünk versenyképesek?

Egy fő szabály van: változnunk kell, ezt el kell fogadnunk. A gabonatermesztésben például az lehet az egyik első lépés, hogy minimum 15 százalék fehérjetartalmú búzát állítsunk elő, mert arra most is van piac. Vagyis a piaci igényeket figyelembe véve, minőségi terméket kell előállítani. 

Támogatásokkal is erősítik a termelési rendszereket és az integrációkat, és a miniszter reményei szerint növekszik például a szántóföldi zöldségtermesztés területe, megtámogatva természetesen az öntözési beruházásokkal. Ennek keretében újra elő kell venni a zöldborsó- a csemegekukorica- és a paradicsomtermelést. Fontos azonban, hogy ezekhez meglegyen a szerződéses háttér. 

Az első nagy tavaszi törvény a termelővédelmi törvény lesz

Éppen ezért az első nagy tavaszi törvény a termelővédelmi törvény lesz, amelyben a szerződéses rendszereket szabályozzák.

Azt akarják ezzel elérni, hogy amikor valaki eldug egy tormagyökeret, vagy elültet egy szem krumplit, vagy elveti a búzát, tudja, hogy amikor majd eladja, a törvények az eddigieknél is nagyobb erővel védik meg akkor, ha tisztességtelenül szerződnének vagy viselkednének vele a nála erősebb piaci szereplők. 

Mely ágazatoktól várható a legnagyobb ugrás?

Nagy István szerint ilyen lehet például a szántóföldi zöldségtermelés. Ott azért vagyunk elmaradva, mert nincs meg az infrastrukturális háttér, az agrárium nem követte azt, hogy változnak a fogyasztói szokások, hogy az emberek otthon már nem tárolnak több láda almát, zsákszámra krumplit és répát. A lengyelek ekkor költötték el jól a forrást, tapasztalható az is, hogy például a zöldség- és gyümölcspiacon mennyire elléptek tőlünk. Most mi akarunk ezen a területen nagyot lépni, és ügyelve arra, hogy azoknak adjunk leginkább segítséget, akik felvállalják az integrációt, illetve a fogyasztói igényeknek megfelelően készítik elő és csomagolják az árut.

Az állattenyésztésnél is nagy lépést vár a miniszter. Nyugat-Európában ezen a területen leépülés zajlik, felszámolják az állattartó telepeket, és remélhető, hogy ezt a piaci rést a magyarok ki tudják használni.