Többek között magas rosttartalmuk miatt is népszerűek a teljes kiőrlésű lisztek a fogyasztók körében, és az iskolai, az óvodai, illetve a bölcsődei étkeztetésben is használják azokat. Ugyanakkor ezeknél a liszteknél egy-egy járvánnyal kapcsolatban visszatérően előkerül a toxinszennyezettség, a fuzáriumfertőzés problémája. Az MTA rendes tagja, Mesterházy Ákos írt a toxinproblémák okairól és kezeléséről.

A teljes kiőrlésű lisztek általában nagyobb fehérje-, vitamin- és az ásványi anyag tartalommal rendelkeznek, mint a fehér liszt. A termékcsoport kedvező tulajdonságait több vizsgálati eredmény támasztja alá. Azonban újra és újra felbukkan velük kapcsolatban a toxinok problémája egy-egy járvány kitörésekor, mint például 2019-ben. A Magyar Mezőgazdaság oldalán Mesterházy Ákos szakcikke a toxinproblémákat mutatja be, ezt az anyagot szemléztük.

A fuzáriumfertőzés csökkentése fontos feladat az élelmiszeriparban és a közétkeztetésben egyaránt - képünk illusztráció

Rendszeres és visszatérő probléma a fuzáriumfertőzés

A fuzáriumjárvány a búzaféléknél 3–4 évente okoz toxikus problémát a Dél-Alföldön és a Tiszántúlon. Az ország más részein ritkábban fordul elő. A fuzáriumfertőzés azért is eredményez különösen súlyos hatást, mert azon kívül, a termés mennyiségét és minőségét veszélyezteti, világszerte kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. A termelő és exportáló országok kötelező határértékeket használnak, és belső piacokra is megszabnak ilyeneket. Az Európai Unión belüli értéket a 2007-es, toxin-határértékekről szóló rendelet szabályozza kötelező érvénnyel, így ez a magyar jognak is része - írja a szerző.

Élelmiszeripari feldolgozásra kizárólag 1,25 mg/kg alatti DON-, vagyis Dezoxinivalenol-tartalmú magtételeket szabad felhasználni, liszteknél pedig 0,75 mg/kg a határérték. Ez a teljes kiőrlésű lisztre is vonatkozik. Teljes kiőrlésű lisztek esetén a felvásárolt búza DON-koncentrációja nem haladhatja meg a 0,5 mg/kg-ot. Ugyanis az akár 30–40 százalékos mintavételi hibahatár miatt a terméknek akkor is rendben kell lennie, ha valahol esetleg hiba csúszott volna a rendszerbe – és az ilyesmi általánosan előfordul. Így viszont biztonsággal tartható a lisztre előírt 0,75-ös DON-határérték, de azt ellenőrizni kell - áll a cikkben.

A gyerekek különösen veszélyeztetettek

Fontos, hogy gyerekeknek bébiétel (baby food) minőséget kell adni, ami toxintól függően az említett határérték negyedét-hatodát jelenti. Ennek oka az, hogy egy 15 kilogramm tömegű gyerek 1 kilogramm testsúlyra vetítve lényegesen többet, akár többszörösét megeszi, mint egy felnőtt. Tehát sokkal hamarabb felveheti a kritikus toxinmennyiséget. A rendelet szerint a bébiételek határértéke 0,2 mg/kg. Bölcsődékben, óvodákban, általános iskolák alsó tagozatában ezt biztosan figyelembe kell venni. Felső tagozatban és középiskolában már lehet valamennyit emelni a határértékeken. Azonban ezeket úgy kell kiszámolni, hogy ne haladják meg a kritikus TDI-értékeket (TDI = tolerálható napi toxinfelvétel ppb/1 kg testsúlyra).

Segítene a helyzeten a toxintartalmat igazoló dokumentum

Ennek megvalósulásával a gyermekétkeztetésben – de más­hol is –, ha a felhasználó megköveteli a határérték alatti toxintartalmat igazoló dokumentum bemutatását (pl. a gyermek­élelmiszer minőség teljesítéséről), akkor azt be tudják mutatni neki. Ehhez nem ártana, ha kitérne erre a gyermekélelmezési rendelet módosítása is, mert a toxinból a felnőttekre vonatkozó 1,25-ös határérték betartásával akár a határérték hatszorosát is elfogyaszthatják a gyerekek.

Az egyik lehetséges megoldás a betegségnek minél ellenállóbb fajták termesztése. Ilyenek már a magyar piacon is léteznek. Eredményes volna olyan, több betegségnek kiválóan – de legalább jól – ellenálló, kiemelkedő sütőipari minőséggel rendelkező fajták előállítása, amelyek nem csupán a hagyományos piacok legmagasabb minőségi igényeit elégítik ki, hanem nagyfokú betegség-ellenállóságuk miatt biotermesztésre is sokkal alkalmasabbak, mint a maiak. Ilyen törzsek már vannak. A kérdés az, hogy mikorra lesz belőlük elismert fajta - írta Mesterházy Ákos, az MTA rendes tagja. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás