Megváltozott viselkedése miatt új fegyvereket vet be a Biocont a gyapottok-bagolylepke ellen

A Kukorica Kör Egyesület dunapataji Szakmai Napján, a Biocont Magyarország Kft. képviseletében, Gyekiczki Bernadett, a cég vezető szaktanácsadója a gyapottok-bagolylepke megváltozott viselkedési szokásairól tartott érdekes előadást. Az alábbi kivonat ez alapján készült.

A Biocont egy kifejezetten biológiai növényvédelemre specializálódott közép-európai cégcsoport. Magyarországon 20 éve van jelen, ők voltak az elsők, akik speciálisan ezen a területen indultak el. Megalakulását követően először a szőlő és gyümölcs, majd a szabadföldi és üvegházas kertészeti kultúrák kerültek a fókuszába, de termékkínálata most már a szántóföldi termesztésre is kiterjed. Nemrég pedig az állattartó telepek biológiai védelme felé is nyitottak, mert ezen a területen is egyre terjed a hasznos rovarok használata, a kemikáliák kiszorulásával, hatásvesztésével – kezdte el mondandóját Gyekiczki Bernadett.

"A cég egyértelmű erőssége a kutatás-fejlesztési tevékenység, aminek az az oka, hogy felismerték, a biológiai eszközöket adaptálni kell a nagyon gyorsan és drasztikusan változó körülményekhez, azokat egyszerűen és jól használható módon kell a magyar termelők számára biztosítani. Ebben a munkatársak sokéves gyakorlati tapasztalatára, illetve szakértelemre támaszkodunk" – emelte ki a szakember.

A biológiai növényvédelemről, értelemszerűen mindenkinek az ökológiai gazdálkodás jut eszébe, és a Biocont ténylegesen jelentős piaci pozíciót foglal el ebben a körben, ám jelenleg már sokkal több integrált termelő alkalmazza az eszközeiket. Egyrészt a kémiai anyagok hatásvesztése, szerrezisztencia problémák miatt, másrészt a szabályozási változások miatt. A hagyományos növényvédő szerekterületén életbe lépett szerkivonások jelentős kihívások elé állítják a termelőket, így kénytelenek nyitni a biológiai megoldások felé – folytatta előadását a növényorvos.

Kiemelte, hogy „a növényvédelem nem a mérgeknél kezdődik. Az elsődleges célnak inkább annak kellene lennie, hogy vitálisan, életerősen tartsuk a növényünket, elkerülve ezzel a növényvédelmi beavatkozásokat. Ugyan nehéz stresszmentes nevelni az állományt, de mindent meg kell tenni a növényeket ért stressz szintjének csökkentése érdekében.”

A gyapottok-bagolylepke viselkedése megváltozott

Az előadó később megosztott néhány nagyon érdekes tapasztalatot a gyapottok-bagolylepke viselkedésével kapcsolatban, ami változást jelent a korábban megszokottakhoz és a tankönyvi példához képest, és amihez a növényvédelemnek is alkalmazkodnia kell. A gazdákban tudatosítani kell, hogy változik a klímánk, változik a környezetünk, amihez a különböző károsítóink is nagyon jól alkalmazkodnak – tette hozzá.

Gyekiczki Bernadett szakemberként azt látja, hogy sok termelőt még mindig meglepetésként ér, amikor megtudja, hogy elérhető előrejelzési lehetőség a gyapottok bagolylepke rajzásának követésére. A bemutatott, úgynevezett varsás csapda egy feromonnal átitatott kis gumidarabkával ellátva hatékonyan összegyűjti a hím egyedeket. Ebből lehet következtetni a rajzás stádiumára, hogy megjelent-e már a károsító és kell-e a pici hernyókra számítani a táblánkban.

Széles körben elterjedt az a nézet, hogy gyapottok-bagolylepke ellen a kukorica generatív részeinek megjelenése után kell elkezdeni a védekezést.

A gazdák jellemzően a címervirágzat, a bibeszálak megjelenése, a virágzás kezdete után 7-10 nappal fújják ki az első rovarölőket. Az utóbbi időben azonban, a gyapottok-bagolylepke hernyói már a térdig érő kukorica szárát is szétrágják, ami eddig egyáltalán nem volt jellemző. Egyre gyakrabban találkozunk olyan esettel, amikor egyáltalán nem tipikus helyeken és károsítási formákban jelenik meg ez a károsító - folytatta.

A másik megemlített tévhit az, hogy mivel a gyapottok-bagolylepke hernyója elég nagy testű, egy kukoricacsövön csak egy hernyóval kell megküzdeni. Mint megtudtuk, az idei év ezt a véleményt is megcáfolta, csövenként 4-6 lárvát is találtak.

Szintén megdőlt az a tankönyvek szerinti állítás, hogy a gyapottok-bagolylepke tömges pusztításával 5-6 évente kell számolnunk, ma már 1-2 évente fenyeget ez a veszély. Aggodalomra okot adó a helyzet és nagyon nehéz megküzdeni a rovarral.

Az előadó külön kihangsúlyozta, hogy ha nincsen mechanikai kár, akkor nem jelentkezik gombafertőzés és toxinképződés a csövön.

Ezért elsődleges arra érdemes koncentrálni, hogy a gyapottok-bagolylepke hernyójától mentesen tartsuk az állományt.

Mint megtudtuk, jelenleg a takarmánykukorica jellemzően maximum egy rovarölős kezelést kap Magyarországon, a kettő már ritkaságnak számít, ám a károsító viselkedésének megváltozása és a károsítás súlyosbodása (gyakrabbi, erős, elhúzódó rajzások, több hernyó károsít egy csőben, másodlagos gombafertőzések és toxinszennyeződés) miatt a beavatkozások számát javasolt lenne növelni. A gyapottok-bagolylepke már nemcsak vándorlepkeként, hanem áttelelő formában is megtalálható hazánkban, ami azt jelenti, hogy több hullámban támad. Először az áttelelő nemzedék jelentkezik, aztán megérkeznek a vándorlepkék, majd az áttelelő nemzedék második generációja következik, és így tovább. Folyamatos és nagyon erős károsítónyomásról beszélhetünk az ország több pontján, például, a dél-alföldi régió területén. De régiónként és akár táblaszinten is nagyon jelentős eltérések vannak. A védekezés időzítéséhez  elsősorban a helyszíni szemle javasolt.

Dipel DF a gyapottok-bagolylepke ellen

A prezentáció második részében a Biocont gyapottok-bagolylepke ellen bevethető készítményeinek bemutatására került sor. Elsőként a biológiai fegyvertárból a probléma kezelésére a Bacillus thuringiensis tartalmú Dipel DF került sorra.

Mint elhangzott, a termékben található toxinkristályok a lepkehernyók lúgos tápcsatornájában aktiválódnak, és perforációt okoznak. Ennek következtében a károsító táplálkozása rövid időn belül (0,5-2 óra) leáll, majd az állat elpusztul. A készítményt előrejelzés alapján a fiatal lárvastádiumok ellen ajánlott alkalmazni a minél magasabb hatás elérése érdekében. Erős fertőzésnél és elhúzódó rajzás esetén a kezelés ajánlott 7-10 nap múlva megismételni.

A fiatal hernyók elleni kezelések mutatják a legnagyobb hatékonyságot. Ennek oka egyszerű – ezeknek a legintenzívebb a táplálkozása, így ők veszik fel a legtöbb hatóanyagot testtömegükhöz képest.

Mivel nem élő anyagot tartalmaz a termék, a kémiai anyagokhoz nagyon hasonlóan kezelhető és ezáltal nagyon könnyen felhasználható, jól adaptálható a hagyományos technológiákba. Ez egy szelektív rovarölő. Ez azt jelenti, hogy specifikusan csak a lepkehernyók ellen fejt ki hatást.

Az is kiderült, hogy a Dipel DF  a csemegekukorica-kísérletekben is jól vizsgázott, amit azért érdemes kihangsúlyozni, mert az egy nagyon magas értékű kultúra, és a konzervipari feldolgozás miatt nagyon alacsony az a gazdasági küszöb, amit a feldolgozó tolerálni tud. A Dipel DF kétszeri kijuttatásával elérhető az a termésbiztonsági szint, amire egyébként a piacvezető kémiai konkurens képes akár átlagos, akár magas fertőzési nyomásról beszélünk

És a szakember még egy érvet nevezett meg a biológiai védelem mellett. Ha a rajzások száma és a kártevőnyomás növekszik, ezzel lépést kell tartania a beavatkozások számának is, ami viszont – kémiai védelem esetén - növeli a rezisztencia kialakulásának kockázatát. A biológiai növényvédelem viszont egy nagyon alacsony szerrezisztencia-kockázatot garantál, sokkal több alkalommal, hosszútávon elérhető fegyver a termelők kezében.

Helicovex az új rovarölő szer

A Biocont piacra dobott egy új rovarölőszert is. A Helicovex, egy a természetben előforduló vírus alapú készítmény, idén debütált Magyarországon és jelenleg is futnak kifejezetten konzervipari, csemegekukorica kísérletek. A magas kockázat miatt arról szeretnének megbizonyosodni, hogy ez is egy olyan készítmény lesz, amit biztonsággal lehet nyújtani a termelőknek.

A Helicoverpa nemzetség fajai, különösen a gyapottok-bagolypille ellen hatásos. Különleges hatásmódjával (fajspecifikus fertőző képességével) nem csak közvetlen kártevőölő, de populációszabályozó, elhúzódó (prolongált) hatást fejthet ki.

Elhangzott, hogy a gyapottok-bagolylepke világszerte számos rovarölőszer család ellen kifejlesztett rezisztens törzsekkel rendelkezik, de a Helicovex speciális hatása miatt a károsító ellen jól használható.

A vírus-részecskéket (glükoprotein burokban) a fiatal lárva táplálkozás útján veszi fel, melyek annak lúgos középbelében feloldódnak. A virion a középbél hámszövetén át felszívódva szaporodni kezd, ezzel a vírusfertőzés a hernyók gyors pusztulását okozza. A pusztuló vagy a csak legyengült hernyó érzékenyebb a környezeti viszontagságokra, más rovarölő szerekre. Az elpusztult hernyóból kiszabaduló virionok további fertőzést válthatnak ki a későbbi nemzedékekben is.

Terpen CU

Végül, pedig még egy olyan készítmény került bemutatásra, amit átirányítja a fókuszt a növényvédő szerekről a növényegészséget fenntartó készítményekre. Ez a Terpen CU réz alapú lombtrágya.

Felhasználó- és környezetbarát, egyhatóanyagú, koncentrált, vízben szuszpendálható speciális fenyőterpén adalékot tartalmazó készítmény, amely 400 g/l fémrezet tartalmaz réz-hidroxid formájában.

A réz az élő szervezetek, növények által igényelt mikrotápelem, nagyon sok anyag-cserefolyamatban részt vesz, mint pl. a fotoszintetikus elektronszállításban, a légzési folyamatokban, fehérjeszintézisben, a sejtfalak képződésében. Lényeges alkotóeleme több antioxidáns enzimnek is.

Mivel nem növényvédő szer, minden kultúrában nagyon jól felhasználható, és fenyőterpénnel kiegészítve, esőállóságot biztosít a terméknek, mivel erős tapadást kölcsönöz. Kontakt anyagként egy masszív, egybefüggő rétegként megmarad a növények felszínén, tartós hatást biztosítva.

Mint elhangzott, hamarosan érkezik egy hasonlóan fenyőterpénbe „csomagolt” kén-lomtrágya is.

A növényorvos kiemelte, a biológiai módszerek alkalmazására azért is van nagy szükség a hagyományos gazdaságokban, hogy a széles hatókörű kémiai szerekkel szembeni szerrezisztenciát elkerüljük, azokat minél tovább elérhető és felhasználható státuszban tudjuk tartani. A növényvédő szerek háttérbeszorulásával elkezdődött a növényvédelem finomhangolása, ahol már nem csak a fő hatóanyag, hanem a mellette lévő segédanyagok is reflektorfénybe – és górcső alá kerülnek.

"A szántóföldi kultúrák esetében a jövőben egyre inkább ezekre a gazdasági környezethez igazodó, kedvező ár-érték arányú, anyagokra fogunk koncentrálni, ahol a hatás fokozását nem a növényvédő szer mennyiségének növelésétől, hanem a hasznosulás javulásától várjuk" – zárta előadását Gyekiczki Bernadett.

(x)