Megvannak az ország legjobb agrárképzései

Hallgatói és oktatói kiválóság alapján rangsorolták az ország legjobb agrárképzéseit. A kiválasztáskor olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a felvettek pontátlaga, az első helyes jelentkezők száma, a nyelvvizsgával felvettek aránya, a tanulmányi versenyen helyezettek száma, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia-címmel rendelkező oktatók aránya.

A hallgatói kategóriában a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara vezeti a listát, megelőzve a a SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Karát, valamint az Állatorvostudományi Egyetemet. Az oktatói kategóriában a SZIE Kertészettudományi Kara állt az élre, a második helyen pedig egy négyes holtverseny alakult ki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kara, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara, illetve a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara között - írta az Eduline a HVG Diploma 2020 kiadványára hivatkozva.

Idén is meghatározták az agrárképzések sorrendjét - képünk illusztráció

Az Élelmiszertudományi Kar jelenleg is az ország egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, amelynek képzési rendszere átfogja az élelmiszermérnök képzés teljes körét (BSc, MSc) és önálló doktori programmal (PhD) is rendelkezik.

Hirdetés

https://www.youtube.com/watch?v=hzU84zvAVQM&feature=emb_title

Szervezeti felépítés az agrárképzések között legjobb karon:

Biomérnöki és Folyamattervezési Kutatási Központ
Élelmiszertechnológiai Kutatási Központ
Élelmiszerminőségi, -biztonsági és Táplálkozástudományi Kutatási Központ
Egyéb szervezeti egységek

A HVG felsőoktatási rangsorában az összetett intézményi rangsorban a második helyet érte el a Szegedi Tudományegyetem - írta meg korábban a Hellovidék.hu. A szegedieket csak az ELTE előzte meg a listán. Az összesített rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze: oktatói kiválóság alapján az SZTE a 2., hallgatói kiválóság alapján az 5. helyen szerepel.

Témák a cikkben

agrároktatás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Miért veszítette el pozícióját a cukorrépa a jövedelmező növények között?

2024.11.24.

A cukorrépa a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb befektetést, szakmai tudást és hozzáértést igénylő növény, amelynek az elmúlt években erősen ingadozó volt a jövedelmezősége. Míg 2022-ben, de főleg 2023-ban a jövedelmezőbb növények közé tartozott, az idei év termesztési, időjárási és piaci nehézségei miatt elvesztette ezt a jobb pozíciót.

Klímaváltozás és vízhiány: A talaj alatti tározókban rejlik a jövő?

2024.11.24.

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási minták – a gyakori aszályok és heves esőzések – új vízgazdálkodási megközelítéseket igényelnek. Az egyik legígéretesebb javaslat a felszín alatti tározók tudatos kihasználása, amely új utakat nyithat az árvizek és aszályok elleni küzdelemben.

Gasztronómiai különlegesség vagy egészségbomba? A fekete paradicsom, amit ki kell próbálnia!

2024.11.24.

A fekete paradicsom különleges megjelenésével és egyedi ízvilágával egyre nagyobb érdeklődést vált ki a kertészkedők és gasztronómia iránt érdeklődők körében. Az egzotikus szín és a tápanyagdús beltartalom miatt sokan kíváncsiak erre az egyedülálló növényre. Nézzük meg, milyen kérdések merülnek fel leggyakrabban a fekete paradicsommal kapcsolatban, és miért érdemes esetleg otthon is megpróbálkozni a termesztésével!

Takarmányelemzés valós időben – a hatékonyság növeléséért

2024.11.24.

A modern tejtermelésben a pontosság és a valós idejű adatok elengedhetetlenek a jövedelmezőség és a fenntarthatóság szempontjából. A Dinamica Generale NIR On Tank fejlett megoldást kínál. A rendszer közvetlenül a takarmánykeverő kádra telepítve a takarmányozás irányítása és a tejtermelés optimalizálása érdekében biztosítja az egyenletes táplálkozási minőséget és a működési hatékonyságot.

Miért létfontosságú a szelén a sertések számára, és hogyan javíthat a hozamokon?

2024.11.24.

A szelénhiány a sertések csökkent növekedésével és szaporodási teljesítményével függ össze. Ezért az állatok szelénigényének kielégítése az optimális termelési hatékonyság, a termelői jövedelmezőség és a fogyasztók tápláló fehérjeforrással való ellátásának egyik kulcstényezője.

A NitroVolt zöld technológiája új korszakot nyit a műtrágyatermelésben

2024.11.24.

A NitroVolt nevű dán startup a magvető tőkebevonás révén a jövőbe ugrik a kibocsátásmentes ammóniatechnológiával, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy közvetlenül hozzáférjenek a fenntartható műtrágyaforráshoz.

További hírek