Mennyire és miért fontos a kéntrágyázás?

Hirdetés

Szerkezetalkotó és funkcionális elemként a nitrogén, a foszfor és a kén töltik be a legfontosabb szerepet a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere-folyamataiban. Részt vesznek a fehérjék, az örökítőanyagok, az energiatároló és -szállító vegyületek, továbbá a növények stressztűrő-képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában. A kéntrágyázás fontosságát nem szabad alábecsülni. A három tápelem közül a kén élettani szerepével és a kéntrágyázás kérdésével az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a szakemberek. A kéntrágyázás tudnivalóit az Agrárágazat szakcikke foglalta össze, ezt az anyagot szemléztük.

A kéntrágyázás az egyik legfontosabb a növények tápanyag-utánpótlásában

A kén szerves vagy szervetlen formában található meg a talajban. A két megjelenési forma aránya a talajtípustól, a talajművelés módjától, a nitrogén- és foszfortrágyázás adagjától, a kijuttatás módjától és időpontjától függ. A szervetlen (ásványi) formák olyan szulfátok, amelyek a kalciummal, a káliummal és a nátriummal vízoldható sókat képeznek. Szintén a szervetlen kénvegyületek csoportjához tartoznak a vas- vagy alumínium-szulfátok, amelyek viszont nem vízoldhatóak.

A szerves kötésben lévő kén ásványosodása, illetve az ásványi kén beépülése a szerves anyagokban a talaj C:N:S arányától függ. Ha az arány a 100:10:1-1,5 értéktől a szén vagy nitrogén javára tér el, az ásványi kén szerves formában lekötődik. Ha pedig a kén értéke nő meg a C:N:S arányon belül, vagy a szén és nitrogén értéke csökken, a szerves formában lévő kén ásványosodik.

A talajok kéntartalma általában 0,02-0,2 százalék között változik, ami egy hektár mezőgazdaságilag művelt terület felső 20 cm-es rétegében 600-6000 kg elemi ként jelent. Sokszor viszont ennek a mennyiségnek a 100 százaléka szervesen kötött formában van, így azt a növények nem tudják hasznosítani. A növények által felvehető vízben oldódó szulfátforma koncentrációja a humid régiókban 10 mg/kg talaj, míg az arid éghajlatú területeken ez az érték az 1000 mg/kg talaj koncentrációt is túllépheti.

Sok múlhat az összetevők arányán

Néhány évtizeddel ezelőtt, a 70-es és a 80-as években vizsgálták azt, hogyan változik a felvehető kénkoncentráció különféle csernozjom talajok esetében őszi búza vetemény esetén. Megállapították, hogy a március eleje, április vége közötti időszakban a 15-20 ppm közötti értékről 1 ppm alatti értékre csökkent és több mint 1 hónapig maradt ezen a szinten. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nitrogén fejtrágya és a növényvédő módosítják a talaj C:N:S-arányát, illetve gátolják talajlakó mikroorganizmusok, így a kénbaktériumok aktív tevékenységét és szaporodását.

Ezért a tavaszi gabona- vagy őszi káposztarepce-vetések fejtrágyázásával egy menetben, szinte automatikusan javasolt a kéntrágyázás, amelynek adagja a nitrogén adagjának 10-15 százaléka.

A kénhiány a sejt- és fehérje-anyagcserében betöltött szerepe miatt hasonlóan jelentkezik, mint a nitrogénhiány. Ezért a két hiánytünetet nehéz megkülönböztetni egymástól. Látható különbség a kén- és nitrogénhiány között, hogy a kénhiány általában először a fiatal leveleken kezdődik. A kénhiányos levelek kisebbek, az idősebb levelek nem halnak el, mint a nitrogénhiánynál. A kénhiány megjelenését – elsősorban a kénigényes növények esetében – kéntartalmú talaj- vagy levéltrágyák használatával lehet megelőzni.

A kénigényes növények gyakran fokozott mértékben igénylik egyes mezo- vagy mikroelemek pótlását, így a kéntrágyázást érdemes összekapcsolni más tápelemek egyidejű kijuttatásával. Pl. a repce-, mustár- és a káposztafélék, melyeknél a kénhiány tünetei kisebb, durva szövetű levélben, vékony, fás szárban, merev habitusban nyilvánulnak meg – egyben bórigényesek is - írja az Agrárágazat szakcikke.

Témák a cikkben

műtrágya tápanyag-gazdálkodás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.