Hirdetés
Méra, az erdélyi bivalytenyésztés hazája - videóval
Méra a „Cifra Kalotaszeg” kis települése, ahol már 1890-ben elkezdtek bivalyokkal gazdálkodni, hiszen rájöttek: sokkal jobban megéri ezeket az állatokat tartani, mint bármelyik másikat. A mérai ember számára a bivaly jelentette az életet, a legfontosabb jövedelemforrása a bivalytej volt, és ha pénzhez jutottak a község lakói, az első dolguk az volt, hogy újabb bivalyt vásároltak – mondta Varga György, a Kankalin Egyesület elnöke. Gyuri bácsinak már a dédapja is tartott bivalyt, így őt már egészen kiskora óta különleges viszony fűzi a tiszteletet parancsoló állathoz.
Lőrincz Anna írt remek cikket az erdélyi bivalyok tartásának egyik legfontosabb helyszínéről a Maszol.ro portálra, ezt az anyagot szemléztük. Méra erdélyi falu Kolozs megyében, Kalotaszeg tájegységben, Románia főleg magyarok lakta területén, Kolozsvártól nyugatra. A mérai bivalymúzeumot 2009-ben alapította a helyi Kankalin Egyesület.
![](/public/agronews/an_article_inner/2138/dae27158ed82cc02edd38be4ada261b3_1.jpeg)
Így újult meg és tart bemutatót a mérai bivalymúzeum
A megnyitó előtti három évben hozták rendbe a múzeumnak otthont adó épületet és gyűjtötték össze a kellékeket is a faluból, amelyeket aztán kiállítottak. Nagyon sokan Mérát a „bivalytenyésztés hazájának” tekintették. Innen jött az egyesület ötlete, hogy őrizzék meg a több mint 100 éves hagyományt, és legyen ez a múzeum „főhajtás is az elődök előtt”, akik az állattenyésztés nehezebb változatát, a bivalytenyésztést választották.
Hirdetés
A múzeumba belépve a bivalytenyésztés minden fontos kellékét megtalálni, és a mérai Kankalin Egyesület elnöke, Gyuri bácsi szépen sorjában mindent el is mesél róluk. Van legalább 100, különböző méretű kolomp, eke, járom- és fejőedény-gyűjtemény és fölözőgép is, emellett még sok régi és újabb fénykép, amelyek a bivalytenyésztés egyes mozzanatait mutatják be. A legrégebbi tárgy egy 1880-ból származó faeke, amelynek vas szerkezetén egy, az életet szimbolizáló rajzolat is megtalálható.
A mérai bivalytenyésztés három nagy indítója
Varga György azt is elárulta a szemlézett cikk szerzőjének, hogyan kerültek a bivalyok Mérába. Mint felidézte, a 19. század végén három helyi gazda rájött arra, hogy jobb ezt az állatot tartani, mint tehenet, mivel látták a gyalui uradalomban, hogy két bivallyal nagyon nagy rakományt lehet szállítani. Ráadásul könnyebben szántanak, és még finomabb tejet is adnak. Ezért döntöttek úgy, hogy behozzák a faluba az első bivalyokat.
Ez a három gazda Simon János, Vonó György és Sándor János volt, akik 1890 körül vásárolták meg az első jószágokat. Az állatokat nagyon megszerették a méraiak, így 1950-re már 1500 bivalyt tartottak. Kezdetben csak a szántáshoz használták őket, de ahogy szaporodott az állomány, a méraiak rájöttek, hogy a teje értékesíthető. Az első világháború után már Kolozsvár tejellátását elsősorban a méraiak biztosították, majd fokozatosan kezdtek vajat, tejfölt és túrót is készíteni. A szomszéd falvak lakói még a mai napig is „vajasoknak” nevezik a méraiakat.
Fellendülő gazdaság és jólét után visszaesés
A bivalytenyésztés a falu fellendüléséhez is nagyban hozzájárult, 1923-ban már adakozni is tudtak a méraiak az új iskola felépítéséhez szükséges telek megvásárlására. A legtöbb bivalyt az 1950-es évek elején tartották, mivel ekkor lehetett a legjobban értékesíteni a tejet a helyi tejszövetkezetben, a kolozsvári piacon és a házaknál. Az állatállomány 1953 után kezd drasztikusan csökkenni, ugyanis ekkor vette át az állami feldolgozó a tejszövetkezetet és a kulákokat sújtó „tékóta” is hozzájárult az állomány apadásához, így ma már csak nagyjából 150-160 darab bivalyt tartanak a faluban - írták.
![](/public/agronews/an_article_inner/2138/2d39d707123f7cf0ce469b486a0ae63a_1.jpeg)
Május elején hajtják ki a bivalycsordát a legelőre
A múzeumban kiállított képeken végigkövethető a tejtermékek elkészülésének útja.
„Május elején kihajtják a csordát a legelőre, nagyon korán indulnak, reggel ötkor. Miután mindenki megfeji a saját állatát, hazahozzák a tejet, és ha azt nem tejként értékesítik, akkor feldolgozzák a fölözőgép segítségével. Az kiválasztja a tejből a tejszínt, amiből aztán tejfölt készítenek, abból pedig köpüléssel vaj lesz. A visszamaradt sovány tejből lesz pedig a sovány túró, vagyis a tehéntúró, majd ezt viszik a kolozsvári piacokra” – vázolta fel a folyamatot Gyuri bácsi.
![](/public/agronews/an_article_inner/2138/c063a39d78d12a63a63efe7f320a8b6e_1.jpeg)
Arról is szó esett, hogy sajnos ma már egyre kevesebben foglalkoznak bivalytenyésztéssel, de Gyuri bácsi szerint, akik ezzel foglalkoznak, „azoknak megéri”, mivel szeretik ezt csinálni. Szeretik az állatot, a bivalytejet pedig „mindig lehet értékesíteni”. A bivalymúzeumot létrehozása óta rengetegen látogatják, óvodások, iskolások, főiskolások, voltak már vendégek Magyarországról, Hollandiából, Franciaországból, de Kanadából és Japánból is – büszkélkedett a mérai Kankalin Egyesület elnöke.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés