Az Egyesült Államokban 4 kutatóintézet élen jár a kifejezetten a baromfiiparra vonatkozó mesterséges intelligencia és robotika kifejlesztésében a feldolgozóipar számára. A mezőgazdasági minisztérium intézete által nyújtott 4 éves, 5 millió dolláros támogatás felhasználásával a kutatóintézetek segítettek létrehozni a baromfifeldolgozásban alkalmazott méretezhető és intelligens automatizálás központját.

Az Arkansasi Egyetem, a Georgia Institute of Technology, a Nebraska-Lincoln Egyetem és a Fort State Valley Egyetem közös erőfeszítése biztosítja a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a robotika összeolvadását a csirkehús-feldolgozási műveletek és a higiénia fejlesztése érdekében.

A tetemek húsdarabokra történő szétválasztása is trükkös volt: elég nehéz megtanítani az embereket arra, hogyan kell precízen használni a kést (Fotó: Pixabay)

Baromfifeldolgozó soron dolgozók

A projekt igazgatója, Jeyam Subbiah elmondta, hogy az Arkansasi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás a támogatás közel felét (2,2 millió dollárt) a baromfifeldolgozó üzemek élelmiszer-biztonsági automatizálására összpontosítja. A csirkefeldolgozás automatizálásának lendülete a Covid-19 világjárvány idején kezdődött, amikor a betegség gyorsan terjedt a feldolgozósorok dolgozói között. Azóta nagyon nehéz elegendő munkaerőt felvenni.

„A baromfifeldolgozó sorok 70-80 éve működnek. Azóta csak fokozatos változások történtek a technológiában. Ma átalakító változásra van szükség” – mondta Subbiah.

A pontosság javítása és a pazarlás csökkentése

Subbiah elmondta, hogy a robotkezek nem voltak ügyesek a csirke tartásában, és hogy új technológiára van szükség a csúszós húsok leejtésének megakadályozására. A tetemek húsdarabokra történő szétválasztása is trükkös volt: „Elég nehéz megtanítani az embereket arra, hogyan kell precízen használni a kést” – tette hozzá Donyi Wang, az Arkansasi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás biológiai és mezőgazdasági mérnöki tanszékének adjunktusa.

„A robotok az ismétlődő feladatokra alkalmasak, de a csirketermékek feldarabolásához szükséges precizitással nem boldogulnak” – tette hozzá, mondván, hogy a baromfifeldolgozásban a meglévő automatizálás, például a csontozógépek, sok húst pazarolnak el.

„Az emberi csontozók a hús körülbelül 13%-át hagyják a csontokon. Az automatizált csontozók 16-17%-ot hagynak. Ipari méretekben ez jelentős értékveszteség. A mesterséges intelligencia és a virtuális valóság segítségével javítjuk a pontosságot és csökkentjük a pazarlást."

Wang és Subbiah hiperspektrális képalkotást is kifejlesztenek a csirkehúsban lévő műanyagok kimutatására. Wang egy olyan mobil robotot is fejleszt, amely egy bioszenzorral van felszerelve, hogy a létesítmény biológiai térképét készítse el a higiénia hatékonyságának értékeléséhez. A robot automatikusan tamponokat fog gyűjteni a baktériumok vizsgálatához, amikor a biotérkép potenciális forró pontokat jelez.

Finanszírozás

A Georgia Institution of Technology 2,1 millió dollárt kap a támogatásból, hogy a csirkéket hússá alakító feldolgozósorok automatizálására összpontosítson.

Doug Britton, a mezőgazdasági technológiai kutatási program vezetője elmondta: „A végső cél az, hogy az automatizálás, a robotok, a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság technológiája révén átalakító innovációt vezessünk be a baromfi- és húsfeldolgozó iparban”.

A fennmaradó pénzügyi támogatást a Nebraska-Lincoln Egyetem kapta, ahol Julia McQuillan szociológiaprofesszor fogja tanulmányozni a robotika hatását a baromfiipari munkásokra, és azt, hogy ők hogyan érzékelik a technológiát.

„Reméljük, hogy végül új, tulajdonosok által működtetett vállalkozásokat hozhatunk a vidéki területekre. Az élelmiszertudósokkal, informatikusokkal, tanszéki oktatókkal és robotikai mérnökökkel való együttműködés elképesztő lehetőségeket kínál arra, hogy megértsük az innovációk jelentését a vállalkozók, a munkások és más érdekeltek számára, és hogy a szociológia tudományról, technológiáról és társadalomról szóló alapvető elméleteiket továbbfejlesszük.” – mondta.

Végül Brou Kouakou, a georgiai Fort Valley Állami Egyetem kutatási dékánja a projekt keretében kifejlesztett technológia alkalmazását fogja vizsgálni, hogy kiderüljön, felhasználható-e a húsipar más ágazataiban is.

(Forrás: poultryworld.net)

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás