Mézkészítés méhek nélkül - lehetséges?

A MeliBio, egy kaliforniai székhelyű startup, méhek nélkül mézet fejleszt, és első termékeit a szlovén élelmiszergyártó Narayannal együttműködve az Egyesült Királyságban, Svájcban és Ausztriában vezeti be egy 10 millió dolláros, négyéves megállapodás első részében, amely 75 000 üzletet ér el.

A növényi alapú „méhmentes” édesítőszer az ALDI Just Veg saját márkás termékeként a Hofer üzletekben Ausztriában és Svájcban, valamint Better Foodie márkanév alatt az Egyesült Királyságban, körülbelül 200 független üzletben kapható.

Az Egyesült Államokban, ahol a MelBio elindította saját márkáját, a Mellody-t, a terméket "növényi alapú méznek" nevezik, és kissé eltérő összetételű, mondja Darko Mandich társalapító és vezérigazgató, egy szerb vállalkozó és mézrajongó, aki Dr. Aaron Schaller molekuláris biológussal közösen hozta létre a MeliBio-t még 2020-ban.

„Termékünk első verzióit, amelyek 100%-ban növényi alapúak, a világos lóhereméz és akácméz ihlette ” –  mondta az AgFunderNewsnak . De dolgozunk a szabadalmaztatott precíziós fermentációs technológián is, amely még jobban leképezi azt a többlépéses enzimatikus folyamatot, amelyet a méhek a nektár mézzé alakítására használnak. A 100%-ban növényi alapú megközelítés nem működik minden méztípusnál, és a növényi alapú termék sem 100%-ban azonos a méhek által termelt mézzel.”

A 80% fruktózt és glükózt, valamint 18% vizet tartalmazó növényi alapú készítmény jellegzetes ízét és tulajdonságait a fennmaradó 2%-ot tartalmazó növényi kivonatok keverékéből nyeri. Az Egyesült Államokban vörös lóherét, jázmint, golgotavirágot, kamillát és tengeri bogyót használnak glükonsavval és természetes ízekkel párosítva, míg Európában a növényi kivonatok keveréke kissé eltér, mondja Mandich.

A terméket Európában vegán „hanny”, „ohney” és „h*ney”, illetve „növényi alapú méz” néven forgalmazzák az Egyesült Államokban, ahol nincs szövetségi szabvány a mézre vonatkozóan, bár az FDA egy 2018-ban kiadott kötelező érvényű útmutatóban megjegyzi, hogy a referenciaanyagok a mézet „sűrű, édes, szirupos anyagként határozzák meg, amelyet a méhek táplálékul állítanak elő növényi nektárból vagy élő növényrészek váladékából”.

A méhmentes méz esete

De miért készítsünk mézet méhek nélkül? Ez megoldás a problémára?

A MeliBio szerint az első érv a méhmentes méz mellett a gazdaságosságról szól. Egyszerűen fogalmazva, a méz iránti kereslet növekszik, a mézelő méhpopuláció pedig csökken a vírusok, paraziták, bakteriális és gombás kórokozók, valamint az éghajlatváltozás miatt, ami lehetőséget teremt a vegán alternatívákra.

„Emlékszem, 2012-ben, amikor egy mézgyártó cégnél dolgoztam, körülbelül 50 eurócentet fizettünk a méhészeknek minden kilogramm mézért” – emlékszik vissza Mandich. „Ma Európában a méhészek egy része ennek húszszorosát kapja. Lényegében a méz egyre prémiumabb és kevésbé hozzáférhető lesz.

„Mindig lesz kereslet a méhek által készített mézre, de azt jósolom, hogy 10 év múlva csak különleges alkalmakra adják drága kézműves ajándékként, amelyért az emberek 100 dollárt fizethetnek üvegenként a termelői piacon, míg a piac nagy részét olyan cégek fogják lefedni, mint a MeliBio.

„A méhészkedés is egyre nehezebb. Az olyan országokban, mint Szerbia, a méhészek átlagéletkora 58 év, és nem veszik át az új generációk a hatalmat.”

Hozzátette: „Az is izgalmas, hogy már egy közepes méretű mézgyártó cég szintjére léptünk, ahol naponta körülbelül 10 000 font vagy több növényi alapú mézet készítünk társcsomagolókon keresztül.

„És kevesebb, mint 10 millió dollárnyi magvető finanszírozást kaptunk” – jegyzi meg Mandich.

Biodiverzitás és fenntarthatóság

A második érv a méhmentes méz mellett az etikát, a biológiai sokféleséget és a fenntarthatóságot öleli fel, mondja Mandich, aki megjegyzi, hogy bár több ezer méhfaj képes beporozni a különböző növényeket, a kezelt mézelő méheknek csak néhány fajtája létezik, amelyeket azért tenyésztenek, hogy magas termőképességű és csak kiválasztott növényeket porozzanak be.

Ez beszűkítette a génállományt, és megnövelte a betegségekre és a  nagyarányú elpusztulásokra való hajlamot – állítja Mandich, aki szerint a kezelt méhek jelenléte negatív hatással van az őshonos beporzókra, mivel kiszorítja őket, és betegségeknek teszi ki őket.

Mindeközben minden méh érzékeny az éghajlatváltozásra, az élőhelyek elvesztésére és a peszticidtámadásokra, állítja.

Globális ambíciók

A MeliBio-t azért hoztuk létre, hogy a világ leghatásosabb, legbefolyásosabb, és végül a legnagyobb mézgyártó vállalatává váljunk, amely történetesen a vegán étrendbe illeszkedő termékeket készít.

„Ezért a mi megközelítésünk az, hogy a terméket a lehető legközelebb hozzuk a valódihoz, megfizethető áron. Az ALDI egy hatalmas globális vállalat, amely nagyon árérzékeny, így a megállapodás megkötésével megerősítjük, hogy a MeliBio technológia képes az ALDI által megkívánt árérzékenységi szinten játszani.”