Mi az? Bonyolultabb az embernél és megmentheti azt

Hirdetés

Feltérképezték a búza teljes genetikai állományát, ami a gluténérzékenyeken kívül a jövőben éhínséggel fenyegetett emberiség számára is nagyon jó hír. Az pedig különösen érdekes, hogy a vizsgálat kimutatta: a búza DNS-e ötször nagyobb, mint az emberé. Így, hogy ismert a búza genetikai állománya, hamarosan akár liszt- és búzaérzékenyek által is fogyasztható, de teljes értékű kenyér készülhet. Az Agrárágazat összeállítását szemléztük. A három alapvető gabona, a rizs, a búza és a kukorica közül már csak a búza genomjának feltárása volt hátra. Azért is tartott a búza a legtovább, mert míg a rizs genomja 466 millió, a kukoricáé pedig 2,3 milliárd DNS-bázispárt tartalmaz, addig a búzáé 16 milliárdot, ami még az emberi DNS-térképnél is ötször nagyobb. A kutatók a 21 kromoszómáján 107 ezer gént azonosítottak. A kenyérbúza genomjának szekvenálása a kutatók számára nagy kihívást jelentett annak összetettsége miatt, mivel az három algenomból áll és genomjának több mint 85 százaléka ismétlődő elemek. Az ismétlődő szekvenciák azt jelentik, hogy a genom hatalmas részei nagyon hasonlítanak egymáshoz. Ezért nehéz megkülönböztetni az algenomokat, és a genomot helyes rendben összerakni.

Összetettebb a búza genetikai állománya, mint az emberé

A lisztérzékenyeken is segíthet, hogy ismert a búza genetikai állománya

Miután ismertté vált az immunreaktív fehérjeszakaszok fehérjén belüli pozíciója és a fehérjéket kódoló gének kromoszómán belüli elhelyezkedése, lehetőség nyílik a csökkentett allergén- és antigéntartalmú búzafajták azonosítására, nemesítésére – írja a Magyar Tudományos Akadémia. Ez azt jelenti, hogy anélkül lehet genomszerkesztési módszerekkel eltávolítani a megbetegedéseket kiváltó szakaszokat, hogy sérülnének a fehérjék egyéb, a búzanövény élettani folyamataiban vagy funkcionális tulajdonságaiban betöltött szerepei. Vagyis hamarosan jöhet a liszt- és búzaérzékenyek által is fogyasztható, de teljes értékű kenyér.

A világélelmezés is új esélyt kapott

A másik szempont, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint 2050-ig 60 százalékkal kellene növelni a világ búzatermesztésének mértékét, hogy az addigra nagyjából 9,6 milliárdosra gyarapodó népességet el tudja látni. A klímaváltozás, a forró, száraz időjárás miatt egyre inkább olyan gabonafajtákra van szükség, amelyek kevés vizet igényelnek és bírják a hőséget. Ezeknek a búzafajtáknak a megalkotásához került most közelebb a tudomány. A genetikai térképpel már azonosítani lehet a szerkesztendő géneket.

Témák a cikkben

génszerkesztés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.