Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kiadványát nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió viszont ingyenesen letölthető az érdeklődő szójatermesztők számára. Az EIP-AGRI „Ökológiai és low-input szójatermesztés komplex technológiájának fejlesztése” projekt keretén belül 2020-ban és 2021-ben eltérő ökológiai feltételek mellett tesztelték a különböző típusú szójafajtákat. Ezen vizsgálatok eredményeiről is beszámol a digitális kiadvány.

Az ÖMKi különböző agrotechnikai módszereket alkalmazva olyan szempontrendszer kidolgozására törekedett, ami a fajták ökológiai termesztésre való alkalmasságát értékeli. A projektet Zalaújlak (Dél-Dunántúl), Mosonmagyaróváron (Nyugat-Dunántúl), Jászdózsán (Észak-Alföld) és Gyulán (Dél-Alföld) lévő gazdaságokban valósították meg. A vizsgált fajták kiválasztásánál arra törekedtek, hogy a különböző növekedési típusok, illetve agronómiai tulajdonságok is képviselve legyenek a vizsgálatokban, és a fajta releváns legyen az ökogazdák számára is, amely hazai fajtafenntartót, illetve forgalmazó hátteret jelent.

Az "Ökológiai és low-input szójatermesztés komplex technológiájának fejlesztése" című összefoglaló hasznos adatokat és információkat nyújt a szójatermesztő gazdáknak

Ezekre figyeltek a vizsgálatok során

A növényállomány fejlődése az egyes fejlődési szakaszok vetéstől számított ideje alapján állapítható meg. Az éréscsoportok között a tenyészidőszak időbeni lefutása alapján jelentős különbségek lehetnek. A vegetatív és generatív fejlődés a szójánál párhuzamosan zajlik, ezek határozott elkülönítése ezért nem célszerű - írták.

Az ökológiai gazdálkodásban a természetes ellenálló képesség a biotikus és abiotikus tényezőkkel szemben kiemelten fontos, így a fajta értékelése szempontjából a kórtani felvételezés is alapvető.

Az egyes fajták adott ökológiai és agrotechnikai viszonyokhoz való alkalmasságához ismerni kell a hajtásrendszer típusát, a termésképző elemek fajtaspecifikus jellemzőit, amihez a betakarítás előtt vett száraz növényminták a legalkalmasabbak. 

A kiadvány ide kattintva tölthető le.

Az "Ökológiai és low-input szójatermesztés komplex technológiájának fejlesztése" vizsgálatok következtetései

  • 1. A fajták eltérően viselkedhetnek ökológiai és konvencionális termesztésben. Ökológiai termesztésben a fehérjetartalom stabilitása az ES Mentor fajtánál volt a legjobb, 40 % fölötti fehérjetartalommal volt jellemezhető. Az Albenga fajta inkább a low input technológiában haladta meg a Mentort, és közelítette a 4 t/ha termésátlagot.
  • 2. A fajták termésstabilitása az ökológiai gazdálkodásban is eltérő. A Bettina fajta például elérte ökológiai technológia mellett a 3 t/ha termésátlagot, de a termésstabilitása alatta maradt az Albengának, illetve a Mentornak. Az Aires a speciális beltartalmi jellemzői mellett (alacsony tripszin-inhibitor tartalom) többször is képes volt meghaladni a Mentor teljesítményét, ami az ökológiai gazdálkodásban való nagyobb termesztési arányát is indokolja, mint feldolgozás nélkül etethető szója fajta.
  • 3. A termesztéstechnológia is befolyásolja a fajták teljesítményét. A gabona sortávolságra vetett állományban összességégben 2−3%-al alacsonyabb fehérjetartalmat mértünk, az ES Mentor fajta fehérjetartalma mindenhol meghaladta a 40%-ot. A talajművelés módja nem befolyásolta jelentősen az átlagos termésmennyiséget és fehérjetartalmat. Az ES Mentor fehérjetartalma volt a legstabilabb (40 % fölötti), termésmennyiségben pedig a Bettina volt kiemelkedő: a négyféle vetési/ültetési technikából háromban megelőzte a többi fajtát. Az ökológiai területen vizsgáltuk egy mikrobiológiai készítmény szója talajoltás hatásait is, az erős gyomnyomás miatt elsősorban a gümősödésre és a fehérjetartalomra fókuszáltunk. Az egyébként gyér gümőképződést a talajkezelés mindegyik fajtánál fokozta - írták.

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás