Hirdetés
Mi lesz veled magyar málna?
Hirdetés
Évek óta tart a hazai málnaültetvények felszámolása. Míg a 90-es években egész családok tudtak nyaralni menni a leadott málnából származó összegből, mára már haszon sincsen a bogyós gyümölcsön. Ebből adódóan fokozatosan megszűnhet a málna ipari méretű termesztése és csak néhány hektár hobbiparcella árulkodhat a régmúlt idők nagy eredményeiről.
Töredékére csökkent a málna hazai termőterülete az utóbbi években, a gazdálkodók ma alig hétszáz hektáron foglalkoznak a kedvelt bogyós gyümölcs termesztésével - írja a Magyar Idők. A következő években pedig vélhetően a maradék ültetvényt is felszámolják. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a hazai málnatermesztés. A gyümölcstermelői főbizottság vezetője szerint az ipari felhasználásra – fagyasztott vagy lémálna – szánt gyümölcs biztosan eltűnik a piacról, egyedül a hobbi szinten, őstermelőként termelt friss, piacra szánt málna maradhat meg, országosan néhány hektáron.
![](/public/agronews/an_article_inner/12474/e26824287f47d36f5dcda07bb3f9fb9c_1.jpeg)
Ennek oka egyrészt, hogy a korábban házak mellett termesztett növénnyel nincs, aki foglalkozzon, ahogyan a nagyobb ültetvényekre sem találnak megfelelő számú munkást a termelők. Az árak pedig olyan alacsonyan vannak, hogy a még meglévő dolgozók bére is egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában, ezzel csökkentve a termelés jövedelmezőségét. A hatszáz forintért értékesíthető málna kilójából például kétszáz forintot tesz ki a betakarítási költség.
Ezzel szemben Szerbiában, Romániában és Ukrajnában fillérekért dolgoznak az emberek az ültetvényeken. Míg Szerbiában hatvan forintért veszik át például szeder kilóját, nálunk csak a szedési költség 120 forint. A probléma tehát nemcsak a málna, hanem a nagy kézimunkaerő-igényű gyümölcsök mindegyikénél jelen van.
Éppen ezért ezek a növények lassan eltűnnek majd a magyarországi palettáról a szakemberek véleménye szerint. Az árszínvonal ugyanis behatárolja a termelők lehetőségeit. Hosszú távon nem tudják felvenni a versenyt azokkal az országokkal, ahol százötven-kétszáz forintért termeltetik meg kilónként a szamócát a vállalkozások, a budapesti nagybani piacon pedig négyszáz forintért kínálják a gyümölcsöt. A helyzetre gyakorlatilag nincs megoldás, a növekvő munkaerőköltségeket a fogyasztók nem fizetik meg. Ha ezer forint helyett kétezer forintért tudnánk eladni például a szamócát, akkor megérné ezzel foglalkozni, a vásárlók azonban egyelőre nem fogadják el az áremelést.
![](/public/agronews/an_article_inner/12474/70c1f29308dbaf6c1e70c0db3840c8ad_1.jpeg)
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna málna termett egy évben hazánkban, a teljes megtermelt mennyiség azonban mára másfél-kétezer tonnára csökkent. A legnagyobb termőterületek a Börzsöny hegység lábánál, valamint Nógrád, Pest és Somogy megyében találhatók. A málna nagyon érzékeny gyümölcs, a magyarországi klíma, az erős UV-sugárzás nem tesz jót neki, megéghetnek a bogyók. Sem a hirtelen lezúduló esőt, sem a páraszegény meleget nem tűri jól. Az idén rövidebb málnaszezonra lehet számítani, a többnapos esők, a viharok károkat okoztak az ültetvényekben. A friss és a fagyasztott málnára vonatkozó külkereskedelmi egyenlegünk évek óta negatív. A kivitel folyamatosan csökken, tavaly több mint nyolcvan százalékkal, 2,9 tonnára zuhant az előző évihez képest. Az AKI adatai szerint 2011-ben még több, mint száztíz tonnát szállítottunk a külpiacokra, 2014-ben viszont már csak húsztonnányi magyar málna került az export partnerekhez.
Az unió legnagyobb málnatermelője Lengyelország, ahol a szakértők százezer tonna termést várnak az idén. A kontinens másik nagy málnatermelő országa Szerbia, ahol a málna a legnyereségesebb exportcikkek egyike. Tavaly rekord mennyiséget, mintegy 110 ezer tonna málnát takarítottak be a szerb gazdák. Az ország egyes térségeiben a májusi hó, hóvihar okozott károkat a málnaültetvényekben, ezért 20-25 százalékkal kevesebb málna teremhet 2016-ban az előző évihez képest. A legnagyobb felvásárló friss és fagyasztott málna esetében is Németország.
Forrás: magyaridok.hu
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés