Hirdetés
Mi történik, ha valaki afrikai sertéspestis fertőzte húst eszik?
Kérdéseket küldtünk az afrikai sertéspestis fertőzés gyakorlati tudnivalóival kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sajtóosztályának, ahonnan villámgyors válaszokat kaptunk. Többek között arra is, hogy milyen veszélye van, ha valaki fertőzött húst eszik? Hogyan történik a betegség miatt elrendelt leölés, és milyen hatást okoz a betegség a sertéshús minőségében? Az is kiderült, hogy mik a tünetek, és milyen kártalanításra számíthatnak a sertéstartók és a vadászati társaságok, ha igazoltan emiatt kell állományt elpusztítani.
Milyen veszélyt jelent az emberre az afrikai sertéspestissel fertőzött hús elfogyasztása?
Az afrikai sertéspestis (ASP) az emberre semmilyen veszélyt sem jelent, a vírus kizárólag a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg. A házi sertésekből származó hús, húskészítmények Magyarországon korlátozás nélkül forgalmazható(a)k, mivel hazánkban eddig csak vaddisznóknál mutatták ki az ASP-t a Nébih laborvizsgálatai - írta a válaszában a hivatal.
![](/public/agronews/an_article_inner/7435/5575833c1f77dd1df1ea215120e98447_1.jpeg)
Van-e a betegségnek ellenálló sertésfajta, és milyen sertéstípusok-fajták a legveszélyeztetettebbek?
Nincs, az ASP a házi sertéseket és a vaddisznókat egyaránt megbetegíti. Mindegyik sertésfajta egyformán veszélyeztetett.
Hirdetés
Milyen hatást okoz a betegség a sertéshús minőségében?
A fertőzött vagy beteg állatok húsa emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Az ilyen hús egyébként sem az érzékszervi, sem a mikrobiológiai követelményeknek nem felel meg. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a vírus rendkívül ellenálló, lefagyasztva évekig, sózott, szárított húskészítményekben 140 napig, talajban 100-200 napig fertőzőképes marad.
![](/public/agronews/an_article_inner/7435/35aac38bddb012cbb847dbd629cd8061_1.jpeg)
Hogyan hat az ASP a sertés szervezetére, mik a tünetek?
A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban
- fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén,
- beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve
- állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek,
- de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.
A vírus a fertőzést követően a sertések manduláiban, nyirokcsomóiban szaporodik el, később több szervben (lép, máj, tüdő, csontvelő, erek, stb.) is tömegesen szaporodik, úgynevezett virémia alakul ki.
A legjellemzőbb tünetek:
- étvágytalanság,
- bágyadtság,
- gyengeség,
- bizonytalan, koordinálatlan mozgás,
- magas láz (40,5-42 °C),
- testszerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon),
- a bőr vöröses-lilás elszíneződése,
- hányás,
- véres-habos orrfolyás,
- vércsíkos, vagy véres hasmenés.
A fertőzött állat minden része és valamennyi testnedve, váladéka terjeszti a vírust.
Mekkora része pusztul el az állománynak átlagosan, ha nem kerül sor kényszervágásra?
Érdemes tudni, hogy az ASP gyenge ragályozó képességű betegség, ezért egyik állatról a másikra lassan terjed. Egyszerre csak az állomány körülbelül 10 százaléka fertőződik meg. A fertőzött állatoknak azonban jellemzően a 95 százaléka 3-5 napon belül elpusztul. Tömeges megbetegedés, elhullás csak a járvány későbbi szakaszában, járványügyi intézkedések hiányában következne be, illetve ha közös forrásból (például fertőzött takarmány, alom) egyszerre sok állat fertőződik.
Ki végzi a kényszervágást?
A betegség gyanúja vagy megállapítása esetén járványügyi intézkedésként nem kényszervágás, hanem az állatok leölése történik, a hullákat ártalmatlanítják. Hazánkban a betegség csak a vaddisznóállományban van jelen. Gyanú alapján sor került már háztáji állományok felszámolására. A laboratóriumi vizsgálatok azonban egyetlen esetben sem igazolták a vírus jelenlétét.
![](/public/agronews/an_article_inner/7435/d5e4aa2f9ad502e50cbfb2998f0a923d_1.png)
Milyen kártalanításra számíthatnak a sertéstartók és a vadászati társaságok, ha igazoltan emiatt kell állományt elpusztítani?
A leölt házisertésekért a tulajdonos részére az államtól kártalanítás jár, ennek feltétele a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása. Amennyiben a betegség gyanúját nem jelentik vagy például a megbetegedett állatot illegálisan tartják, nem jár kártalanítás.
A vadászatra jogosultakra vonatkozóan a kártalanítás szabályait "Az afrikai sertéspestis mentesítési tervben előírt egyes feladatok végrehajtásával kapcsolatos állami kártalanítás részletes szabályai" című cikk részletesen leírja. A vadásztársaságok az állategészségügyi hatóság által elrendelt járványügyi intézkedés során kilőtt vaddisznók után állami kártalanításra jogosultak, amelynek összegét az Országos Magyar Vadászkamara által javasolt értékek szerint állapította meg a hatóság. Külön kártalanítási összeg jár a mintavételért és a testek ártalmatlanításáért is. Az „elmaradt haszon” ugyanakkor a kártalanítás során nem vehető figyelembe.
Hova kerülnek az ASP miatt elpusztított állatok tetemei?
Az elhullott és kilőtt vaddisznók hulláit a jogszabályoknak megfelelően, arra engedéllyel rendelkező üzemben megsemmisítik. A sertéshullák ártalmatlanítása alapvetően állati melléktermék feldolgozóban történik.
A Nébih afrikai sertéspestis tematikus aloldalán számos további hasznos információs anyag érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Csurja Zsolt
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés