Míg nem fáj eléggé, kevés gazda változtat a szokásain – a Kukorica Kör Egyesület Szakmai Napja Dunapatajon

Számos, a kukoricatermesztéssel kapcsolatos szakmai témát érintettek az előadók a Kukorica Kör Egyesület Szakmai Napján a Dunapataj községhez tartozó Bakodpusztán. Az előadások fő üzenetét, talán az a kérdés fogalmazta meg a legjobban, hogy még hány aszályos évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a gazdálkodók többsége felismerje, a berögzült gazdálkodói szokásokon változtatni kell.

Az említett változtatásokra nem csupán az alkalmazott gyakorlati technológiákban van szükség, de az értékesítés területén is érdemes korrigálni a szokványos lépéseken, akár az eladás módját, akár az időpontját vesszük figyelembe. Ezt a témát fejtette ki Németh István, a Magro.hu ügyvezetője a “Gabonakereskedelem a gyakorlatban” című előadásában.

Statisztikák szerint az árpa közel felét június közepe és július vége között, míg a búza 50 százalékát július közepe és augusztus közepe között adják el a magyar gazdálkodók. A kukorica esetében pedig a szeptembertől november hónapig tartó időszakban értékesítik a megtermelt mennyiség 60 százalékát a termelők. Mint elhangzott, a közvetlen betakarítás utáni értékesítés sokaknak szükséges lépés lehet, de akinek nem feltétlen muszáj betakarítás után eladni, annak érdemes az időzítést átgondolni, hiszen nem biztos, hogy üzleti szempontból az azonnali eladás az optimális döntés.

A bemutatott statisztikákból kiderült, hogy kultúrától és évjárattól függően, de minimum 20-30 százalékra tehető egy-egy éven belül az árszint minimuma és a maximuma közötti különbség.

A példaként citált 2020-as évben, például, az árszintek a mostaninál jóval alacsonyabban jártak: az étkezési búza tonnánkénti ára esetében 56.600 forint volt jellemző, a takarmánykukorica 48.500, a takarmányárpa 47 ezer forint körül járt.

A számokból látszott, hogy 100 tonnára vetítve már egymillió forint fölötti az az összeg, amit az értékesítés jó vagy rossz időzítésével nyerni vagy veszíteni lehet.

Elhangzott, hogy jelenleg jelentős gabonaár-emelkedésre nem lehet számítani, és az időzítéssel kapcsolatban nincsen könnyű dolguk a gazdálkodóknak, ám ebben nagy segítséget jelent a termelőknek a Magro.hu Piactér, ahol akár a napi árak is megtekinthetők, támogatva az optimális döntést az eladásban.

Az előadó azt is kihangsúlyozta, hogy az értékesítés tervezettségének javításába a vevőkör szélesítését is érdemes belevenni. Szűkíti a lehetőségeket, ha mindig a megszokott 1-2 partnerben gondolkodunk. Megjegyezte továbbá, hogy sok gazda a hozam bűvöletében gazdálkodik, ám át kellene fordítani a fókuszt a profitra, és azt lenne érdemes átgondolni, mikor, hogyan és milyen kultúra esetében érjük el a profitnak a maximumát.

„Németh István szerint ma már sokkal többet kellene számolniuk a gazdálkodóknak. Költségeket, árbevételt, fedezeti pontot kellene meghatározniuk és meg kellene fogalmazniuk egy konkrét profitelvárást, hogy ki, mit szeretne kihozni a termeléséből.”

Ilyenkor mindig felmerül az a kérdés, hogy megéri-e kivárni az értékesítéssel, ám erre nincsen állandó, univerzális válasz. Ehhez érdemes tesztelni a piacot. A jobb ár elérésében a Magro.hu Magro Gabonaindexe (MGX) is jó fogódzót kínál.

A Magro.hu ügyvezetője arra hívta még fel a figyelmet az előadása végén, hogy mivel a gazdák a vetésforgóban sokféle növénnyel dolgoznak, ezért lehetetlen küldetés minden évben, mindegyik esetében nyerséget elérni, viszont – a javaslat szerint – ez nem is reális cél, mert összességében a gazdálkodásnak kell nyereségesnek lennie és ezért összesítve érdemes nézni az eredményeket.

További piaci információkért kattintson ide!