Millió a méhvédelemre: magyar fiatal fejlesztése nyert a pályázaton

A méhek, mint elsődleges beporzó rovarok, a világ legfontosabb fajai közé tartoznak. Hazánkban 1994 óta ünnepeljük április 30-án a méhek napját, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) pedig 2018-ban választotta május 20-át a méhek világnapjává. Az ökoszisztéma tartópillérei nélkül nem létezne az általunk ismert élet. A Planet Z Ötletpályázat győztese a méhek védelmének gyakorlatát segítheti a fejlesztésével.

A Planet Z Ötletpályázaton Butter Kitti “Rovardóm” pályázata nyerte el az első helyezést. A fődíj 1 millió forintos ösztöndíj és szakmai támogatás, mellyel elindíthatja innovatív környezetvédelmi elképzelését a megvalósítás útján, felhívva a figyelmet a beporzó rovarok, köztük a méhek természetben betöltött kulcsfontosságú szerepére, védelmük kiemelt fontosságára.

12-ből lett első a Rovardóm

A május közepén tartott Planet Z Ötletpályázat döntőjén a legjobb 12 pályázat és ötletgazdáik szakmai zsűri előtt mérkőztek meg értékes díjakért. A 2,3 millió forint összdíjazású országos ösztöndíjpályázaton egy első helyezettet hirdettek egymillió forinttal, két második helyezettet 500 – 500 ezer forinttal és három harmadik helyezettet 100 – 100 ezer forinttal.

A zsűri tagjai:

• Király Nóra elnök, Zöld Követ Egyesület
• Zsabka Zsolt alelnök, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
• dr. Toldi Ottó kutatási vezető, Klímapolitikai Intézet
• Moll János elnök, Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület
• Szórádi Bence bizottsági elnök, Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége

“Körülbelül egy évvel ezelőtt találtuk ki a kollégáimmal, hogy hirdessünk egy ötletpályázatot, mozgassuk meg a fiatalokat és gyűjtsük be azokat az ötleteket, amelyek a fejükben járnak környezetvédelem és fenntarthatóság témakörben” - mondta el Király Nóra, a szervező Zöld Követ Egyesület elnöke.

"Nagyon örülünk annak, hogy a fiatalok ennyire aktívak. Ők azok, akik igazán meg tudják majd határozni, hogy Magyarország zöld területen milyen irányba menjen. Nagy szerepünk van abban, hogy ezt a tudást és kreativitást, ami bennük megvan, tovább vigyék és minél több társukat, barátjukat bevonzzák ebbe a témába" - tette hozzá.

A zsűri egymillió forintos első díját elnyerő Butter Kitti rovardómja a városokban segítené a beporzó állatok (többek között a méhek) védelmét.

A méhek jelentősége

Hazánkban jelenleg 109 fajról tudunk, de világszerte több, mint 16 ezer méhfélét ismer a tudomány. Ha eltűnnének, hatalmas árat kellene fizetnünk. A mezőgazdaság mai formája a méhek beporzó tevékenységéhez társulva alakulhatott ki. Az, hogy biztosan kerüljön étel az asztalunkra, nagy részben a méhektől függ. Az élelmiszerek 30 százaléka, azaz tányérokon minden harmadik falat közvetlenül az ő beporzásuknak köszönhető, nélkülük több növény termesztése lehetetlen volna. A méhek beporzó rendszere jól bevált és tökéletes összhangban van a természettel. Követendő példa, hogy mi, emberek is újra a természet nézőpontjából tekintsünk magunkra, és egyensúlyba kerüljünk környezetünkkel, így a méhekkel is - írta a közlemény.

Ezzel lett első a Rovardóm

 „A pályázatomban a beporzó rovarok védelmével foglalkoztam. Egy olyan kültéri installációt terveztem, ami egyszerre nyújt menedéket, táplálékot és ivóvizet a rovaroknak” – mondta el Kitti, akinek már arra is van terve, hogy mire költi az egymillió forintos ösztöndíjat.

„A következő lépés az lesz, hogy pontosan meg kell tervezni az installációt az utolsó csavarig. Ezután ellenőriztetem még egy szakemberrel. Majd szeretnék legyártani belőle egy prototípust, és azt kihelyezni egy közterületre valamelyik önkormányzat segítségével” – árulta el a terveit a fiatal környezetvédő.

„Azután, hogy láttam a többi 11 pályázatot, és lehetőségem volt megnézni mindenkinek a prezentációját, nem számítottam a győzelemre, mert mindegyik nagyon színvonalas volt, és bármelyikünk győzelmének ugyanúgy örültem volna "– tette hozzá a nyertes.

A döntőbe jutottak listája:

• Gál-Bárdos Dorottya – Fesztiválkomposzt
• Tarcsi Dóra – MakeSail vitorlavászon újrahasznosítása
• Csomor Balázs, Lengyel Nándor – decarbonize! energiamanagement app
• Uzoni Dávid – EcoHills Cleanspire – tisztító koncentrátumok
• Dengi Marcell, Czigány Balázs – Menimo karbonsemlegesítés app
• Gerencsér Evelin, Hamar József, Gaján Réka – ÖkoPlusz FB csoport
• Kertész-Kollár Márta – Oktatótanya, fenntartható kertgazdaság
• Tóth Bence, Latorcai Levente Hunor, Vörös Armand – Hydrobot autonóm ivóvízhálózat-monitorozó eszköz
• Tóth Anna – Vízhasználat mérőeszköz
• Butter Kitti – Rovardóm, a továbbfejlesztett rovarhotel
• Fehérvári Dávid – CsikkZero – Cigicsikket felszedő készülék
• Nemes Gábor Bonaventura – Kis- és fiatalgazdák képzési rendszere

Adatgyűjtés és eredmények

A 117 feldolgozott pályázatból rengeteg adatot nyertek ki az egyesület munkatársai. A pályázók 90 százaléka valamilyen felsőoktatási intézmény hallgatója, összesen 21 különböző egyetem hallgatója indult a pályázaton hazánk minden tájáról, sőt, a határon túlról is érkeztek ötletek. A legnagyobb részt a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) hallgatói teszik ki, ebből következően műszaki megoldásokban nem volt hiány.

A legtöbb ötlet a hulladékcsökkentés, a zero waste és az újrahasznosítás kategóriájában érkezett, ebből is érezhető, hogy ez az egyik leginkább megoldást sürgető probléma a fiatalok szemében.

Visszatérő téma volt a természeti környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése, vagy a vízhasználat megreformálása és a vízminőség javítása is. A megoldási javaslatokból az derült ki, hogy nagyon sokan látják a problémák megoldását valamilyen digitális fejlesztésben. Applikációk és videojátékok fejlesztését a pályázók 23 százaléka tervezi, de ezen felül is több weboldal, online platform létrehozása szerepelt az ötletek között. Az egyesület munkatársai bíznak benne, hogy elindulhat egy olyan folyamat, ami túlmutat a verseny keretein, és hosszabb távon is formálhatja a résztvevő fiatalok pályáját és ötletük utóéletét.

„Ez a 117 pályázat annak bizonyítéka, hogy jó úton járunk. Van létjogosultsága egy ilyen típusú nyitott és támogató kommunikációnak a generációk között”- nyilatkozta Király Nóra.

Ezekért dolgoznak a környezetvédő szervezetek

A Zöld Követ Egyesület azzal a célból jött létre, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, a környezet szeretetére és védelmére. Tagjai elkötelezetten hisznek abban, hogy a most a legjobb idő a cselekvésre, és közös erővel és összefogással lehet a legtöbbet tenni a környezetért. Kiemelt fontosságú számukra a szemléletmódváltás, mely a jövő kulcsa ahhoz, hogy a Föld a következő generációk számára is élhető élettér maradjon.

„Planet Z” a neve annak civil törekvésnek, mely jelenleg a Zöld Követ Egyesület egyik kiemelt projektje, s amelynek célja, hogy a 13-25 éves korosztályt a hétköznapi környezetvédelem irányába terelje. Ez egy olyan edukációs mozgalom, ami hisz abban, hogy a környezetvédelem „menővé” tud válni ebben a fiatal generációban, egy gyakorlatias, szórakoztató és mégis nagyon tanulságos cselekmény és aktivitás sorozatra felépülve. A Planet Z egy közösség, mozgalom és szervezet a fiatalok számára, akiknek nem mindegy, hogy milyen világban élnek, akiket az innováció, a fenntarthatóság és egy élhetőbb bolygó motivál. Csatlakozz Te is a Planet Z közösségéhez, és mutass irányt egy zöldebb jövő érdekében - írták.