Milyenek lehetnek a magyarországi kertek 2050-re?

Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most. A kertészeti trendek jönnek és mennek. De sokkal fontosabbak azok a változások, amelyeket a globális felmelegedés okoz. Arról, hogy mi vár a kertészetekre, a magyar kertekre a következő években, Ott Bernadett, a Bokréta Garden ügyvezetője mesélt a HelloVidéknek.

Mit hoz a jövő a kertészetek, kertek, növénytermesztők életében?

A kertészek hozzá vannak szokva, hogy mindig alkalmazkodni kell a növények igényeihez – szögezi le Ott Bernadett. Ahogy az éghajlatunk egyre melegebbé válik, ez is csak egy olyan változó helyzet, amihez idomulni kell. Vannak előnyei is. Például ma már az ország jelentős részén nem kell teleltetni olyan növényeket, amelyek egy-két évtizeddel korábban biztosan elfagytak volna.

Ugyanakkor a nyári forróság és a több településen is előforduló öntözési tilalom, amivel párhuzamosan a talajvíz egyre csökkenő szintje is párosul már jóval nagyobb és nehezebben megoldható dolgok. Nem is szólva a szélsőséges időjárási jelenségekről, amelyek igen jelentős károkat képesek akár néhány perc leforgása alatt okozni a kertekben. Mindannyian láttunk már jégesőtől letarolt kertek képeit. Ott nincs mit tenni. De a szakemberek mindent megtesznek, hogy életben tartsák a növényeket, még ha ilyen kihívások is érik őket.

Már most fel kell készülni a vízhiányra

Ma már mindenki számára nyilvánvaló lehet, hogy egyre melegebbek a nyarak, egyre kevesebb csapadék hullik a téli időszakban – mutat rá Ott Bernadett. A kutakban egyre alacsonyabb a vízszint. Ebben javulást inkább csak tendenciálisan, évtizedek alatt várhatunk akkor is, ha most azonnal megszüntetnénk minden, ezt kiváltó folyamatot.

A kertészetek a vízgyűjtésben és a telekre lehulló csapadék talajban megtartásával tehetik talán a legtöbbet. Azt az esőt, ami hozzánk esett, ne vezessük ki a telekről (a legtöbb helyen ma már ezt önkormányzati szabályozás tiltja is), hanem, ha nem is hatalmas tartályokban, de a talaj mélyebb rétegeiben elszikkasztva őrizzük meg! Ha valamelyik növényünket kicseréljük, akkor a régi helyére válasszunk szárazságtűrő taxonokat! Azokat az örökzöldeket, amelynek a kártevői már nálunk is, az enyhébb telek miatt, áttelelnek, kerüljük, hiszen csak rendszeres kártevőirtással tudjuk egészségesen, vagy inkább tünetmentesen tartani.

Arra a kérdésre, hogy mostani kánikula milyen kihívást jelent, a Bokréta Garden ügyvezetője elmondta:  komoly fizikai terhelést jelent ilyen időjárási körülmények közt kerti munkát végezni. Minden tiszteletet megérdemelnek azok a kollégák, akik az elmúlt hetek forróságát nem hogy elviselték, de sorra készültek el az újabb kertekkel. Egy kertben számtalan feladat adódik ahhoz, hogy ebben a melegben se tétlenkedjenek. Hűtött víz, kertészkalap, időnként egy kis hűsítő locsolás és nincs akadály.

Milyen lesz a kertünk 2050-ben?

Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most. A kertészeti trendek jönnek és mennek. De sokkal fontosabbak azok a változások, amelyeket a globális felmelegedés okoz.

A Treehugger cikke szerint a kutatók olyan modelleket fejlesztettek ki, amelyek megmutatják, hogyan változnak a hőmérséklettel, csapadékkal és egyéb tényezőkkel kapcsolatos feltételek egy adott területen az elkövetkező években. Így a tudósoknak meglehetősen világos elképzelésük van az egyes területeken, országrészeken végbemenő változásokról. Azt persze még nem tudni, hogy a kertészetek, mennyire lesznek képesek reagálni a bekövetkező változásokra

Klímaváltozási trendek, amelyek alakítják kerteinket

A világ szinte minden részén érezhető a változás. Ahogy a globális hőmérséklet tovább emelkedik, ugyanazok a hőmérsékleti változások kisebb léptékben már a házi kertjeinkben is láthatók lesznek. Az, hogy milyen kihívást jelent az emelkedő hőmérséklet, attól függ, hogy hol élünk, de még egy kis hőmérséklet-változás is, amelyet nem érezünk jelentősnek, nagy változást hozhat a kertben – az általunk termesztett növények és az élővilág szempontjából.

A csapadék egy másik nagy dolog. Egyes kertek sokkal többet kapnak, mások sokkal kevesebbet. Természetesen ennek mélyreható hatásai vannak arra, hogyan kertészkedünk és mit termeszthetünk. Az éghajlatváltozás egyre gyakrabban hoz szélsőséges időjárási eseményeket is. Tehát erre fel kell készítenünk kertünket is.

Az éghajlat változásai gyakran azt is jelenthetik, hogy a korábban egy adott helyen virágzó növények már nem boldogulnak ugyanúgy. És előfordulhat, hogy egy adott kertben új növényeket kell ültetnünk, amelyeket korábban nem lehetett ott termeszteni.

Elfogadjuk a változást, vagy harcolunk ellene?

Amikor megpróbáljuk elképzelni, hogyan néznek ki a kertek 2050-ben, nemcsak azt kell vizsgálnunk, hogy addigra hogyan változnak a környezeti feltételek. Arra is gondolnunk kell, hogy a kertészek hogyan reagálnak a változó bolygónk hatalmas kihívásaira. Az egyik kulcskérdés az, hogy a kertészkedés a nagyobb biológiai sokféleség és a fenntarthatóság felé halad-e, vagy a kertészek nem fogadják el az új irányokat, melyek a fenntarthatóság irányába vezetnek, és maradnának az általuk megszokott módszereknél.

Mindannyiunk felelőssége, hogy megpróbáljuk megbizonyosodni arról, hogy az új irányok hasznosak és eredményesek. A megfelelő megközelítéssel gondoskodhatunk arról, hogy kertjeink szépek és termékenyek maradjanak, sőt még a minden eddiginél jobbak legyenek – zárja gondolatait Ott Bernadett.

(Forrás: hellovidek.hu)