Minden, amit tudni akart a vetésről (és amit nem)

Hirdetés

Meghatározhatja a vetés módját, hogy milyen művelési rendszerrel dolgozik a gazda. Lényeges, hogy vetéskor a talaj kialakult állapota ne romoljon. Ha pedig sikerül rajta javítani, az még jobb. Összefoglaltuk a vetés tudnivalóit és módjait. A vetés a szaporítóanyagnak a különböző módon – hagyományosan, kímélően stb. – előkészített talajba juttatása. A vetés előtt egyengetés, vetés után, vagy azzal egy menetben pedig felszínalakítás, illetve tömörítés ajánlott - írja Birkás Márta professzor asszony Talajművelési ABC című könyvére hivatkozva a Magyar Mezőgazdaság cikke. A vetés módját a művelési rendszerhez célszerű igazítani. Fontos elvárás, hogy a vetés módja nem ronthatja a kialakult talajállapotot. További igény még a kár nélküli vagy csekély kárral járó munka. Nedves talajon azoknak a vetési módoknak hatása kedvezőbb, amelyeknek a kenő és gyúró hatása csekély, s a vetés előtti beavatkozás – elmunkálás – sem rontotta a talaj állapotát. A korszerű vetőgépek a mulcsos talajba is pontosan vetnek. A gyomosság a tarlómaradványoknál nagyobb kockázat, ezért a gyommentesség minden vetésmódnál fontos feltétel.

A vetés helyes módszerének kiválasztása sorsdöntő lehet a talaj és a növény szempontjából is

A vetési mód lehet:

Hagyományos vetés

A termőhelyi feltételeknek megfelelő mélységű és módú (forgatásos vagy forgatás nélküli) alapműveléssel, annak elmunkálásával, a biztonságos keléshez előkészített talajba vetnek külön menetben (többnyire sorosan). Ez a módszer bármilyen sorközű növény vetésére megfelel. A hagyományos vetés a megelőző munkák nagyobb száma, azok kedvezőtlen talajkörnyezeti hatása miatt kezd egyre inkább háttérbe szorulni. Száraz talajon az alapművelés és elmunkálás minősége (rögösség, porosodás), kihatása (mennyire növelte vagy csökkentette a nedvességveszteséget) rontja a hagyományos vetés eredményét, mivel a kelés nem lesz egyöntetű. Száraz talajon a forgatás nélküli alapművelés többnyire javítja a vetésminőséget. Nedves, de járható talajon az alapműveléskor létrejövő állapothibák növelik a hagyományos vetés kockázatát. Szántáskor és tárcsázáskor művelőtalp-tömörödés alakulhat ki, amely vetéskor már nem javítható, ezért a tenyészidőben a növény fejlődésének akadályává válik. A talajállapot kímélése, a termesztési technológiai követelmények teljesítése, illetve a gazdaságosság érdekében előnyösebb a minél kevesebb munkamenettel elért jó minőség, továbbá számításba kell venni az időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás kockázatát.

Magágykészítés és vetés egy menetben

A talajkörülményeknek megfelelő alapműveléssel (szántással vagy anélkül) és elmunkálással előkészített talajon egy menetben történik a magágykészítés és a vetés, valamint a felszínkonszolidálás, egy erre a célra konstruált kombinált géppel. Az őszi, a tavaszi kalászos gabonák és más, sűrű vetésű növények vetésére egyre gyakrabban alkalmazzák. A széles sorközű növények vetése egyes típusoknál vetőelemcserével megoldható. A magágykészítő és vetőelem elkülönül (maga a munka nem), ha az előbbi a traktor elejére függesztett (front-tiller), és a vetőgép az erőgép mögött jár. Ez a takarékos és talajkímélő szemléletű gazdálkodás egyik fontos vetési módja. Az alapművelés állapota meghatározza az egymenetes magágykészítés és vetés minőségét. Ha a felszín egyenletes, mérsékelt rögösség vagy tarlómaradványok a felszínen nem rontják a gép és a vetés hatékonyságát, továbbá a további nedvességveszteség is megelőzhető. Az alapműveléssel elért rosszabb minőség nedves talajon csak a vetés mélységéig javulhat. A módszer nagy előnye, hogy nem erősíti fel a korábbi talajállapot-hibákat. A gép magágykészítő egysége alapművelés utáni körülményekhez igazodva rögrendező-, porhanyító- (lehet síktárcsa, kultivátor, forgóborona), egyengető- és a vetés mélységében tömörítőelemet foglal magába. A vetőegység tarlómaradványos talajokra dupla- vagy triplatárcsás nyitócsoroszlyát (feladata a tarlómaradványok átvágása és a beállítás szerinti mélységben a vetőbarázda kiképzése), a magtartályt, a vetőelemet, a magvezető csövet és végül a tömörítő- és felszínérdesítő elemet tartalmazza. A tömörítőelem nyomja a talajt a magvakhoz. A hengerek nyomán maradt sima felszínt pálcás boronasor érdesíti, hogy a talaj később ne iszapolódjon vagy cserepesedjen fel. A gépek művelőnyomos technológiának megfelelő felszereltséggel, talajfertőtlenítő szert, starter trágyát kijuttató egységgel is rendelkezhetnek. Jobbak a vetés körülményei – különösen száraz idényben –, ha alapműveléskor a talaj felszínét közel egyenletesre dolgozzák el. Az ősszel omlékonyan szántott, a tél folyamán egyenletesen átázott, majd megszikkadt talajon a gépkombinációk előzetes egyengetés nélkül is jó magágyat készítenek, és pontosan is vetnek. A dupla- vagy triplatárcsás nyitócsoroszlyával épített gépek nem érzékenyek a felszínen maradt jól zúzott szárra vagy szalmára sem. Az alkalmazási előnyöket a talaj-, nedvesség- és költségkímélés mellett a növényvédelmi feladatoknak való megfelelés (a sorok sávja tiszta, védőszerrel kezelhető) is mutatja.

Művelés és vetés egy menetben

Hántott vagy hántatlan tarlón – előzőleg sekélyen hántott vagy bolygatatlan talajon – a vetéshez kedvező talajállapot körülmények létrehozása a teljes felületen vagy sávosan, vetés, ezután a talajfelszín cél szerinti formázása. A művelés és vetés kockázata lehet a talaj mélyebb rétegeinek állapota és a gyomosság, az alapgéptől függően. Hibáktól mentes talajon csekély nedvességveszteség mellett érhető el kiegyenlített vetési és kelési minőség. Az alapgép a talaj lazítására, porhanyítására, a tarlómaradványok részleges talajba keverésére vagy mulcsolására alkalmas. Az alapgéppel kombinált vetőelem összetett feladatot lát el, a magvak talajba helyezése és a vetősor tömörítése mellett oldalra tolja vagy átvágja a vetősorba eső tarlómaradványokat. Ezt elsősorban a másodvetésű zöldtrágyanövények és a repce vetésére fejlesztették ki.

Sávos vetés

Megművelt sávokba vetés a módszerhez kifejlesztett eszközzel, majd a vetősor visszatömörítése.

Direktvetés

Megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés.

Bakhátba vetés

Lejtős területen, talajvédelmi és termesztési céllal kialakított magasított sorba történő vetés.

Szórt vetés

A magvak egyenletesre munkált felszínre szórása kézzel vagy géppel. A vetés után a magvak talajba munkálása és a felszín tömörítése szükséges (egy vagy két munkamenetben).

Bakhátas művelés és vetés

Állandó sor- és sorköz formáció létrehozása lejtős területen, talajvédelmi és termesztési céllal; a vetősor az év legnagyobb részében minimum 12–22 centiméterrel magasabb a sorköznél. A sor és a (járt) sorközök szintbeli eltérésével kialakított termesztési módszer. A modern bakhátas művelés (ridge-till) az Észak-Amerikában lejtős táblákra kimunkált talajvédő módszerek egyik jellemző módszere. A hazai gyakorlatban a bakhátas, ágyásos felszín kialakítása szántóföldi körülmények között gyakran alkalmazott kertészeti termesztési módszer. Ágyásos műveléssel termeszthető a vöröshagyma, a fokhagyma, a fűszerpaprika és a levélzöldségek is. Bakhátas műveléssel termeszthető a sárgarépa és más gyökérzöldségfélék egyaránt. Magas bakhátban termeszthető a spárga (legalább 50 cm magas) és a torma is. A burgonya speciális, primer és szekunder (úgynevezett félmagas) bakháttal művelt növény. Ültetéskor alakítják ki a primer, kelés előtt 2–4 nappal a szekunder bakhátat. A második töltögetés egyben mechanikai gyomirtás, amely a talaj levegőztetését is segíti.

Vetést követő elmunkálás

Ilyenkor a magvak betakarása, a meglazított talaj magvakhoz nyomása és a magágy felszínének formálása történik. Ez végezhető a vetéssel egy menetben, a vetőgép sortömörítő elemeivel vagy a vetőgéphez kapcsolt elmunkáló elemmel. A vetőgépek leghátsó eleme gyakran egy felszínérdesítő pálcás borona. A megmunkálás a vetést követően, külön művelettel magtakaró fogassal, gyűrűs hengerrel történhet. A felszín minősége a vetés után, kelés előtt alkalmazott herbicidek érvényesülése miatt lehet kérdéses. A preemergens herbicidek hatékonyságát főleg a csapadék, a talaj legfelső rétegének beázása határozza meg, az aprómorzsák egy kisebb áztató eső következtében is átnedvesednek. Nedves talajban jobb a gyomkelés, a preemergens herbicid a gyomnövénybe jutva fejti ki hatását. A nagy mennyiségű csapadék e tekintetben nem hasznos a gazdának, mert a vegyszer mélyebbre mosódik annál, minthogy a kelő gyomokra hatással legyen, másrészt a talajfelszín is eliszapolódik. Az iszapfilm kiszáradáskor levegőtlen kéreggé válik, ezzel akadályozza a kelést.

Hasznos tanácsok a talaj védelmében

A talajnedvesség, a levegőforgalom és a hőmérséklet tömörítéssel és a felszín formálásával szabályozható
célszerű víz- és széleróziónak ellenálló, azok hatásait mérséklő, ugyanakkor a vetés utáni kémiai kezelésekre alkalmas felület kialakítása
cserepesedésre hajlamos talajokon előnyös a profilos felszín kiképzése
a gazda igyekezzen a lehető legkevesebb taposással végezni a munkafolyamatokat

Ha pedig kíváncsi, mit tehet a belvíz ellen, olvassa el korábbi cikkünket itt: 10 tanács, hogyan védekezzen a belvíz ellen

Témák a cikkben

talajművelés vetés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.