Mindent a repce hiánytüneteiről

A repcetermesztés tápanyag-utánpótlásának is megvannak a maga fortélyai. A növény jelzi, ha egy tápelemre szüksége van, de kérdés, hogy felismerjük-e ezeket a hiánytüneteket. Ezzel a céllal tartott online kurzust a KALI Akadémia keretében július 23-án, Dr. Zsom Eszter a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadója.

Az előadásból megtudhattuk, hogy a repce nemcsak egy értékes, de nagyon hasznos növény is a vetésforgóban. Ha például repce után búzát vetünk, akkor a búzának a termése körülbelül 10%-kal magasabb lesz annál, mintha búza után búza következne. Vízigényes, tehát azokon a területeken lehet sikeresen termeszteni, ahol elegendő csapadék hullik. Érzékeny továbbá a savanyú talajokra és inkább a semleges vagy a gyengén lúgos kémhatást kedveli. A pH-optimuma a 6,5 és 7 között van.

A repce a tápanyagoknak egy részét már ősszel felveszi, még mielőtt beáll a téli vegetációs nyugalmi időszak: nitrogénből 70-80 kg, káliumból pedig 100-120 kg hatóanyagot. A legnagyobb tápanyagigénye a tavaszi vegetációs kezdet és a teljes virágzás időszaka között van. Ha nagy termést célzunk meg, a tenyészidő alatt felvett káliumnak a mennyisége hatóanyagban számolva hektáronként elérheti a 300-350 kg-ot. A felvétel csúcsa a virágzás alatt van.

A nitrogénhiány első árulkodó jele, hogy a repce lényegesen visszamarad a növekedésben. A szára rövid és vékony, a gyökere a szárhoz képest hosszú, de nagyon kevés oldalgyökere képződik. A repcének, mind a magassága, mind a terjedelme, sőt a levélfelülete is jóval kisebb, mint a nitrogénnel jól ellátott állományoké. A fiatalabb levelek világosabbak, az idősebbek pedig inkább sárgulnak. Néhány esetben azonban vöröses, violás színű lesz a növény. A nitrogén hiánytünet nagyon hasonló a repcénél a foszfor-, a magnézium- és a kén hiánytünetéhez, tehát szabad szemmel nagyon nehéz megkülönböztetni őket egymástól. Jellemző még, hogy a vöröses-lilás elszíneződés együtt jár az egész növény fakóbb színűvé válásával. A sárgulás már kora tavasszal kezdődik az idősebb leveleken. Később azt látjuk majd, hogy a becők kisebb méretűek lesznek.

Elhangzott, hogy ilyenkor mindenképpen pótolnunk kell a nitrogént, amit megtehetünk folyékony trágyával vagy levélen keresztüli beavatkozással. Azonban nem tanácsos túlzásba esni, mivel az egyoldalú nitrogéntrágyázás, nagyobb fogékonyságot eredményez a gombás betegségekkel szemben. A nitrogén fejtrágyázás vagy folyékony trágyázás előtt érdemes ESTA Kieseritet adni, már kora tavasszal kiszórva a repcére, hogy segítse a nitrogén fejtrágya felvételét és hasznosulását.

A foszfor hiánytünetei szintén nagyon hamar megjelennek. Legerősebb ott, ahol minimális talajművelést végeznek vagy ahol a talaj tömörödése miatt nagyon gyenge a repce gyökere. Ha ezt elég korán felismerjük, akkor valamilyen vízoldható foszfortrágyával akár fejtrágyaként be tudunk avatkozni. Hosszú távon azonban inkább a megelőzésre kell fókuszálni, mert megelőző jelleggel a talaj foszforkészletének fenntartása eredményesebb.

A foszforhiányt a repcének a satnya, visszamaradott növekedéséről, a vékony száráról lehet felismerni. A levelek vöröses-lilásra színeződnek, de az idősebbek élénkvörösek vagy narancssárgák is lehetnek, majd idő előtt lehullanak.

A kálium nagyon fontos szerepet tölt be a repcetermesztésben, hiszen növeli az olajtartalmat és segíti, gyorsítja az egyöntetű érést – magyarázta dr. Zsom Eszter. Javítja továbbá a növény szárszilárdságát, és fontos, mivel áttelelő növényről van szó, hogy a repce fagyállóságát is javítja. Nem mindegy, hogy egy keményebb tél után az állománynak mekkora része képes utána megújulni és veszít minél kevesebb felületet. A legmagasabb káliumtartalmat egyébként a fiatal levelekben lehet mérni, emiatt a hiány először az idősebb leveleken jelentkezik. Mivel a tápelem könnyen mozog a növényben, ezért ha szüksége van rá az új levelek képzéséhez, akkor ezt az idősebb levelekből vonja el. Ha káliumot adunk, akkor a kijuttatott nitrogéntrágya hasznosulása és a fehérjeképződés is jobb lesz.

Káliumhiány esetén a levelek széle először sárgul, majd ez a sárgulás nekrotikussá válik, azaz elhalnak a levélszélek. Az ilyen állomány sokkal inkább hajlamos a megdőlésre, mivel a szárszilárdsága romlik, és sokkal hamarabb elöregedik. A káliumhiányt sokkal nehezebb utólag kezelni, ezért mindenképpen törekedjünk a talaj megfelelő káliumszintjének a fenntartására.

A repce magnéziumszükséglete, mivel nagy zöldtömeget fejleszt, hatóanyagban számolva 30-50 kg hektáronként. Ezt a jelentős mennyiséget csak levéltrágyával pótolni nehéz. Muszáj talajon keresztül megoldani, és levélen keresztül csak rásegíteni erre azokban az időszakokban, amikor nagy szárazság van és a talajból a tápanyagfelvétel leáll, viszont a repcének éppen csúcsigénye lenne belőle. A magnéziumot pótolhatjuk kálium-magnézium tartalmú műtrágyával vagy ásványi trágyával, de lehet külön is, például Este Kieserittel. Ha a pótlást humuszban vagy magnéziumban szegény talajon végezzük Kieserittel, akkor nem csak a termést, hanem az olajtartalmat is növeljük. A Kieseritben az a szerencsés, hogy amint víz éri, azonnal elkezdi szolgáltatni a tápanyagot a növény számára. Repce esetében 1-2 mázsa hektáronként elég belőle. 1 mázsányival 25 kg magnézium hatóanyagot tudunk pótolni.

A Kieserit egy természetes, magnézium-szulfát hatóanyag tartalmú ásvány Nagy előnye, hogy a magnézium mellet egyidejűleg a repce kénigényét is fedezi.

A magnéziumhiány tünetei először a levélerek között, de az idősebb leveleken mutatkoznak meg. Mindig a levél belsejéből indul és így halad a levélszél irányába. Az idősebb leveleken vöröses-barnás elszíneződés látszik. A nekrotikus foltok megjelenése után a levél később teljesen kifehéredhet, és az már nem visszafordítható folyamat. Ilyenkor a levelek le is hullhatnak – tudtuk meg.

A hiánytünetek felfedezése után a keserűsónak a 3-5 százalékos oldatával permetezhetünk, amit időnként meg kell ismételni.

Tudjuk, hogy magnézium nélkül nincs fotoszintézis. A növény így termeli meg azokat a szénhidrátokat, amelyekből először felépíti a saját testét, később pedig beépíti azokat a becőkbe és a magvakba. Ebből lesz a mázsákban, tonnákban mérhető termés.

Hiány esetén, ha nagy az állomány, EPSO Toppal vagy EPSO Microtoppal tudunk levélen keresztül beavatkozni, levéltrágyázni. Az EPSO Microtop bórt is tartalmaz.

Ott pedig, ahol korábban mutatkoztak a hiánytünetek vagy ahol tudjuk a talajvizsgálat alapján, hogy magnéziummal kevésbé jól ellátott a terület, talajon keresztül érdemes pótolni a magnéziumot. Erre az ESTA Kieserit granulátum kijuttatása ajánlott, ami nagyon sokat tud segíteni a növénynek és nemcsak a magnézium-, hanem a kénellátásban is.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a mostani használatban lévő modern, nagytermésű repcefajtáknak sokkal magasabb a magnéziumszükséglete, mint a 10-20 éve termesztetteknek. A magnéziumfelvétel legfőbb időszaka a virágzás után, a becőképződéskor van. Azonban ahhoz, hogy a becők jól telítődjenek, arra már virágzáskor vagy még előtte különösen figyelnünk kell, mert ahhoz hogy elszállítódjanak a szénhidrátok, és beépüljenek a becőkbe és a magtermésbe, magnéziumra van szükség. A magnézium végigkíséri a növényt az egész életében. Először ahhoz kell, hogy a levél kialakuljon, majd a növény kialakuljon, később pedig ahhoz, hogy a szénhidrátok beszállítódjanak a magvakba.

Magnéziumhiánnyal gyakran találkozhatunk ammónium túlsúlyos trágyázás esetén, ami lehet ammónium-nitrát, karbamid vagy hígtrágya. Ilyenkor érdemes a magnéziumot talajon keresztül Kieserittel pótolni. Ott kell még erre nagy hangsúlyt fektetni, ahol magas (7+) a talaj pH-ja, vagyis meszes talajokon. A kedvezőtlen időjárás, a nedves és hideg tavaszi idő vagy a szárazság megnehezíti a növény számára a magnézium felvételét, emiatt is érdemes azt talajon keresztül pótolni.

A magnéziummal jól ellátott talajban a repce sokkal terjedelmesebb gyökeret növeszt, nagyobb gyökértömeget tud fejleszteni, és ezen keresztül sokkal több vizet és tápanyagot képes felvenni. Több szénhidrát, több asszimiláta tud beépülni a szemekbe, ezáltal az ezerszemtömeg is nagyobb lesz.

A Kieserittel történő alap- vagy fejtrágyázás mind a repcénél, mind a kukoricánál és a kalászosoknál is hatalmas előnnyel jár. A befektetett költség jelentősen megtérül. Talajon keresztüli használatakor 1-2 mázsa kijuttatása elegendő hektáronként, ha közepes a talajellátottság. Ha alacsony, akkor érdemes 2 vagy akár több mázsát is kijuttatni. Ezzel egy 3 tonnás repcetermést könnyedén el lehet érni, természetesen, ha minden egyéb feltétel is adott. Ha szárazság lép fel a vegetációs időszak során, akkor EPSO Toppal nyugodtan be lehet avatkozni. Az EPSO Topnak és a karmabidnak az 1-1 arányú keveréke hatékonyan segíti a jobb nitrogénhasznosulást. Ha pedig levélen keresztül kell beavatkozni, az EPSO Top vagy Microtop lehet a jó választás. A Microtopban már bór is van. Ezekből mindig 5 százalékos oldatot készítsünk, vagyis 5 kg-t tegyünk 100 liter vízhez. Hektáronként lehet 10, de akár a 15 kg-os adagot használni - hallhattuk.

A Kieserit hatóanyagtartalma 25% magnézium és 20% kén, ha elemi kénben számoljuk, 50%, ha kén-trioxidban használjuk. Hatása nem függ a talaj pH-jától, és ebből a repcének 2 mázsa hektáronként elegendő. 100%-ban vízoldható, tápanyagokat is tartalmaz, amik 100%-ban felvehetők a növény számára, és még biogazdálkodásban is engedélyezett az alkalmazása, mivel kémiai beavatkozás nélkül bányásszák.

A repce kénigénye nagyon magas. Ráadásul, hiába pótolunk nitrogént, foszfort, káliumot vagy magnéziumot, ha ként juttatunk ki, az jelentős terméskieséshez vezet. Ha szükséges, akkor növényanalízissel ellenőrizhetjük a kénellátottságot. Ha ez azt mutatja, hogy a kéntartalom kisebb mint fél százalék, akkor kéntrágyázásra van szükség. Ez olyan homoktalajokon szokott előfordulni, amelyek humuszban szegények. Itt már alapból javasolt a kéntrágyázás. Igaz, hogy a talajban zajlik egy úgynevezett mineralizáció, melynek során a kén is feltáródik a talajból, és ezáltal tavaszra rendelkezésre áll a talajban, ez a mennyiség elmarad a repce teljes tavaszi kénigényétől. Főleg akkor, ha szárazság van és/vagy hűvös az időjárás.

Kénhiány esetében a virágok színe fakóbb, halványsárga lesz, fehéredik, de a száma is jóval kevesebb lesz. Később az ezekből kifejlődő becők pedig vagy jóval kevesebb magot hoznak vagy szélsőéges esetben teljes üresek. Virágzó állományban már nehéz beavatkozni. Keserűsóval virágzáskor már nem ajánlott permetezni, mert a sárga sziromlevelek barnává színeződhetnek, amit a méhek el fognak kerülni. Ha a hiányt a virágzás kezdetén észrevesszük, a virágok 30 százalékos kifejlődése, az az utolsó pillanat, amikor beavatkozhatunk. Érdemes levélen keresztül az elvirágzás után keserűsóval megtámogatni a kénigényt.

Kénhiány humuszban szegény homoktalajokon léphet fel, illetve, ha a vetésforgóban már volt a repce előtt egy olyan növény, ami erősen felhasználta a tápelemet. Előfordulhat továbbá olyan területeken, ahonnan könnyen kimosódhat vagy nagyobb csapadék után. Kénhiány számolhatunk még azokon a területeken, ahol a szántás nélküli növénytermesztést alkalmazzák.

A repcénél a kénfelvétel teljesen párhuzamosan zajlik a magnéziuméval, így az EPSO Toppal és a Microtoppal történő levéltrágyázás segít helyrebillenteni a kénhiányt, és egyúttal fedezi az állomány magnéziumellátását is. A ként pótolhatjuk ESTA Kieserit granulátummal is, de ősszel, ha káliumot is szeretnénk pótolni, akkor a Korn-Kali is optimális megoldás lehet.

Megtudhattuk, hogy a repce kénigénye 20-50 kg hatóanyagban hektáronként, amiből 10-20 kg-ot már ősszel ki kell juttatni.

A hiány a fiatal leveleken látszik meg először, ezeknek a sárgulásában mutatkozik meg. Az elszíneződés a levélszéltől indul. Ezentúl a levelek kanalasodnak is, megcsavarodnak, és merevekké, törékennyé válnak. Továbbá törpenövekedés is látható. Ha a problémát nem orvosoljuk a levelek sárga színe bíborvörös-lilás árnyalatúvá is válhat.

A repce a mikroelemek közül a bórra különösen igényes. Terméstől függően 350-450 grammot igényel hektáronként. Azért nem tudja ezt a mennyiséget a talajból felvenni, mert itthon vannak meszes vagy meszezett talajok, a magas pH viszont megakadályozza ezt. A szárazság szintén egy korlátozó tényező, ezért muszáj, hogy a bórt levélen keresztül pótolni.

A bórhiány is vöröses elszíneződés formájában jelentkezik, főleg az idősebb levelek szárán. Ez a későbbiekben terméscsökkenéssel jár, sokkal gyengébb lesz a gyökér- és becőképződés. Az oldalgyökerek rövidülnek, a becők pedig fakók és fehérek is lehetnek. Továbbá a szárak alsó része teljesen kiüregesedik, később meg is feketedik. A virágok is torzan fejlődnek

Ezek megakadályozására már a rozettastádiumtól egészen a virágzásig háromszor kell permetezni az állományt EPSO Microtoppal. Ebből alkalmazzunk 10-15 kg-ot hektáronként. Az első permetezést érdemes őszre időzíteni, hogy a bórhiányt megelőzzük. Ez a beavatkozás hatékony lehet levélen keresztül.

A mangánhiány szintén felléphet meszezés után és a magas talaj-pH ennek a tápelemnek is akadályozza a felvételét. Hiányakor a levelek márványozottak, sárgulnak. Tömörödött talajon gyakrabban fordul elő, például a keréknyom mentén, nem az egész állományban. Előrehaladottabb állapotban a levélerek közötti részek elhalnak és elhúzódó gyatra növekedésre számíthatunk.

A webinárium záró részében a részvevők kérdéseket tehettek fel az előadónak. A válaszokból kiderült, hogy:

• a tápelemek hiánya nehezen számszerűsíthető terméskiesést okoz, mert az sok tényezőtől függ.
• a magnéziumhiány képes 5-12% terméskiesést okozni, de egy makroelemhiány, például kálium- vagy foszforhiány ennél nagyobb terméskiesést okozhat.
• nem azt érdemes nézni, hogy mennyit veszítenénk, hanem hogy mennyit nyerhetünk, ha mindent megkap a növény.
• amikor a szemnek láthatóvá válik a hiány, akkor már 1-2 hete fennállhat a hiányállapot.
• a hiány az alultápláltságot jelenti.
• ha láthatóvá válik egy hiánytünet, akkor az erre való reagálás már tűzoltó munka.
• sokkal jobb lenne, ha megelőznénk a hiányokat.
• A levélanalízis a megfelelő eszköz arra, hogy a még nem látható hiányokat felderítse.

A következő online előadásra augusztus 14-én 10-11-ig kerül sor. Címe: a kalászosok hiánytünetei, és már most lehet rá jelentkezni erre a linkre kattintva:

Illetve a vállalat követhető még a Facebookon ide kattintva.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A K+S Minerals and Agriculture GmbH magas minőségű termékeket kínál, melyek káliumot (K), magnéziumot (Mg), ként, (S), bórt (B), mangánt (Mn) és cinket (Zn) tartalmaznak a növények által azonnal felvehető formában és a növény számára kedvező összetételben. A 60er Kali (kálisó) a legkeresettebb termékük. Ez az univerzális monoműtrágya főként a főbb szántóföldi növények trágyázására használatos, legtöbbször kalászosokban és kukoricában alkalmazzák. Ásványi trágya különlegességeik az előbb említett növényeken túlmenően azoknál a növényeknél használatosak, amelyeknek magasabb a kálium-, magnézium- vagy kénigényük, pl. napraforgó, repce, burgonya. A KALISOP, Patentkali, ESTA Kieserit és EPSO Top elsősorban a kloridérzékeny növényeknél használatosak, pl. burgonya, szőlő és zöldségkultúrák.

Az EPSO Top, SOLUMOP, soluSOP és HORTISUL tápoldatozásra is használhatóak, melynek egyre nő a jelentősége.

Mivel a növények tápelem igénye eltér, a K+S Minerals and Agriculture szaktanácsadói felkészült szakemberek, hogy segítsék a gazdálkodókat nélkülözhetetlen információkkal ellátni növényei optimális tápanyaggal történő ellátása érdekében.

(x)